Tolnai Népújság, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-03-13 / 11. szám
4 2011. MÁRCIUS 13., VASÁRNAP hungarikum A hazai termelők nem örülnek, ha a magyar áruk vásárlására buzdító kampányokat átitatja a politika. Divat lett „magyarkodni”, de a valódi problémákkal kevesen foglalkoznak. TUDATOS MAGYAR VÁSÁRLÓ KERESTETIK A HÉT TÉMAJA Hiába a jó minőség, támogatás híján a hazai termelők képtelenek felvenni a versenyt a multik áraival. A megoldás a hazai piac hatékony védelme lenne. Addig csak a csoda segíthet: a tudatos vásárló, aki keresi a magyar termékeket. Árvay N. T. - Fábos E. Lesz hungarikumtörvény, csak nem tudni, mikor. A Prémium Hungaricum Egyesület mindenesetre bízik abban, hogy idén napirendre kerül az ügy. Ennek híján - a magyar árukat védő szabályok nélkül - ugyanis keresztet vethetünk a valaha világhírű magyar élelmiszerekre. „Egyesületünk 2004-ben alakult, hogy visszaszerezzük a magyar termékek hírnevét - mondja Kádár Imre elnök. - A világhírű hazai élelmiszer-termelés ugyanis háttérbe szorult, szinte eltűnt a rendszerváltozás óta. Szeretnénk megmenteni az árukat és a gyártókat.” 2008 óta védjegyük is van. A jelölést csak a szigorú ellenőrzésen átesett termékek kaphatják meg. Évente csak egy bírálat van, ahol a pályázó termékeket gasztronómiai szakértő, néprajzos és minőségbiztosítási szakember is zsűrizi. „Földrajzi vagy gyártási tradíció, kiemelkedő innováció, minőségi, élvezeti érték, nyomon- követhetőség, valamint megjelenés és csomagolás” - sorolja az elnök a kritériumokat, amelyek nélkül nem érdemes próbálkozni a védjegy megszerzésére. Ha a készülő hungarikumtörvény ugyanezt kérné számon a multik által forgalmazott termékeknél, jó részük lekerülne a polcokról - de erről egyelőre nincs szó. Ma ugyanis magyar termékként lehet forgalmazni azt az itt- hon feldolgozott né- met vagy osztrák \y\( & darált húst, amely né- ' ip hány órával korábban fél '* disznóként lépte át a határt hűtőkamionokban. „A német áruházláncok magyarországi terjeszkedése hazafias cselekedet a részükről - mondja Megyesi Zoltán, a Koppány Hús Hungaricum Kft. tulajdonosa. - Felvásárolják a német és osztrák termelőktől az árut, aztán elhozzák Magyarországra, és eladják nekünk. Azt sem mondhatjuk, hogy rossz minőségű termékekről van szó, csakhogy közben a magyar termelő tönkremegy. És a multik polcain ott sorakoznak a silány minőségű, olcsó élelmiszerek is, amelyekkel nem tudunk versenyezni." Megyesi úr ezerjószágos szür- kemarha-állománya adja a Koppány Hús termékeinek alapanyagát. Saját bolthálózatot is üzemeltettek, de januárban lehúzták a rolót. Most egy mozgó bolt szolgálja ki a vevőket Budapesten, s bár ez kényszermegoldás, Megyesi Zoltán elképzelhetőnek tartja, hogy ez a jövő. A belváros milliós bérleti díjait ugyanis képtelenség szalámikból és stifóde- rekből kigazdálkodni. „Elképesztő, hogy miközben itthon nem tudjuk eladni a termékeinket, addig az egyik legnagyobb bébiételMagyar élelmiszerek a Premium Hungaricum Egyesület tagjainak egyik üzletében. Lehet, hogy többe kerülnek, de ellenőrzött termékek, minőségükért a hazai termelők kezeskednek., gyártó tőlem vásárolja meg potom áron a húst. Tudják, hogy minőséget produkálunk. A végén a feldolgozott termék visszakerül a magyar üzletekbe is, a haszon meg náluk landol. Szívem szerint minden multi elé leállítanék egyet a mozgó boltjaimból, mert aki egyszer megkóstolja, hogy milyen az »igazi« szalámi, többet nem vesz a tartósítottból.” Azért a magyar termék sem szent. A Hungaricum Egyesület utasított vissza védjegykérelmet csomagolási hiányosság, sőt, gyenge minőség miatt is. De a védjegy láttán a vásárló nyugodt szívvel rakhatja tele a kosarát Legalábbis ha meg tudja fizetni a magyarkodást. A legtöbb hazai áru ugyanis drága a hipermarketek kínálatában szereplő hasonló termékhez képest „Drágább, de jobb - mondja Megyesi Zoltán. - Az én húskészítményeim nem mérgekkel, ízfokozókkal, színezőanyagokkal és tartósítószerekkel készülnek, hanem ősi recept alapján, valódi fűszerekkel. A gyo- ■k. mór- és bélrendszeri daga- natok száma pedig vélhetően nem a ter- mészetes alapanyagok r számlájára írható.” A nemzeti szalag és a pulikutya sem teszi magyarrá a külföldi árut És itt is van olcsó párizsi szürkemarhából, tartósítószer nélkül - teszi hozzá Megyesi Zoltán. Vagy ami még kézenfekvőbb: lehet kicsit kevesebbet enni, de minőségi, egészséges termékekből. A hungarikumtörvény érkezéséig még sincs más választás, mint bízni a magyar vásárlók döntésében. „Attól még nem kell valakit nacionalistának kikiáltani, mert magyar terméket részesít előnyben - mondja Megyesi Zoltán. - A német vagy az olasz vásárló hasonló helyzetben a hazait vásárolja. Tudja, hogy ezzel az ottani termelőnek ad munkát. Persze az sem mellékes, hogy ott sosem lesz olyan bolthálózata a CBA-nak, mint amennyi Lidi, Aldi, Tesco, Spar vagy Cora nálunk működik. A helyi szabályok nem teszik ezt lehetővé, ezzel védik az ottani termelőket.” Nyugat-Európában hódítana a hungarikumokkal a CBA üzletlánc A magyar üzletlánc - amelynek egyébként nincs statisztikája arról, hogy mekkora a magyar áruk aránya a boltjaiban - mindenből igyekszik az itthonit árulni, s állandó beszállítókkal dolgozni. Mindent támogatnak, ami a magyar agrári- um erősödését segítheti. fodor attila, a CBA kommuni- kációs igazgatója szerint a magyar agrárium akkor lehet versenyképes, ha megveti a lábát a külföldi piacokon. Ezért állított ki a párizsi nemzetközi mezőgazdasági szakkiállításon az üzlethálózat. A Magyar Turizmus Zrt: és az Agrár Marketing Centrum is támogatta a részvételt. Standjuk sikere mutatja, hogy a külpiacon van igény a kiváló minőségű magyar élelmiszerekre. A CBA éppen ezért még az idén hungarikum delikát üzletek nyitását tervezi Párizsban, Berlinben, Brüsszelben és Londonban. látszatdrágaság „aki megvesz nálam egy min& ségi alapanyagokból készített szendvicset, jobban lakik vele, mint két ballasztanyagokkal dúsított »hagyományos« zsömlével - mondja Mészáros Gábor, a Prémium Hungaricum bio- és reformélelmiszer-bolt tulajdonosa. -Azár tehát a látszat ellenére nem magasabb. De erről csak a saját tapasztalat győzheti meg az embereket, a reklámnál hatékonyabbak a tudatos gondolkodáson alapuló tettek. Ml EGY ÉVE NYITOTTUNK, S egyre többen döntenek az ízletesebb és egészséges táplálkozás mellett a segítségünkkel. A magyar alapanyagok minősége kifogástalan, kitűnő ételek készíthetők belőlük. Ráadásul a reformkonyha a fogyókúrázóknak is segít: ahelyett, hogy koplalnának, egyszerűen új alapélelmiszereket kell választani Egy év alatt 15 kilogrammot dobtam le azzal, hogy elhagytam a hús 80-85 százalékát. Helyette gabonából készítünk fasírtot, hagyományos fűszerezéssel. A végeredmény? Ugyanaz az íz és élvezet, s ebéd után ugyanolyan elégedetten dőlök hátra, mint korábban, ahelyett, hogy nyers répán vagy céklán tengődnék. ” Hús és hús: nem mind arany, ami fénylik Mozgó boltból árulja termékeit a Koppány Hús. Itt „igazi” húst kínálnak. A bioélelmiszerek hívei szerint a húskészítmények között zongorázni lehet a különbséget, ha nagyüzemből vagy hagyományos tartásból származik a termék. A vágásra „termelt” állatok húsát ugyanis nem a természetes takarmány, a napfény és a mozgás „érleli”, hanem az üzleti érdek. A nagyüzemben a takarmány többek között gabonaipari melléktermékekből, húslisztből áll, amelyhez antibiotikumot adagolnak, hogy a „gyorskaján" felnövő jószágok ne betegedjenek bele a minősé gén aluli kosztba. Ráadásul a hústömeg fokozására hozamnövelő szerekkel dúsítják a takarmányt, amely csökkenti a vágósúly elérésének időtartamát. Vé gül egy önmagában méregnek számító enzimet kapnak az állatok, hogy ha a leölésük rosz- szul sikerülne, a szervezetükben termelődő hormonok miatt nem menjen tönkre a húsuk a feldolgozás előtt. A kereskedő nem hibás „a dán sertéshúsból magyar húsüzemben készült húsvéti sonka magyar termék?” - teszi fel a kérdést Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke. - Magyar. Pedig egy sonkánál nyilvánvalóan az lenne a mérvadó, hogy az alapanyag hazai-e. Vagy kigondolja a Boci csokiról, hogy cseh édesipari termék? Senki. Tehát nem elég, hogy nem jól szabályozott, megtévesztő is a jelenlegi jogi helyzet ” a nagy vitát kiváltott kínai bab, amelyet Magyarországon porcióztak, s töltöttek a drága csomagolóanyagba, tényleg magyar - legalábbis jogi értelemben. „a média és a vásárlók a kereskedőt okolják a megté vesztésért, holott a gyártó és feldolgozó a felelős - mondja Vámos György. - Régi problémát orvosolhat a Vidékfejlesztési Minisztérium, ha hiteles minősítést vezet be arra vonatkozóan, hogy mi a magyar áru. Más kérdés, hogy a magyar vásárló árérzékeny. A tapasztalatok szerint tízszázalékos árkülönbségig a magyar árut részesítik előnyben, nagyobb differenciánál a külföldit veszik. ” hiteles becslések szerint 25-30 százalék a külföldi áru a magyar élelmiszerboltokban - mutat rá Vámos György, majd hozzáteszi: a mostani jogi szabályozás szerint. „A multinacionális vállalatok nemcsak magyar alapanyagokból és nemcsak Magyarországra termelnek. Amennyiben bevezetnék a szigorúbb előírásokat, a termékeknek már csak alig a fele lenne hazai. ”
