Tolnai Népújság, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-28 / 49. szám

4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. FEBRUÁR 28., HÉTFŐ GYERMEKVILÁG MESE A csizmadia szerencséje Volt egyszer egy csizmadia, olyan szegény, hogy csupán egy pár cipőre való bőr volt az egész vagyona. Este lefekvés előtt ki­szabta ezt a bőrt, hogy majd másnap megcsinálja, aztán le­feküdt, elaludt, s hát reggel mit lát? Kész volt a pár cipő, de olyan finoman meg volt az varr- va, hogy szeme-szája elállt a csudálkozástól. Eladta, s az árából mindjárt vett egy pár ci­pőre való bőrt (még maradt is egy-két forintja), azután ezt is kiszabta este, lefeküdt, elaludt, s hát reggel megint kész volt a cipő. De milyen cipő! Annyi pénzt kapott érte, hogy négy pár cipőre való bőrt vehetett az árán. Ez aztán így ment napról napra, hétről hétre, hónapról hónapra: a csizmadia úgy meg­gazdagodott, hogy majd felvetet­te a pénz.- Hallod-e, anyjuk - mondta egyszer a feleségének -, mégis­csak meg kellene lesnünk, hogy kik azok a jótét lelkek, akik minket talpra állítottak.- Bizony, lessük meg, én is azt mondom. Aznap este nem feküdtek le. Hát egyszer csak tip-tap, betipe- gett-tapogott két öklömnyi em­berke, akiken még csak egy szál ingecske sem volt, szépen felku­porodtak az asztalra, s egy- kettő! - munkának láttak, majd a kulcs lyukán kihussantak.- Ó, az áldott jó lelkek - árado­zott a csizmadiáné. - Gazda­gokká tettek minket, pedig egy szál ingecskéjük sincs.- Tudod mit, asszony - mondot­ta a csizmadia -, én csinálok nekik kis cipőcskéket, te meg varrj nekik nadrágocskát, kabá- tocskát, ingecskét, sapkácskát, mert bizony megveszi őket az is­ten hidege. Nosza, mindjárt munkának lát­tak, s másnap este kitették az asztalra a kész ruhácskákat, s úgy várták a kis törpécskéket. Hát jöttek is azok, tip-tap, de halljátok csak, mi történt, mi­kor meglátták a szép ruhácská­kat! Nagy örömükben táncra kerekedtek, aztán felöltöztek, il- legették-billegették magukat, s megint csak táncoltak, hejehu- jáztak, hogy ők már bizony úri­emberek, nem kell dolgozniuk többet. így táncoltak, hejehujáztak so­káig, aztán huss! A kulcs lyu­kán kiröppentek, s többet soha vissza nem jöttek. Hiszen már nem is volt szükség rájuk, olyan gazdag ember lett a szegény csizmadiából. Benedek Elek nyomán Nem könnyű az elválás óvoda Valakinek egy-két nap is elég, másnak két hét is kellhet A gyerekek egy idő után már vágynak a közösségbe, és remekül érzik magukat társaik között, mint az a gyakorló óvoda növendékein is látszik Az óvodai beíratások ide­jén a legtöbb szülő' már azon gondolkodik, ho­gyan megy majd a be- szoktatás. A gyerekek el­választását ma már a le­hető legkíméletesebb mó­don végzik az intézmé­nyekben. Hargitai Éva Olykor nehéz eldönteni, hogy az óvodába való beszoktatás kit visel meg jobban, a gyerekeket, vagy az anyukákat? Egyik fél­nek sem feltétlenül könnyű fel­dolgoznia, hogy ezt követően nem együtt töltik majd a hét­köznapok nagy részét. A kicsik hároméves koruk körül kerül­nek az oviba, ekkor már igé­nyük van arra, hogy közösség­ben legyenek.- Az óvodák általában min­den évben szerveznek ismerke­dési programokat, ahol a beha­tás előtt megismerkedhetnek a szülők és a gyerekek a környe­zettel, a csoportokkal és az óvó­nőkkel - mondta Müllerné Dá­niel Lilla, a szekszárdi gyakorló óvoda helyettes vezetője. Az ovi­ban Lépegető címmel december­ben kezdődik a program, majd februárban és áprilisban folyta­tódik. Az utolsó foglalkozást ál­talában már a kiválasztott óvó­nőkkel töltik a kicsik és kísérő­ik. Szerencsére a szülők is egy­re inkább úgy gondolják, hogy elsősorban óvónőt választanak, nem csak óvodát. Ez azért fon­tos, mert ők tudják igazán gyer­meküket ismerve, hogy milyen személyiségű pedagógus pasz- szolna a leginkább hozzá. A beszoktatást aztán az óvoda rugalmasan kezeli, igyekeznek a jelentkező igényekhez alkal­mazkodni. Először a szülő a gyermekkel együtt egy-két órát együtt tölt az oviban, játszanak, aztán ha jól megy a dolog, akkor 1-2 órát már egyedül is ott tölt­het az apróság. Később az anyu­ka, vagy apuka nélkül töltött idő egyre hosszabb lesz. A beszokás ideje gyermekenként változik: van, amikor egy-két nap is elég, valamikor két hétig is eltart. A cél a szülőről való leválás és az új közeghez, felnőt­tekhez való hozzá- szoktatás. Az első időszak a szemlélő­désről szól, az apró­ság felméri környezetét. Amikor már biztonságban érzi magát, elkezd játékokat, majd pajtáso­kat keresni. Természetesen a dolgok lehe­tő legjobb kimeneteléhez a szü­lő is jelentős mértékben hozzá­járulhat. Fontos például, hogy mindig pozitívan beszéljen a gyermek előtt az oviról. Szintén Fontos, hogy tudja, biztosan jönnek érte. Könnyebb, ha előtte járt már bölcsődébe a gyermek természetesen az óvodába való beszoktatás könnyebb, ha korábban már járt bölcsibe a gyermek. így az el­válás nehézségén már koráb­ban átestek, a kicsi már meg­szokta a közösségi szabályo­kat, és csak másik csoportba kell beilleszkednie, az anyu­ka pedig hozzászokott koráb­ban a gondolathoz, hogy gyermekére mások vigyáz­nak. Az óvodába való beszo- kást az is könnyíti, ha ott már van egy testvére a kicsinek. A nagytesó tud a kisebbnek segíteni a beilleszkedésben, és egyfajta biztonságot jelent. A gyakorló óvodában példá­ul csak vegyes csoportok van­nak, a testvérek mindig egy csoportba kerülnek. lényeges, hogy a kicsi lehetőség szerint kipihenten, jókedvűen érkezzen. Ehhez azonban az is kell, hogy az anyuka is jókedvű­en vigye az oviba, hiszen a gye­rekek megérzik, ha a felnőtt fe­szült, a kedve bo­rús. Fontos, hogy a szülő is megbarát­kozzon a gondolat­tal, hogy gyermeke oviba jár, és belássa, lehet, hogy a reggeli elválásnál elszomoro­dik a pici, de ettől függetlenül napközben még jól érzi magát. Természetesen később is eszé­be juthat, hogy hiányzik neki anyu, vagy apu, de egy puszi, egy ölelés, néhány vigasztaló szó az óvó nénitől, vagy éppen egy kis ringatás megnyugtatja. Szintén nagyon fontos, hogy a szülő pontosan megmondja, mi­kor jön a gyermekért, és azt az időpontot tartsa is. így, ha az ovis esetleg hiányolja, akkor az óvó néni a kicsi számára meg­fogható módon meg tudja neki mutatni, hogy ha az órán a mu­tatók egy bizonyos ponthoz ér­nek, akkor már jön is érte anya, vagy apa. Ez azért is fontos, hogy a gyermek tudja, biztosan jönnek érte, az elválás nem örökre szól, és biztonságban érezheti magát. A szépsége fenyegeti a vörös macskamedve fennmaradását Tudtad, hogy a panda névvel elő­ször nem a nagytestű, fekete-fe­hér bundájú ázsiai medvéket il­lették? Először a nevet egy ap­róbb faj birtokolta, amit ma kis pandának, vagy vörös macska­medvének neveznek. Utóbbi el­nevezést mérete mellett annak is köszönheti, hogy rendkívül ügyesen mászik fára, és úgy is mosakodik, mint egy macska. Bundája gyönyörű, tömött fényesfekete, vörös és fehér szín­ben pompázik. Ráadásul rend­kívül meleg, amire azért van szüksége, mert a Himalája lábá­nál él. Ha nagyon zord az idő, szépen összegömbölyödik, bo­zontos farkát maga mögé tekeri, és már nem is fázik annyira. Akárcsak nagyobb testű név­rokona, meglehetősen kedveli a bambuszt, de emellett sok­mindent megeszik. Bár az álla­tok osztályozása során ragado­zóként könyvelték el, menüje na­gyobb részét növényi eredetű táplálék teszi ki. Élelemszerző kőrútjait általában szürkületkor, éjszaka ejti meg. Érdekesség, hogy a mellső végtagjain hat uj­javan. Ezek közül az egyik tulaj­donképpen a csuklócsont nyúl­ványaként jött létre, amelyet szembe tud fordítani a többi uj- jával. Ennek a képességnek nagy hasznát veszi a fákon való közlekedésben, és a napi betevő beszerzésében. Sajnos a súlyo­san veszélyeztetett fajok kategó­riájába tartozik. A vesztét sok­szor gyönyörű bundája okozza. Szőrméje Kína egyes területein a vőlegények jellegzetes viselete, de készítenek belőle sapkát és ecseteket is. Ugyanakkor élő pél­dányait is előszeretettel gyűjtik be a vadorzók, és az sem használ a fajnak, hogy életterülete is egy­re csökken. Az állatkertek egyik közkedvelt lakója, részben szép­sége, részben pedig viszonylag egyszerűbb tartása miatt. Forrás: www.wikipedia.hu DVD-ajánló CJ7-A kis zöld látogató Ti egész nap robotol, hogy el­tartsa fiát, Dickyt, aki nem tud beilleszkedni az iskolá­ban, mert kopott ruhákban jár, és nincsenek menő elekt­romos kütyüi, mint az osz­tálytársainak. Egyik este, amikor az apja a szeméttele­pen bóklászik, hogy valami különleges játékot találjon Dickynek, rátalál egy titokza­tos gömbre. Hazaviszi a külö­nös tárgyat, amiről hamaro­san kiderül, hogy valójában egy alakváltó lény, ami rend­kívüli képességekei rendelke­zik. Űj, földönkívüli barátja társaságában Dicky kihasz­Érdemes egy kicsit megdol­goztatnod az agytekervényei- det, hiszen könyvet nyerhetsz a Tolnai Népújság fejtörőjével. Ehhez csak meg kell keresned a választ az alábbi kérdésünk­re, majd beküldeni a Tolnai Népújság címére. HÁNY UJJA VAN A VÖRÖS MACSKA­MEDVÉNEK A MELLSŐ VÉGTAGJAIN? CÍM: Tolnai Népújság Szerkesz­tősége, 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. A borítékra írjá­tok rá: Fejtörő. BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: március 4. MÚLT HETI NYERTESÜNK: Galla Zsóka (Bátaszék). Gratulálunk! Kígyófej Alexnek, úgy tűnik, egy perc nyugta sincs. Épp hogy visz- szatért az Arkangyal űrállo­máson lezajlott kalandja után, máris a dolgok sűrűjébe kerül. Ezúttal az ausztrál tit­kosszolgálat tart igényt a szolgálataira. Egy új bűnszö­vetkezettel, a maffia ázsiai megfelelőjének számító kí­gyófejjel kell szembeszállnia, de mint kiderül, régi ellensé­ge, a Skorpla is feni rá a fo­gát. Alex vállalja a megbíza­tást, ugyanis azzal kecsegte­tik, hogy annak során sok mindent megtudhat régóta halott szüleiről, mégpedig egy igen illetékes személytől: keresztapjától, akinek létezé­séről eddig nem is tudott. Anthony Horowitz: Kígyófej, Animus Kiadó Kft. 2007., 240. oldal. Forrás: www.libri.hu nálja az alkalmat, hogy le­nyűgözze osztálytársait, de csakhamar kiderül, hogy új kedvence kissé önfejű. CJ7 - A kis zöld látogató, hongkon­gi vígjáték, 2008. Rendező: Stephen Chow, szereplők: Stephen Chow (Ti), Kitty Zhang Yuqi (Miss Yuen), Jiao Xu (Dicky). ■ / % I IIää

Next

/
Thumbnails
Contents