Tolnai Népújság, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-11 / 59. szám

2011. MÁRCIUS 11., PÉNTEK 7 Nyolcmilliárd forint hiányzik Pest megyének A monori József Attila Gimnázi­um diákjai tegnap nem kaptak meleg ebédet - mondta Megye­ri István igazgató. Most azt szer­vezik, hogy más szolgáltatótól kaphassák azt meg, és az igazga­tó abban bízik, már pénteken, de a hosszú hétvége után biztosan lesz meleg ebéd. Szentendre egyik középiskolájában is hideg ételt kapnak a diákok, tizenhat Pest megyei középiskolában vi­szont van meleg ennivaló. A szociális otthonokban a HunGast péntek estig látja el meleg élelemmel a lakókat, szombattól viszont ezt a Pest Me­gyei Önkormányzat vállalja. Más beszállítóknak is tartozik az önkormányzat, csúsznak a béren kívüli juttatásokkal is. Az idei költségvetésükből nyolcmilliárd forint hiányzik, azért ilyen sok, mert a megyei önkormányzatnak - csakúgy, mint a többinek - évek óta nincs saját bevétele például il­letékekből, viszont nagyon sok intézményt tart fenn - magya­rázta Ambrus András szóvivő. A csúszás azért jött össze, mert az elmúlt nyolc évben nagyon sok pénzt vontak el erről a te­rületről, másrészt az állami normatíva - amelyből ellátják például a gyerekeket - a kiadá­sok 40-60 százalékára elég, a többit az önkormányzatnak kell kipótolnia. ■ Kevés a bevételük, és sok pénzt elvontak tőlük. Ráadásul ehhez képest sok intézményt tartanak el. Pályáztak állami támogatás­ra: legutóbb négymilliárdra, de csupán negyvenmilliót kaptak. Indulnak az önhibájukon kívül bajba jutott településeknek ki­írt pályázaton is. Ebből akár előleghez is juthatnak. Helyi vállalkozók segítségével a leg­több iskolában eddig megoldot­ták az étkeztetést, négy-öt he­lyen azonban még így sem. Hogy a szociális intézmények­nél milyen arány lesz, még kér­déses. Kérfalusi Attila, a HunGast Kft. ügyvezetője úgy nyilatko­zott, közel 460 millió forintot hi­teleztek a megyeházának, egy feltétellel: a januárban felhalmo­zott 154 milliós tartozást márci­us 3-ig rendezni kellett volna. ■ Kiiktatják energetika Fellegi: Érdemben megváltoznak a ha­zai energiaipar szereplői közötti erőviszonyok, a kis- és a nagyke­reskedelem arányai, ha az állam jelentősen megnöveli energeti­kai tulajdonosi szerepét. Az állam korábbi energetikai befolyásának a visszaállítása, a paksi atomerőmű bővítése és a megújulóalapú energiatermelés támogatásának megújítása te­kintendő a kormány előtt álló fő energetikai feladatnak a nemze­ti fejlesztési miniszter szerint. Fellegi Tamás egy tegnapi háttér- beszélgetésen elmondta, az ál­lam mostani, szabályozási befo­lyása kevés a területet érintő po­litikai és stratégiai célok megva­lósítására, ezért kívánja kibővíte­GAZDASÁG Öröm főzni nekik. Egy-egy kivételtől eltekintve (például ha nem fizet a megrendelő) stabil piac a közüzemi étkeztetés az iskolákban, hivatalokban Van üzlet a közüzemiben vendéglátás Kisebb az élőmunka terhe, nagyobb lett a létszám Tavaly 27,5 százalékkal nőtt a vendéglátásban fel­számolt cégek száma az egy évvel korábbihoz mérve. Ám országosan így is csaknem 2000-rel nőtt az éttermi, rendezvé­nyi étkeztetést, italszol­gáltatást végző vállalko­zások száma. AS-összeállítás A közüzemi étkeztetőknek jól megy, de a szabadpiaci egységek beszorulnak az emelkedő alap- anyagárak és az áremelést nem toleráló fogyasztók közé. Jó hír viszont, hogy az élőmunka ter­heinek csökkentése miatt gyor­san nő a foglalkoztatottak száma az ágazatban. A 2009-es 803-ról 1024-re nőtt tavaly a felszámolás alá vont cé­gek száma a vendéglátásban, az ezzel foglalkozó vállalatok szá­ma mégis folyamatosan emelke­dik. A múlt év végén 23 417 mű­ködött országszerte, míg 2009 decemberében csupán 21 548 - derül ki az Opten céginformáci­ós szolgáltató adatbázisából. „Tapasztalataink szerint a köz­üzemi étkeztetők száma emelke­dik. Ezek a - többnyire hivata­loknak, intézményeknek dolgo­zó - egységek jól prosperálnak, hiszen előre kiszámítható keres­lettel tudnak kalkulálni, a sza­badpiaci vendéglátók helyzete viszont nagyon nehéz” - mond­ja Szatmáryné Jähl Angéla, a Bu­dapesti Kereskedelmi és Iparka­mara (BKIK) turizmus-vendég­látás osztályának elnöke. Az el­múlt időszakban növekedtek az energia- és az alapanyagárak, a fogyasztók viszont nehezen to­lerálják az áremelést, így jellem­zően a haszonkulcs csökkenésé­ben csapódnak le a negatív folya­matok. Ez viszont azt jelenti, hogy például egy Balaton kör­nyéki egység számára egy rosz- szul sikerült hétvége is komoly KÖZÉP-MAGYARORSZÁGON 2011 februárjában 11 553 vendéglá­tással foglalkozó cég műkö­dött, a megelőző évben 372 társaságot számoltak fel, 21,9 százalékkal többet, mint 2009 során. A dél-dunántúlon tavaly 98- cal, 1795-re csökkent az étter­mi, rendezvényi étkeztetést, italszolgáltatást végző vállal­kozások száma. A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON 96 Céget számoltak fel 2010-ben, tó­veszteséget okoz. A nem elég tő­keerős vagy stabil vendégkörű vállalkozások régiótól függetle­nül könnyen tönkremennek. Minél több országos és helyi rendezvényre van szükség - fesztiválokra, többnapos progra­mokra, gasztronómiai és kultu­rális eseményekre. Ezek leg­alább rövid távon segítséget je­lentenek a szakmának. Hosz- szabb távon a gazdasági fellen­dülésnek lehetnek pozitív hatá­sai a vendéglátásban, ám ez még az érezhető növekedés beindu­lása után is csak néhány hóna­pos késéssel jelentkezik majd. A cégek számánál sokkal job­ban nőtt a foglalkoztatottak szá­rommal többet, mint egy évvel korábban, februárban pedig összesen 2169 működött a ré­gióban. A Nyugat-Dunántúlon 75 százalékkal - 78-ról 134-re - nőtt a felszámolással érintett vállalkozások száma, ám még így is több - 2186 - működött február végén, mint 2009 má­sodik hónapjában. az észak-alföld régióban ta­valy decemberben 1915 ven­déglátással foglalkozó cég mű­ködött a 2009 végi 1752-höz ma, ami biztosan nem magya­rázható a konjunktúrával. 2009 végén hivatalosan 66 400 főt fog­lalkoztatott az ágazat, ez a szám 2010 végére 25 százalékkal, 83 000 ezer főre nőtt. Szatmáryné Jähl Angéla sze­rint a létszámnövekedés mögött az élőmunka terheinek csökken­tése áll. A cégek igyekeznek igénybe venni például a munka- nélküliek foglalkoztatásával járó járulékkedvezményeket, és nagy­mértékben nőtt a részmunkaidős foglalkoztatás aránya is. Pozitív hatása lehet turizmustörvény el­fogadásának is, és nagy reménye­ket fűznek a Széchenyi Pihenő kártya bevezetéséhez. képest, a felszámolások szá­ma 112 volt. A Dél-Alföldön 22,5 százalékkal több társasá­got számoltak fel tavaly, mint 2009-ben, a régió 2107 műkö­dő vállalkozással zárta az évet, ez 8,3 százalékkal halad­ja meg a 2009-ben regisztrált adatot. Észak-Magyarországon csaknem duplájára - 66-ról 114-re - ugrott a felszámolá­sok száma, de összességében 130-cal itt is emelkedett a ven­déglátósoké. Elvárja az EU a jegybank függetlenségét AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG (EB) „szoros figyelemmel kíséri” a helyzetet a Magyar Nem­zeti Bank függetlenségének kapcsán - mondta Amelia Torres szóvivő. A központi bankok függetlensége egy olyan dolog, amit elvár az Európai Unió szerződése, különös tekintettel a gazda­sági és monetáris uniós tagság kapcsán. Ügyészek előtt az MNV egyik igazgatója SUKORÓ-ÜGYBEN gyanúsított­ként hallgatta ki ismét a Központi Nyomozó Fő­ügyészség a Magyar Nem­zeti Vagyonkezelő Zrt. egy­kori értékesítési igazgató­ját, Császy Zsoltot és egy értékbecslőt, Fehérvári Zsoltot. Mindketten tagad­ták bűnösségüket. A gyanú szerint a sukorói ingatla­nok értékmegállapítását 2,140 milliárd forintról 1,085 milliárd forintra csökkentették. Oszkó: Ez reform, nem megszorítás A széll kálmán-terv tartal­maz olyan reformelemeket, amelyek - ha megvalósul­nak - valódi gazdaságpoliti­kai fordulatot hozhatnak - mondta Oszkó Péter volt pénzügyminiszter a TV2- ben. A véghezvitele komoly politikai bátorságot kíván. „Nem megszorítás” - emel­te ki Oszkó, de végső soron az emberek zsebéből veszik ki a pénzt, így komoly élet­színvonal-növekedésre nem számíthatunk. Oszkó: Politikai bátorság kell Régiós bontásban így néz ki a helyzet a pénzszivattyúzást az áramtermelésben is Az állam bővíti mozgásterét a tulajdonosi pozíciókban - Nincs szó monopólium létrehozásáról ni mozgásterét a tulajdonosi po­zíció megerősítésén keresztül. Ez „adott esetben a Mol-Szurgut ügyet is más megvilágításba he­lyezheti”. (Az orosz társaság két éve a Mollal való egyeztetés nél­kül vett több mint 21 százalékot a magyar társaságban, amely új tulajdonosát azóta is csak pénz­ügyi befektetőként kezeli.) Az állam már ma is erőteljesen jelen van a villamosenergia-ipar- ban, de nem kizárt, hogy további, például szolgáltatói érdekeltsé­gek megszerzésére is törekedni fog. Mindenképpen beszállna a az olaj- és a gáziparba, valamint a megújulóalapú termelésbe is. „Ugyanakkor azt a logikát nem akarjuk felülírni, hogy Magyar­országon piacgazdaságnak kell érvényesülnie. Nincs szó sem monopólium létre­hozásáról, sem tiltott álla­mi támogatásról, és semmi lyen liberalizációs vagy uniós előírás megsértéséről. A jelen piaci rend­szerbe akarjuk belehelyezni az állam stratégiai és döntéshozó szerepét Az csak külön szerencse, ha e hosszú távú politikai és straté­giai szempontok érvényesítése egy­beesik az állam rö­vid távú feladatával, az állami vagyon gyarapításával” - mondta. Attól függően, mindez mi­lyen ütemben és formá­ban valósul meg, meg fog változni a piac belső dinamikája, a piaci szereplők viszo­nya, a nagy- és a kis­kereskedelem arányai, de a hosz- szú távú befektetői döntésekre is hatása lesz a közelgő változá­soknak. A kapcsolt és a megújulóalapú áramtermelés kötelező átvételi és támogatási rendszere (KÁT) je­len formájában megszűnik. A mai rendszer a miniszter szerint nem szolgálja az ország stratégiai Irány Moszkva március 17-18-án lesz Moszkvában az orosz-magyar vegyes bizottsági ülés, amelyre nagy taglétszámú magyar küldöttség fog kiutazni. Fellegi Tamás várakozásai szerint több együttmű­ködési megállapodás is születik. céljait, ugyanakkor legális lehető­séget ad hatalmas pénzek kiszi­vattyúzására, például a már meg­térült beruházások támogatásán keresztül. Az új, a megújulok ter­melését ösztönző rendszer előtér­be helyezi a lokális megoldáso­kat a mostani nagy biomasz- szaüzemek helyett. Az áramter­melőktől nagyobb hatékonyságot követel, a biomassza-hasznosí­tóktól pedig erdőink nagyobb vé­delmét A kormány április közepéig meghatározza a paksi atomerő­mű-bővítés peremfeltételeit, ez alapján az év végéig kiírható a tender, 2012-ben pedig meg­hozható a kivitelezésről szóló döntés is. ■ B. Horváth L.

Next

/
Thumbnails
Contents