Tolnai Népújság, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-02-27 / 9. szám

2011. FEBRUÁR 27., VASÁRNAP 7 ______________INTERJÚ - ____________________________ nó grádi györgy Észak-Afrika forradalmi tüze éppcsak fellángolt, s máris futótűzként terjed a térségben. A folyamat végkifejlete megjósolhatatlan a biztonságpolitikai szakértő szerint. ÁTALAKUL A VILÁGREND Líbiában Kadhafi véres megtorlása sem képes meg­állítani a lázadókat. A tér­ség forradalmai azonban messzebbre mutatnak Észak-Afrikánál. A változá­sok mindenkit váratlanul értek. 2027-re Kína lehet a világ ura. Árvay N. Tivadar- Inognak az arab világ dikta­túrái. Számítottak erre a politi­kai elemzők?- Nem. A válság előtt egy nap­pal még a világ legjobb elemzői sem tudták, hogy mi készülődik. A belső használatra szánt iratok is tudatlanságról tanúskodtak.- Pedig jellemzően az éhezés számlájára írják a lázadást, s nem volt titok, hogy Egyiptom­ban milliók élnek mélysze­génységben. Az ok ezek sze­rint máshol keresendő?- Az események1 hátterében más is áll. Az ifjúság száma roha­mosan emelkedik, de nincs jövő­képük, nincs politikai képvisele­tük. A térségben elképesztő mé­reteket öltött a korrupció, és a munkanélküliség. Emellett a leg­több államban az öreg vezetők próbálják átadni a hatalmukat a fiaiknak. Ez ellen kezdtek tilta­kozni az emberek.- Újabb felkelések várhatók?- Március 11-re meghirdették a harag napját Szaúd-Arábiá- ban. Mi lesz ott? Hiába van 400 milliárd dollár valutatartalékuk, s hiába költöttek 35 milliárdot az élelmiszerárak letörésére, a fizetések emelésére, ha politikai reformokról szó sem esik. Rá­adásul a szaúdi olajmezőkön nem a szunniták élnek, hanetn a kisebbségi síiták. Az iszlám e két irányzata közötti gyűlöletről nem beszélünk, pedig átöleli az egész térséget.- A huntingtoni tan, amely szerint a civilizációk összecsa­pásának oka a keresztény nyu­gat és az arab világ vallási és kulturális különbsége lesz, va­lójában az arab világon belüli harcban merülhet ki?- így van. Ha megnézem a leg­jobb politológiai könyveket - Henry Kissingert, Huntingtont, Paul Kennedyt -, látszik, hogy az ott leírtak 1945-ig támadhatatla- nok. Amit '45-től napjainkig pa­pírra vetettek, az zsurnalisztika, de abból, amit a jövőről gondol­tak, egy kukk nem jött be. Már­pedig ha ők nem találnak el sem­mit a jövőből, akkor komoly prob­léma van. Olyan világban élünk, ahol a politikai gyakorlat messze megelőzte az elméletet.- Hogyan alakul át a világ?- A bruttó GDP tekintetében 2027-re Kína lesz a világelső, mi­közben az USA célja lesz, hogy ezt megakadályozza. Az Európai Unió fő kereskedelmi partnere már most is Kína. A világpolitika tengelye áttevődött az Atlanti­óceánról a Csendes-óceán térsé­gére. Ezeket a folyamatokat sen­ki nem elemezte eddig. Az észak- afrikai események vége is kérdé­ses. A folyamat Marokkótól már Irakig terjedt, pedig az Egyesült Államok szerint ez az ország a demokrácia fő központja a térség­ben. Irak azonban biztosan nem tölti be sokáig ezt a történelmi szerepet, ezért az USA fő szövet­ségese a demokratikusnak egyál­talán nem nevezhető Szaúd-Ará- bia. Ráadásul a térség vezetői nyolcvan év fölötti, haldokló vén­emberek. A szaúdi királyt „kipo­fozták”, de 86 éves. Az iráni val­lási vezető 82 éves. Mubaraknak- ha nem történik semmi - talán egy éve lett volna hátra.- Ez ok az elégedetlenségre?- Persze, érdekes megnézni, hogy hol miért dőlt a dominó. Egyiptomban azért lázadt föl a hadsereg, mert Mubarak fia el akarta venni a tábornokoktól a gazdasági társaságok vezetését, vagyis a pénzbevételeiket. Ebben ők nem voltak partnerek.- Mubarak megbuktatása nem is az USA érdeme?- Az USA az utolsó percig tá­mogatta az egyiptomi elnököt. A NATO legfontosabb vezetői mondták ki, hogy két rossz közül kell választani: az egyik lehető­ség, hogy marad a hozzánk hű, de antidemokratikus szövetsé­ges, vagy olyat támogatunk, akit demokratikusan választottak, de ellenünk van. A kisebb rosszat választottuk. »- Líbia esetében más a helyzet. Kadhafi löveti a tüntetőket.- Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden 15-0 arányban elítélte Kadhafit. Én azt mondtam Buda­pestről, hogy végre van egy jó BT- határozat. Aztán szembesültem az arab al-Dzsazíra televízió híré­vel, hogy a BT hét napot várt, mi­re a döntés megszületett. Mire vártak hét napot? Az események­be, ahol lehet, kívülről be kell avatkozni, mert ha vákuum kelet­kezik, valaki azonnal beteszi a lá­bát. Volt al-Kaida Líbiában? Nem lehetett, mert a legkisebb ellenzé­ket is megsemmisítették. Van-e ma? Kell, hogy legyen, a politika •alapszabályai szerint.- De milyen beavatkozás kép­zelhető el a szavakon túl?- Katonai beavatkozás akkor lehetséges, ha azt az ENSZ legiti­málja. Ez „két perc” alatt megtör­ténhet. De most nem lenne cél­szerű, mert a Nyugat Irakban le­járatta magát. Az ottani beavatko­zás mindkét oka - az al-Kaida és a tömegpusztító fegyverek - ha­zugság volt.- Az emberiség elleni bűntett vádja nem állná meg a helyét?- A hadsereg egységei folya­matosan állnak át a felkelők olda­lára, a lázadókat nem lehet meg­állítani. Az igazságügy-miniszte­re is Kadhafi ellen fordult, és fel­vette a kapcsolatot a törzsi veze­tőkkel. Ha megállapodnak, akkor Kadhafinak vége. De ezt azzal is elérhetik, hogy befagyasztják a pénzeit. Övé a FIAT 2, a Unicre- dit Bank 7 százaléka, benne van a Juventus focicsapatában, 8 mil­lió euróért vett a fiának egy házat Münchenben, 23,5 milliárd euró- ja van brit, 32 milliárd dollárja amerikai és félmilliárd eurója svájci bankokban. Ha ezt elve­szik, egy senki lesz. A fegyveres beavatkozás kérdése Líbiában nem aktuális - mondja Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő Ötszázezer fekete-afrikai él Líbiában, ők Kadhafi bázisa, zsoldosok. Vajon ha Kadhafi bukik, visszamennek nyomorogni Afrikába vagy Európában menedékjogot kérnek?- Kadhafi meghal vagy elme­nekül Líbiából?- Elég ostoba ahhoz, hogy ne meneküljön el. A német államfő fogalmazott helyesen, amikor azt mondta, hogy egy pszichopatá­val állunk szemben. Ha valaki azt mondja, hogy a népfelkelést az al-Kaida, az USA és a Nyugat szervezi ellene, az a világpolitika alapvető összefüggéseit sem érti. Érdekes információ, hogy a pa­lesztinok bejelentették, nem fo­gadnak el több támogatást Kad­hafitól. Ez a Hamászt jelenti, és ott van mögötte az iráni nyomás.- Izrael léte veszélybe kerül?- Új helyzet van, de hogy ez Iz­rael létét veszélyezteti-e, arra ma nem lehet válaszolni. veresei átléphetik a határt, és fegyvereket vihetnek a Gázai-öve- ,zetbe. A helyzet tehát Egyip­tomon múlik. Mubarakot levál­tották, de a politikában nincs igazi változás.- Lehetséges az arab országok­ban a tömegek akaratán nyug­vó demokratikus átrendeződés?- Japánban sosem volt demok­rácia, a második világháború után mégis megteremtődött. A- Befogadjuk őket, vagy ott kell kezelni a problémát?- Helyben kellene megoldani, de mit tehetünk, ha nem marad­nak ott? Líbia egyik nagy „érde­me” volt, hogy nem engedte ki a menekülteket. De 500 ezer feke­te-afrikai él Líbiában, ők Kadha­fi bázisa, zsoldosok. Vajon ha Kadhafi bukik, visszamennek nyomorogni Afrikába vagy Euró­pában menedékjogot kérnek?- Semmi nem lehetetlen?- Egon Bahrral, a gazdaságpo­litika atyjával gyakran van sze­rencsém konzultálni. Bahr azt mondja: a biztonság a múltban abszolút, a jelenben relatív, a jö­vőben kiszámíthatatlan. Igaza van. Izraelnek négy szomszédja van: a két északival - Szíriával és Libanonnal - rendkívül feszült a viszonya. A jordánokkal békét kötöttek, de az ottani tüntetések a jordán királyság létét veszélyez­tetik, miközben a helyiek kéthar­mada palesztin. Egyiptommal is él a békeszerződés, de ha ott ki­tör a népfelkelés, a Hamász fegy­rosszul működő Weimari Köztár­saságtól eltekintve Németország­ban sem volt ilyen, s ma ez a vi­lág egyik legdemokratikusabb ál­lama. Hogy ugyanezt az arab vi­lágban meg lehet-e csinálni? Ezt senki nem tudja. A német kül­ügyminiszter szerint pénzt kell juttatni a térségbe, hogy legye­nek beruházások, biztonság, s ne induljanak meg a menekültek.- A pénz megállíthatja a mene­kültáradatot?- Nem, de lassíthatja. Tavaly 200 ezernél több menekült jött Európába.- Kadhafi mellett kelet-európai zsoldosok is felbukkanhattak?- Szerintem ez kitaláció, bár ahogy a kelet-európai viszonyo­kat elnézem, ma ott bármire kap­hatok embert pénzért.- Vannak még a világban kriti­kus térségek?- Ott a dél-amerikai térség, de a volt szocialista országok hely­zete is kritikus. Vagy az eurózóna. Az, hogy a görögöknek fölkínál­ták a lehetőséget, hogy hagyják az eurót és vezessék vissza a drach­mát, csőd. Ha figyelembe vesszük, hogy heteken belül be­dőlhet Írország, Portugália, eggyel később Spanyolország és Olasz­ország, akkor az euró végéről be­szélünk, bár ezt kimondani bűn.- Kína? Ott is ketyeg a bomba?- Nem. A kínai hadsereg azon­nal szétverne mindent. Én va­gyok felelős Magyarországon a kínai felsővezetés képzéséért. Évente egyszer végigjárom az or­szágukat, és ilyenkor reggeltől es­tig politizálnak velem. Kínában három „szentség” van. Tibet stá­tusának a megkérdőjelezése, mert ott van a kínai édesvízkész­let egyharmada, Tajvan helyzeté­nek a megkérdőjelezése és végül a kínai atomprogram. Minden mást lehet szidni. De a centrális hatalom annyira erős, hogy bár­mikor rendet tehet. A Nyugat ér­deke persze az, hogy ezt gyengít­se, de hogy ennek lesz-e eredmé­nye, azt nem lehet tudni.- A kínai kapcsolatai alapján úgy tűnik, a biztonságpolitikai szakértők sok dologgal foglal­koznak. Miből élnek? Az álla­mok megveszik a tanácsaikat?- Tanácsadó vagyok az osztrák kormány mellett, évente 20-30 felsőszintű kínai delegációt foga­dok, dolgozom különféle cégek­ben, s van egy tanszékvezetői fi­zetésem, tehát elégedett vagyok.- Igaz, hogy nyáron három hó­napig Horvátországban pihen?- A hír úgy igaz, hogy elsős egyetemistaként elvégeztem az idegenvezetői iskolát, s járhattam dolgozni az Adriára. Ezt a jugo­szláv háborúig csináltam. Ezután egy szállodát béreltünk az egyik magyar egyetem nevében, de eb­ből négy évvel ezelőtt kiszálltam, mert a hotelt megvették ukránok és oroszok, akiiekéi nem találkoz­tak a koncepcióink. A hírre visz- szatérve. Mindig azt mondtam, ha egy idegenvezetőnek napi egy óránál több munkája van, akkor valamit rosszul csinál. Azt a na­pi egy órát jól kell csinálni, hogy a maradék 23-ban nyaralhasson. Én jól csináltam, de ez a korszak véget ért.- Nem is nyaral?- Dehogynem. Tavaly a felesé­gemmel két-két hetet töltöttünk Kubában, Törökországban és Gö­rögországban.- A kapcsolatai olyankor is tá­jékoztatják az eseményekről?- Aki foglalkozik valamivel, annak nyilván vannak kapcsola­tai. De a forrásokat normális eset­ben sosem adhatják ki. Másképp fogalmazok. A CIA mindig el­mondja, hogy az információinak 90 százaléka legális forrásból származik. Én, mielőtt reggel be­megyek valamelyik tévébe, rá­dióba, másfél órával korábban fel­kelek, és lehívom a különböző adók teletexein az éjszaka törté­néseit. Ez mind legális. A magyar sajtó mégis mindenre később reagál, mint bármelyik elérhető nyugati hírcsatorna. Persze tény, hogy nemzetközi szakon végez­tem, és a volt csoporttársaim és barátaim egy része különböző minisztériumokban dolgozik. De azt mindig pontosan kell mérle­gelni, hogy melyik az az informá­ció, amely felhasználható, és mi az, ami nem. A f. A 1

Next

/
Thumbnails
Contents