Tolnai Népújság, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-14 / 61. szám

6 GAZDASÁG 2011. MÁRCIUS 14., HÉTFŐ Nagy lehet a gyógyítás kára műhibaperek Frontvonalban a szülészek, traumatológusok, gyermekgyógyászok A legtöbb műhibapert a szülészek miatt varrják a kórházak nyakába. A szülések után észrevett genetikai hiba miatt is pereltek be intézményeket HÍRSÁV Ötmillió hengerfej készült eddig Szentgotthárdon elkészült az ötmilliomodik hengerfej 1996 óta az Opel szentgotthárdi gyárában, melyet egy 1,6 literes ben­zinmotorba szerelnek, hogy azután a cég németországi központjába, Rüssels- heimbe szállítják, ahol egy Opel Insigniába építik be. Szentgotthárdon 500 millió eurós beruházással új gyá­rat terveznek építeni, ahol a jelenlegi termékek mel­lett három új motorcsalád gyártását fogja végezni 800 új munkahelyet termetve 2012-től. Kedvezőbbek az idei cascodíjak folytatódik a casco biztosí­tások átlagdíjának csökke­nése a hazai piacon - olvas­ható a netrisk.hu biztosítási portál legfrissebb adatai­ban. Januárban a szerződé­ses évfordulón cascót vál­tók átlagosan kevesebb mint évi 70 ezer forintért kötötték újra a szerződésü­ket. Ez mintegy fele a hat évvel korábbi 130 ezer fo­rintos átlagos tarifának. Lantos Csaba vezetheti a közlekedési holdingot a jövő januártól megala­kuló Nemzeti Közlekedési Holding vezetője - mely a Volán váltótokat s a MÁV-ot tömörítené, és együttmű­ködne a BKV-val - Lantos Csaba közgazdász-szocioló­gus lehet - értesült a Vasár­napi Hírek. Lantos Csaba korábban a CA-IB vezér- igazgatója, majd az OTP ve­zérigazgató-helyettese volt, ma saját vállalkozást vezet. Lantos a közszférába tart Évente 400-500 orvosi műhibaper folyik a bíró­ságokon, a megítélt kár összege 1-2 milliárd fo­rint, nem ritka a 100 mil­liós ügy. A biztosítók ódz­kodnak a gyógyítóktól, az EU-tagállamok határokon átnyúló ellátása miatt is sürgető a kórházak közös kockázatközö s ségének létrehozása. Nógrádi Tóth Erzsébet Fáradt orvos könnyebben hibá­zik, és ez fatális következmé­nyekkel járhat - nyilatkozta la­punknak Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, amikor az évről évre növekvő műhiba­perekről, a betegeknek kifizetett kártérítésekről. Becslések sze­rint évente 400-500 új pert kez­deményeznek a bíróságokon, és 1-2 milliárd forint között van a kifizetett kártérítés összege. Nem ritka a 100 milliós kártérí­tés sem, ám a biztosítók ebből általában legfeljebb 5 millió fo­rintot térítenek meg az intézmé­nyekkel kötött felelősségbiztosí­tási szerződésre. Nemzetközi tapasztalatok alapján nálunk is számítani kell a perek számának és a kártéríté­sek összegének megugrására. Az Amerikai Egyesült Államokban példáid az egészségügyre fordí­tott kiadások 2 százalékát költik a megítélt kárügyekre. (A Cen­ter for Medicare and Medicaid Services becslése szerint 2009- ben az Egyesült Államok egész­ségügyi kiadása elérte a 2500 milliárd dollárt). S ha a hazai 500 milliárd forintos kórházi büdzsét nézzük, úgy már most 10 milliár- dot fordíthatnának e célra - vél­te Kovácsy Zsombor, a tavaly megszüntetett Egészségbiztosí­tási Felügyelet (EbF) volt elnöke, aki ma ügyvédként dolgozik. A kárügyek növekedésének egyik oka, hogy a korábbi évek­hez képest öntudatosabbak a be­tegek, de közrejátszik a kórházi doktorok túlterheltsége - mond­ta Éger István. Nagy az orvos­hiány, tavaly több mint ezren kér­tek a külföldi munkavállalásuk­hoz szükséges jó hírnév igazolást Az itthon maradók többsége pe­dig a családfenntartás érdekében másod-, harmadállásokat vállal, sok altatóorvos a hétvégéjét kül­földi ügyeleteken tölti, az itthoni havi bérük duplájáért. Persze hogy fáradtan kezdik a hetet A betegek nem törődnek az or­voshiánnyal, őket a saját bajuk érdekli - közölte Polecsák Mária orvos-ügyvéd, aki alperesként az ország több kórházát képviseli, de felperesként ellátja a hozzá forduló betegek jogi védelmét is. Úgy látja, a betegek sokszor alaptalanul vádolnak, gyakori a panasz az egészségügyi dolgo­zók kommunikációjának hiánya miatt, pedig a megfelelő tájékoz­tatással, esetenként bocsánatké­réssel elkerülhető lenne a per. Ezzel harmonizál Kovácsy Zsombornak, az EbF volt elnöké­nek a véleménye: a felügyelethez érkezett panaszok kétharmadá­ban nem volt jogos a beteg pana­sza, azt kellő empátiával a kórhá­zakban orvosolhatták volna. A to­vábbi egyharmad jelentősebb há­nyada sem a műhibák miatt tör­tént, inkább a bánásmóddal, a do­kumentációval volt kapcsolatos. Legtöbb műhibapert egyéb­ként a szülészek, a traumatoló­gusok, a gyermekgyógyászok, a plasztikai sebészek miatt varr­ják a kórházak nyakába a pá­ciensek - tudom meg Polecsák Máriától. Egy esetet említ, ami­kor szülés közben agykároso­dást szenvedett a baba. Volt olyan ügye is, amikor a genetikai ártalmat nem vették észre a magzatnál, az csak a szülés után derült ki. Ez esetben a szülő sa­ját maga és a gyermeke érdeké­ben is indított és nyert pert, az egyszeri kártérítés mellett a gyermek ápolásának, gyógytor­nájának, gyógylovaglásának költségét is fizetni kell. Az 50 millió forintos egyszeri kártérí­tés mellett fizetni kell a 200-300 ezer forintos járadékot is a sér­tett élete végéig. A hatályos jogszabályok sze­rint csak megkötött felelősség- biztosítással rendelkező kórház kap működési engedélyt az Álla­mi Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálattól, ám az egész­ségpénztártól kapott működési költségben nem számolnak a biztosítási díjjal- mondta Har­mat György, a Magyar Kórház- szövetség elnökségi tagja, a Heim Pál Gyermekkórház fő­igazgatója. Noha évek óta terve­zik az egészségügyi intézmé­nyek közös felelősségbiztosítási alapjának a létrehozását, erre máig nem került sor. Az új kor­mányzattal is tárgyaltak már ez ügyben, tervek szerint ez a szer­vezet kvázi biztosítóként működ­ne a Nemzeti Erőforrás Minisz­térium közreműködésével. Ezzel kiválthatnák a „megélhetési jogi procedúrákat” - állítja a főigaz­gató. Mivel az Európai Unió elfo­gadta a határon átnyúló egész­ségügyi ellátással kapcsolatos ajánlását, nem késlekedhet az egységes kórházi felelősségbiz­tosítás ügyének megoldása sem - tette hozzá a főigazgató. Ahogy a biztosítók látják a generali komplex felelős­ségbiztosítási csomagot kínál az egészségügynek, amely a gyógyítási tevékenységre, az épületekre, a munkaeszközök­re és a munkavállalók által okozott kárra terjed ki A biz­tosítási díj számításának alapja az egészségügyi tevé­kenységtől, az intézményben dolgozók számától, a kárelőz­ményektől is függ - mondta Hajas Gábor, a Generali va­gyonbiztosítási üzletágának vezetője. A társaság a leggya­koribb kártérítéseket az orvos­szakmai mulasztások miatt fi­zeti ki, ezek között van a mű­téti eszköz betegben felejtése, a téves diagnózis, a betegség kései felismerése, az elvárható gondosság elmulasztása, a tá­jékoztatási kötelezettség meg­szegése. azt már arató Pétertől, az Allianz Hungária Zrt vállalati biztosítások igazgatójától tud­tuk meg, hogy a biztosítási díj összegét kockázatarányoson állapítják meg, így jelentős kü­lönbségek vannak az intézmé­nyek között a méret és a tevé­kenység kockázata miatt. A fe­lelősségbiztosításnak káron- kénti és éves limitje van, ezért előfordul, hogy a sokadik mű­hiba esetében a biztosító már nem állja a kár összegét, mert a limit kimerült. Úgy látja: a megkötött felelősségbiztosítá­sok többé-kevésbé az alulbizto­sítás jeleit mutatják. Megnövelték a stabilitási alapot versenyképesség Az unióban egységesen emelnék a nyugdíjkorhatárt „Az euróövezeti versenyképes­ségi paktum intézkedéseinek iránya egybeesik azzal az irány­nyal, amelyet a magyar kormány követ a gazdaságpolitikában; adókérdésekben azonban kü­lönbség van” - mondta Orbán Viktor szombaton Budapesten, miután megbeszélést folytatott Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével. A ma­gyar kormányfő hangsúlyozta, hogy Európában minden gazda­sági baj gyökere a felduzzadt ál­lamadósságban keresendő. A versenyképesség-növelő paktumról péntekről szombatra virradó éjszaka állapodtak meg az euróövezeti országok állam- és kormányfői Brüsszelben. A doku­mentumban a belső államadós­ság csökkentésére, a bérkiadások visszafogására irányuló javasla­tok és kötelezettségvállalások szerepelnek, beleértve a nyugdíj- korhatár emelését, a munkaerő- piac rugalmasabbá tételét, illetve a deficit- és adósságcélok nemze­ti törvénykezésbe foglalását is. Kívánatos, hogy az eurózóna versenyképességi paktumához az EU-tagállamok lehető legszé­lesebb köre csatlakozzon - han­goztatta Van Rompuy. Az EU ál­lam- és kormányfői tanácsának elnöke kifejtette: ragaszkodott ahhoz, hogy az euróövezeti meg­állapodásba - amelyben a közös európai valuta stabilitását növe­lő fontos döntéseket hoztak - ke­rüljön bele: a versenyké­pességi paktumhoz az euróövezeten kívüli orszá­gok is csatlakozhassanak. Van Rompuy szerűit tulaj­donképpen egy „európlusz” pak­tumról van szó, ha a megállapodás nyitott más álla­mok felé is. Brüsszelben az euró stabili­tása érdekében a tagállamok megál­lapodtak abban, hogy megnövelték a ténylegesen igénybe vehető stabilitási ala­pot, amely így eléri a 440 milliárd eurót. Koráb­ban mintegy 250 milliárd ff5 eurót lehetett felhasználni. A Görögországnak nyújtott hitelkeret visszafizeté­sét kedvezménye­sebbé tették, így egy százalékpont­tal alacsonyabb kamatokat kell fi­zetnie a zóna leg­nehezebb hely­zetben lévő álla­mának, és megnövel­ték a visszafizetésre adott időt is. ■ Herman Van Rompuy: Az euróövezeten túl is csatlakozhassanak Két vezetője is lehet az újraalakuló járásoknak A várhatóan 2013-tól újra létre­jövő járási szinten a polgármes­teri hivatalok szétválasztását ter­vezik államigazgatási és önkor­mányzati hivatalokra - nyilat­kozta az igazságügyi tárca köz- igazgatási államtitkára. Gál And­rás Levente a köz- igazgatás fejlesztését célzó Magyary-prog- ram kapcsán elárul­ta: a megyei és a tele­pülési önkormányzati szint kö­zött létrehozandó járásokból vár­hatóan 200-300 lesz, kialakítá­suknál mind a történelmi hagyo­mányt, mind a demográfiai-föld­rajzi adatságokat figyelembe fogják venni. A működő kistérsé­gek elmondása szerint nem je­A kistérségek nem jelentenek támpontot. lentenek majd támpontot, mivel azok fejlesztésre, illetve intéz­ményfenntartásra jöttek létre. A szaktárca vizsgálja, hogy a települési önkormányzatok ál­lamigazgatási, közigazgatási, va­lamint vagyongazdálkodási fel­adataiból mit vehet­nének át a járások. Ezek önkormányzati részét a jegyző, ál­lamigazgatási részét a járási hivatal vezetője irányíta­ná. Az iskolák közös fenntartásá­ról az államtitkár elmondta, nem­csak alsó és felső tagozatok men­tén lehet a költségeket megoszta­ni, hanem költségtípusok szerint is: az állam fizetné a tanárokat, az önkormányzat állná a rezsit ■

Next

/
Thumbnails
Contents