Tolnai Népújság, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-03-13 / 11. szám

2011. MÁRCIUS 13., VASARNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ Árva gyerekek felnőttcirkusza circolombia A Fővárosi Nagycirkuszban lép fel a világhírű kolumbiai társulat Hátrányos helyzetű, intézetis gyerekekből lett kolumbiai artisták lépnek fel március 17. és 20. kö­zött a Fővárosi Nagycir­kuszban. A művészek a saját történetüket mesé­lik el a cirkusz nyelvén, azt, hogy miként lehet kitartással kitörni a nyo­morból. soknak is tetsszen” - teszi hozzá. Az Urbanról úgy vélekedik, hogy az „letisztult, vad, élethű produk­ció”, és mint fogalmaz, ezzel sze­retnék megmutatni a budapesti közönségnek, hogy a cirkusz nemcsak családi szórakozás le­het, hanem a kortárs művészetek terepe is. Mint fogalmaz: büszke lehet rá Budapest, hogy innen in­dul el az új Circolombia-show, amihez egyébként a Fővárosi Nagycirkusz is hozzájárult: pro­fesszionális cirkuszi eszközöket adtak kölcsön a társulatnak. Közben csoportképre áll össze a Circolombio, látszik, hogy megszokták már a fotózást. Utá­na Francisco Hurtadót faggat­juk. Tizenkét évesen, mindenfé­le előismeret nélkül került az is­kolába, és mint fogalmaz, máig nehezen tudja elhinni, ami vele történt. Szerinte ez az előadás a reményről szól. „Itt majdnem mindenki ugyanabból a környe­zetből jött. Minden erőfeszítésre szükség volt, hogy változtassa­nak az életükön. Sokan úgy ér­zik, nincs kiút, ha már bekerül­tek egy körforgásba, bandába, de mindig lehet változtatni - az előadás erre is példa” - mondta a 22 éves artista. Mézes Gergely „Az élet könnyen elfolyik a ke­zed közül Cali utcain” - mondja Francisco Hurtado, a Circolom- bia művésze a próba szüneté­ben. Fején baseballsapka, a ru­hája is inkább emlékeztet egy rapperre, semmint egy artistá­ra. A manézsban közben ketten felmásznak egy állványra és rá­ugranak egy köznyelvben csak libikókának mondott eszközre. A társuk magasra repül, pörög a levegőben, a többiek pedig el­kapják. A fotósok kedvéért több­ször elismétlik, az utolsónál a földet érés nem sikerül tökélete­sen. Egy pülanatnyi rémület, de aztán jelzik, minden rendben. A Circolombia nem hagyomá­nyos cirkusz. Pontosabban tech­nikájában és profizmusában használja a tradicionális cirkusz eszköztárát, de annak színhá- ziasabb felfogását vallják. Az Urban című előadás például 14 éven felülieknek szól, mert té­mája a kolumbiai utcák és az ut­cagyerekek világa. Nincsenek kedves bohócok, állatszámok, van helyette rap és reggaeton, erőszak. Arról csináltak elő­adást, amit átéltek: otthagyták az utcát, tanulni kezdtek, hogy artisták lehessenek. Az eredmény pedig az, hogy a Budapest után a londoni Roundhouse a követ­kező helyszínük, Eu­rópa vezető színháza. A kissé realista tün­dérmeséhez persze kellett egy mindenre nyitott, ezerrel pörgő ötletgazda, Felicity Simpson. „Én is artista voltam” - kezd bele a hosszú történetbe, majd hirtelen felugrik, és elsza­lad a laptopjáért, hogy képeket is mutathas­A Circolombia tizenhat fős társulata. A saját életükből merítettek az Urban című előadáshoz. son. A brit cirkuszművésznő Bra­zíliában dolgozott partnerével, aki történetesen kolumbiai volt. „Akkoriban figyeltünk fel az utca­gyerekek energiájára, kreativitá­sára. Kis workshopokat tartot­tunk nekik. De rá kellett jönni, több kárt okozunk, mint hasznot, ha csak felvillantunk valamit a gyerekeknek, aztán magukra hagyjuk őket” >- meséli. Ekkor merült fel egy professzionális cir­kusziskola ötlete. A Circo para Todos alapítvány (Cirkuszt min­denkinek) és iskola 1995-ben in­dult el, tanulói főként intézetbe A technika klasszikus, a stílus kortárs. Utcai ruhákban lépnek fel a művészek adott gyerekek. Bekerülni per­sze nem könnyű, évente mint­egy 300-an próbálnak bejutni. Mint mondja, a legfontosabb, hogy jövőképet adjanak nekik. „Ezek a gyerekek egyik napról a másikra élnek. Ha azonban há­rom nap alatt megtanulják, ho­gyan kell egy labdán .járni, az óriási sikerélményt jelent, visszakapják a hitet, hogy kitar­tó munkával bármit elérhetnek.” Mint kiderül, az iskola önfenn­tartó: állami támogatások híján a saját produkcióinak bevételei­ből tartja fenn magát. Az Urban című előadást a Fő­városi Nagycirkusz művészeti vezetője, Kristóf Krisztián hozta Magyarországra. A cirkuszmű­vész Madridban figyelt fel a tár­sulatra, ahol felkérték, segítsen csiszolni a produkciót. Mint fo­galmaz, nem véletlen, hogy is­merősen cseng a név: tavaly év végén Circolombia néven egy családi előadásban mutatkozott be a csapat. „Ez azonban nem az eredeti műsor volt, hiszen fel lett puhítva állatszámokkal, bohó­cokkal, hogy a cirkusz hagyomá­nyos közönségének, a családo­Cirkuszfilm 3D-ben James Camerontól James cameron, az Avatar alkotója a Cirque duSoleil társulatával háromdimenziós fümek forgatásába fogott. A filmet Cameron, a Cirque du Soleil, a Shreket jegyző Andrew Adamson rendező és a Reel FX Entertainment film­vállalat közösen jelentette be tavaly év végén. „A felvételek, amelyeket készítünk, meg­hökkentően izgalmasak, és tudom, hogy Andrew Adamson olyan extatikus,' álomszerű művé szövi majd azokat, hogy minden korosz­tályt elbűvöl vele világszerte” - jelentette ki Cameron. Az első film már készül, de a produkció részleteit titok övezi. Annyi biztos, hogy a filmvásznon a cirkuszi társulat tagjai szerepelnek majd, akiknek varázslatos előadásait 1984 óta több mint százmillió ember látta. Kenyeres Bálint filmterve Cannes-ban kenyeres Bálint Hier (Teg­nap) című filmterve meg­hívást kapott a május 13. és 20. között tartandó 64. Cannes-i Filmfesztivál Atelier nevű válogatásába, amit a szerzői filmek fej­lesztésére hoztak létre. Ke­nyeresnek világhírű rövid­filmjei után ez lesz az első nagyjátékfilmje. Lengyel filmdíj Lemhényi Réka vágónak magyar filmest díjazott a Lengyel Filmakadémia: Lemhényi Réka kapta a leg­jobb vágónak járó elisme­rést Varsóban Az ölés esz- szenciája című lengyel-ír- norvég-magyar koprodukci­óban készült moziért. Trebbia Európai Díj magyar színésznek BÁN JÁNOS SZÍNMŰVÉSZT, a Katona József Színház tag­ját Trebbia Európai Díjra je­lölték. A díjat ma nyújtják át. Az elmúlt években olyan művészek nyerték el a díjat, mint Bob Geldof, Ronhie Wood. Woody Allen Rómában forgatja új filmjét nyáron kezdi forgatni kö­vetkező filmjét Woody Allen Rómában. Ä rendező már március végén elláto­gat az örök városba, ahol dzsesszegyüttesével játszik majd. „Családommal együtt alig várom, hogy hosszabb időt tölthessek abban a csodálatos városban” - mondta a 75 esztendős Woody Allen. Woody Allen Rómába költözik Film készült a Karinthy-klasszikusokból adaptáció Pénteken mutatták be Mátyássy Áron új filmjét, a Tanár úr kérem-et Tovább zsugorodott a hazai könyvpiac Tíz nap alatt 30 millió forintból forgott Mátyássy Áron új filmje, a Tanár úr kérem. A tévéfilm az egykori Országos Rádió és Tele­vízió Testület (ORTT) gyerekpá­lyázatán nyert pénzből készült, és mint a rendező tavaly decem­berben lapunknak elmondta, a szűkösebb anyagi lehetőségek miatt el kellett vetni a hagyomá­nyos adaptáció ötletét és új kon­cepciót kellett kitalálni. Végül a forgatókönyv Karinthy Frigyes két művét, az. Utazás a kopo­nyám körül-t és a Tanár úr kérem-et ötvözi. „A mindkét forgatókönyvet Köbli Norbert írta. Karinthy mű­vei ma már másként hatnak, mint annak idején. így beugrott a keretes szerkezet, hogy a Tanár úr kérem képei egy halálközeli utazás stációiként jelenjenek meg” - magyarázta. A film nagy része Lipótmezőn, az egykori pszichiátriai intézet­ben forgott, a látványvilágért Pater Sparrow felelt, aki elmond­ta: igyekeznek visszaadni Karin­thy írásainak játékosságát vizu­álisan is. „Azért is választottuk az egykori OPNI-t, mert itt min­dent fel lehet venni, van műtő, színház-, osztályterem, szép kül­ső helyszínek” - mondta. Ä főbb szerepekben olyan színészek tűnnek fel, mint Giacomello Roberto, Pindroch Csaba, Hege­dűs D. Géza, Hollósi Frigyes vagy Hevér Gábor. ■ Pindroch Csaba a sebész és Hegedűs D. Géza Fröhlich szerepében Több mint négy százalékkal csökkent a hazai könyvforgalom 2009-hez képest - derül ki a Ma­gyar Könyvkiadók és Könyvter­jesztők Egyesülése legfrissebb összesítéséből. Zentai Péter László, a szervezet igazgatója szerint a Márai-programon kívül nem látszanak biztató előjelek 2011-re sem. Az összesítésből kiderül: míg 2009-ben 64,1 milliárd forint ér­tékben vásároltak könyveket Magyarországon, tavaly már csak 61,5 milliárd forintért. Mint Zentai Péter László elmondta, az inflációval együtt a könyvforgal­mi visszaesés ennél jóval na­gyobb, kilencszázalékos volt. Az igazgató úgy vélte, a piac zsugo­rodása mára tendenciának te­kinthető. „Ha valaki végignézi az elmúlt 15 év statisztikáját, ak­kor azt látja, hogy négy-öt évvel ezelőtt befejeződött az ágazat konjunktúrája” - emelte ki Zentai, aki szerint a visszaesés okai leginkább a gazdasági vál­ságban keresendők. A legna­gyobb visszaesést a szakköny­vek, a tudományos művek, a fel­sőoktatásban használatos kiad­ványok szenvedték el, itt 15,26 százalékos csökkenést mértek. A fikciós művek megőrizték pozíciójukat, noha az adatok enyhe visszaesést mutatnak. Az ágazat 20,57 százalékos piaci ré­szesedése nemzetközi összeha­sonlításban is ritka. ■

Next

/
Thumbnails
Contents