Tolnai Népújság, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-04 / 29. szám

2011. FEBRUÁR 4., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR JEGYZET Harminckilencen nyújtot­tak be igényt tegnap a magyar állampolgárságra a paksi városházán. A hi­vatal jól állta a sarat, igaz hetek óta készültek, meg­erősített csapattal dolgoz­tak. Az ügyintézés rend­ben zajlott, mégis soka­kat könnyekre fakasztott. Vida Tünde Egyike a magyar állampolgársá­got kérőknek Kovács Enikő, aki jó pár órával a hivatalos ügyinté­zés után is könnyeivel küszkö­dött, amikor arról mesélt, hogy milyen jó érzés, hogy ilyen tá­volságra, ilyen jó magyarokra, jó barátokra lel az ember. Azokról a paksiakról beszélt, akik segít­ségükre voltak abban, hogy alig egy hónappal azután, hogy meg­nyílt a lehetőség, máris benyújt­hatták honosítási kérelmüket. Otthon, Székelyfóldön erre hó­napokat kellett volna várni. Nemcsak Enikő szemébe szökött könny, hanem másokéba, példá­ul Kókai Péterébe is, aki az ötlet­adója volt annak, hogy legyenek segítségére székelyföldi baráta­iknak abban, hogy mielőbb meg­kaphassák a hőn áhított magyar állampolgárságot. Péter elárulta lapunknak, hogy maga sem tud­ta kezdetekkor, hogy ez ilyen nagy dolog. A paksi öregfiúk és a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium Öregfiúk csa­pata több mint tizenöt éve kerül­tek kapcsolatba. Tavaly augusz­tusban, amikor megszületett a döntés az egyszerűsített honosí­tásról, éppen Székelyfóldön ven­dégeskedtek a paksiak. Kókai Péter akkor vetette fel, hogy a hi­vatalos aktusra akár Pakson is sor kerülhetne. Felkereste a pol­gármesteri hivatalt, ahol nyitott kapukat döngetett. Helyi és kör­nyékbeli anyakönywezetők a hi­vatal munkatársai segítségével néhány óra alatt befogadták a kérelmeket. Ehhez persze az is kellett, hogy jó előre előkészít­senek mindent, beleértve azt is, hogy a papírokat már mindenki kitöltötte, beszerezte. Deák Imre, a székely csapat „lelke” elmond­ta, hogy esetében például egy­szerű volt, mert ő 1939-ben szü­letett, így ’40-től ’45-ig már hiva­talosan magyar állampolgár volt, most „csak” visszahonosították.- Eddig se volt baj a magyar­ságunkkal. Mi annyira szeret­jük az anyaországot, a magyar tudományt, csodáltuk Puskás visszahúzó cselét, mi mindig lel­kesek voltunk. A magyarságtu­dattal és a szeretettel nem volt baj, csak egy kicsi valami hiány­zott, ezt kapjuk meg most - fo­galmazott Imre bácsi. Azt mond­ta, hogy ő úgy gondolja, hogy a magyar állam a magyar állam­polgárok közössége, és nagyon jó érzés most odatartozni. Az idősebbek számára erkölcsi ér­téke van az állampolgársághoz jutásnak, de a fiatalabbaknak más előnyt is jelent. A magyar útlevél több lehető­séget nyújt, mint a román, tette hozzá. Imre bácsi elmondta, a dokumentumok kitöltése nem volt egyszerű, csodálta a paksi anyakönyvvezetőket, hogy mennyire jól tájékozottak voltak például a keresztneveket illető­en. A többség - tette hozzá - azt kérte, hogy csak magyarul sze­repeljenek a papírokban az ada­taik, születési helyük, nevük. - Örvendenék, ha olyan úüevelem lenne, amiben az lenne, hogy Imre és nem az, hogy Emeric - mondta. Arról is beszélt, hogy szeretnék a Csíkszeredái konzult Székelyudvarhelyre meghívni, hogy ott együtt, ünnepélyes ke­retek között tehessék le az es­küt, persze minél több paksi ba­rátjuk körében. Rendhagyó irodalomóra a paksi diákoknak MA REGGEL 8 Ómtól OZ ESZI f& iskolai épületének nagyelőadó­jában rendhagyó irodalomórát tartanak. Az előadó Szakács István Péter székelyudvarhelyi író, tanár, aki a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegye tem magyar-francia szakán szerzett tanári oklevelet 1984- ben. Államvizsga dolgozatát ta- námi nem csekély meglepeté­sére Rejtő Jenőből írta. Jelenleg szülővárosában tanít, a Tamá­si Áron Gimnáziumban, egyke rí iskolájában. A nyolcvanas évek második felétől - a dikta­túra legsötétebb időszakában - kezdett el foglalkozni az írás gondolatával. Előadására az ESZI-ből, a gimnáziumból és a szakképzőből is várnak diákokat Spirális csapdában A mondás szerint a szegé­nyek szeretnek olcsón vásá­rolni, a gazdagok pedig egyenesen imádnak. A fo­gyasztói társadalomban pe­dig, ahogy azt az elnevezés is sejteti, minden a fogyasz­tást bátorítja. Bátorságban nincs is hiány, ami megaka­dályozhatja a mindkét fél - mind a kereskedő, mind a vásárló - számára örömteli tranzakciót az egyeüen do­log lehet: a pénz hiánya. Mondhatná valaki, hogy nem mai keletű probléma ez, és amióta létezik a pénz, azóta létezik a hitel is. Ez így igaz, csakhogy a hitel, mint oly sok más dolog régen nem olyan volt, mint most. például az első hitelkár­tyák idején személyre - pontosabban ügyfélre - sza­bott volt a hitelkeret. A pénzintézetek csak azoknak adtak hitelkártyát, akik ügyfeleik voltak, és a fel­használható keretet az ügy­fél éves pénzmozgásai alap­ján állapították meg. Ennek köszönhetően sem a bank, sem az ügyfél nem került kínos helyzetbe. KÉSŐBB lazult az eljárás, mind az ügyfelek, mind az összegek tekintetében. Ma már könnyen találha­tunk a postaládánkban hi­telkártyát olyan banktól, amelynek még a nevét sem hallottuk, olyan hitelkeret­tel, amelyről - kereseti vi­szonyaink alapján - még csak álmodni sem mertünk. Csakhogy az álom könnyen rémálommá válhat. A köny- nyen jött, könnyen ment el­ve alapján egyszer csak azt veszi észre az amúgy nem ostoba, és nem felelőtlen fo­gyasztó, hogy a hitelkeret új formát öltött, adósságspirál lett belőle, és a tartozás, ahelyett, hogy csökkenne, egyre csak nő. S a csapdába került kuncsaft legfeljebb csak azzal vigasztalhatja magát, hogy nem ő az első, aki így járt - és sajnos, vél­hetően nem is az utolsó. Deák Imre, a székely csapat „lelke” és neje, Margit szerint a magyarságtudattal nem volt baj, de ennek a pillanatnak erkölcsi értéke van VENTER MARIANNA Szeretik az anyaországot könnyek közt Lélekben eddig is magyarok voltak, most papíron is 3 HIESAV Díszszökőkút üzemeltetését tervezik siMONTORNYA A polgármes­teri hivatal előtt az 1960-as években még működött egy artézi kút. Abban az időben sokan innen szerezték be vízszükségletüket. Most in­kább turisztikai látványos­ságnak szánják az újranyi- tását. A terv végrehajtásá­hoz az önkormányzat kéri a segítséget, akinek régi fényképe, netán műszaki dokumentációja, hasznos információja van, juttassa el a polgármesteri hivatal tit­kárságára. (vl) Több mint ötven gyermek született bátaszék A város védőnői szolgálatának gondozási te­rületén 55 gyermek szüle­tett tavaly. Bátaszéken 47, Alsónyéken 5 és Pörbölyön 3 apróság örvendeztette meg a családokat. Nemek szerinti megoszlásban 24 kislány és 31 kisfiú érke­zett. Az elmúlt év három ikerpár is napvüágot látott a körzetben, (he) Könyvbe került az aranyérmes mű szekszárd Nemrég könyv­ben is megjelent rövidített formában az a mű, amely- lyel dr. Vizi Márta tavaly első díjat nyert az NKÖM és az Anyanyelvápolók szö­vetsége pályázatán. A szek­szárdi Wosinsky Mór Mú­zeum régész-muzeológusa pályamunkájának címe: Az én fazekasaim. Egy ré­gész kalandozásai meste­rek, műhelyek és termékek között, (szá) Dr. Vizi Márta Továbbiak a TEOLhu hírportálon Megvan a bátaapáti tároló bővítéséhez szükséges fedezet boda Kár a ’80-90-es években folytatott kutatások felfüggesztéséért, Magyarország világelső lehetett volna paks-budapest A legfontosabb feladat, hogy Bátaapátiban a kis és közepes aktivitású radioaktív anyagokat befogadó tárolót a megfelelő műszaki állapotban át­adjuk, elkezdődjön a hordók le­szállítása, kamrákban való elhe­lyezése - fogalmazott dr. Kereki Ferenc. A Radioaktív Hulladéko­kat Kezelő (RHK) Kft. múlt év vé­gén kinevezett ügyvezető igazga­tója azt mondta, Bátaapáti és a Kiégett Kazetták Átmeneti Táro­lójának bővítése a legfontosabb feladat. Az ehhez szükséges fel­tételek, beleértve az anyagi forrá­sokat, adottak - tette hozzá. Mint elmondta, a paksi atomerőmű befizetései hosszú távon, stabi­lan kiszámíthatóan fedezik a hulladékelhelyezés, leszerelés költségeit. Idén 16,7 milliárd fo­rintot fordíthat az RHK Kft. hul­ladékkezelésre. Ez erre a két fel­adatra mindenképpen elegendő - jegyezte meg. Elmondta, hogy várhatóan jövő év közepén elké­szül a két föld alatti tárolókamra. Hulladékot év végén fogadhat először, mivel az engedélyezési eljárás hosszadalmas. A bodai kutatás folytatása, a monitoring rendszer működteté­se szintén fontos, ezért az előző két feladat befejeztével, nagyobb erőket szánnak erre. Mint ismert, Boda térségében, a Nyugat-Me- csekben folynak kutatások azzal a céllal, hogy egy nagyaktivitású hulladékokat befogadó, végleges 3 — S 0 s 1 Dr. Kereki Ferenc, az RHK Kft. új ügyvezető igazgatója tároló helyét meghatározzák. Dr. Kereki Ferenc rámutatott, hogy szükség van egy mélygeológiai laboratórium építésére, ez - a nemzetközi gyakorlatnak megfe­lelően - a későbbi tároló részét képezi. Sürgető határidő nincs, de a kutatások sok időt igényel­nek. Korábban a ’80-90-es évek­ben már folytak kutatások ebben a térségben, de felfüggesztették, pedig - mint az ügyvezető ki­emelte, hazánk világelső lehetett volna, mert ezen a területen még gyerekcipőben járnak. Dr. Kereki Ferenc szólt arról, hogy a bodai program fellendítéséhez megfe­lelő szakembergárdára van szük­ség. Az e feladatot ellátó mérnö­ki iroda „felépítését” elkezdték. Lapunk kérdésére az ügyvezető elmondta, hogy miután alapve­tően jogszabály írja elő feladata­ikat, nem vesz más fordulatot az RHK Kft. filozófiája azzal, hogy vezetőváltás történt. Azt, hogy mely feladatok kapnak nagyobb hangsúlyt, nem ez, hanem a kö­rülmények határozzák meg. Az ügyvezető úgy tájékoztatott, hogy Magyarország EU-elnöksé- ge alatt tervezik egy radioaktív hulladékkezelésről szóló direktí­va elfogadását. Ennek vélemé­nyezésében szakembereik is részt vettek. A jelenlegi tervezet szerint lesznek új feladatok, de jelentősen nem változik az eljá­rásrend a radioaktív hulladékke­zelésben. ■ V. T.

Next

/
Thumbnails
Contents