Tolnai Népújság, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-02-27 / 9. szám
4 2011 FEBRUÁR 27., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA adórendszer A kormány belenyugodott abba, hogy nem szólhat bele a magánszféra béralkuiba. Az adóváltozás miatti kompenzáció azonban az állami szférában sem általános. HIÁBAVALÓ VOLT A BÉRKOMMANDÓ A kormány és a munkaadók megegyezése nyomán már nem várnak el béremelést a magáncégektől, ám a munkavállalók helyzete továbbra sem megoldott. VR-összeállítás tek. A kormány belátta, hogy az adóváltozások negatív hatásait nem lehet áttolni mások asztalára. A szakszervezetek egyébként nem gondolják azt, hogy a tavaly decemberben az OÉT-ülésen elfogadott 4-ó százalékos béremelési ajánlás éves szinten nem érvényesülne, hiszen ez a korábbi években is mindig teljesült, ez a bérek alakulásának normális menetéhez tartozik. Ettől azonban még a munkavállalók jelentős része rosszul járt, amiért a kormány a felelős - tette hozzá Pataky. A munkavállalók érdek-képviseleti szervezetei most arra törekednek, hogy lehetőleg minél hamarabb, a munkavállalókra nézve minél kedvezőbb bérmegállapodásokat érjenek el a cégekkel való tárgyalások során - csökkentendő a veszteségeket. Ha egy vállalkozás a gazdasági évét a naptári évvel együtt kezdi, azaz január 1-jétől számítja, akkor nem ritka az sem, hogy a gyakran csak a második negyedévre megszülető bérfejlesztési döntés visszamenőleg is érvényes. Az ilyen bértárgyalásokon született megállapodások akár visszamenőleg kompenzálhatják is a dolgozók veszteségét - hiszen a reálkereset növekedéséről nem nagyon lehet szó. A veszteség az év első hónapjaiban már bekövetkezett. Ezen az éves átlagban teljesülő bérajánlás sem segít, hiszen az átlag elfedi az előnyöket és a hátrányokat is, átlagban hiába teljesülnek a célok, a szak- szervezetektől az egyének kérik számon az eredményeket - jegyezte meg Pataky. A szakszervezeti vezető megjegyezte: az érdekképviseletek szerint a jelenlegi adórendszer nem jó, ezért adómódosításra van szükség. Egy esetlegesen létrejövő OÉT-ülésen a kormánnyal tárgyalhatnának a módosítás irányáról, azonban az egyeztetés összehívását javasló levelükre a kormány napok óta nem válaszolt - tette hozzá Pataky. Kevés gazdag győz JÓVAL AZ ÁTLAG FELETTI havi bérrel vagy több eltartottal kell rendelkezni ahhoz, hogy a január 1-jétől érvényes új adórendszerben valaki többet vigyen haza, mint korábban. Szakértői számítások szerint több mint egymillió munka- vállalót érintett hátrányosan az új adótörvény. A nettó keresetek csökkenésének oka nem a 16 százalékos adókulcs, hanem az adójóváírásra vonatkozó új szabályozás: a tavaly érvényesíthető havi plafon (15100 forint) az idén már 12100-ra csökkent. AZ ÚJ ADÓRENDSZERBEN a nemzetgazdaság egészében nőttek a nettó keresetek, ha minden más tényezőt változatlannak hagyunk, 0,4 százalékos emelkedést okoztak csak a törvényi változások. Nem tévedésről van szó, hiszen a nagyjából 290 ezer feletti fordulópont alatt kereKorántsem oldódott meg a bér- csökkenés problémája, annak ellenére, hogy csütörtökön a munkaadók képviselői és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy megbeszélésen lényegében véget vetettek a vállalkozók és a kormány elmúlt hetekben tapasztalható ellentétének. A vállalkozókról lekerült a béremelésre ösztönző politikai nyomás, a kormányzat - igaz, a legfőbb kormánypárt frakciótagjaival szembekerülve - pedig meg tudott egyezni a fontos támogatóként is szerepet játszó munkaadókkal. Nem mellékes szempont az sem, hogy az állam maga is nagy munkaadó- ■ Az ÓÉT dönt- nak számít, és bár az hetne, de nem állami cégeknél tel-. hívják össze, jes körű kompenzációt ígérnek a nem vezetői rétegnek (a vezetők bérét befagyasztották, de nettójuk így is növekszik), ez nem látszik mindenhol megvalósulni. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára lapunknak elmondta: az „egyetértő, tisztázó” beszélgetés során ugyan nem írtak alá megállapodást, ám egy rossz kommunikáció végére tettek pontot. A felek ugyanis egyetértettek abban, hogy tiszteletben tartják a tavaly decemberi Országos Érdekegyeztető Tanács (ÓÉT) ülésén aláírt 4-6 százalékos bérajánlást, amelynek nem egyéneknél vagy vállalatoknál, hanem a nemzet- gazdaság egészében kell érvényesülnie, ráadásul éves szinten. Nem tartható tehát az az elképzelés, hogy már január 1-jétől és minden munkavállaló esetében érvényesüljön a bér szinten tartása - tette hozzá Dávid Ferenc. A munkaadók álláspontja szerint ezzel a kormány bérmoni- toring-bizottságának léte oka- fogyottá vált, Dávid szerint a kormányoldalnak el kell gondolkodnia azon, a továbbiakban érde- mes-e a jó viszonyt kockáztatni a Rogán vezette testülettel. A következő hetekben, hónapokban tehát a cégekkel történő bértárgyalások lesznek a legfontosabb tényezők. A munkavállalók keresetcsökkenésének kiigazítása vezeti a szakszervezeteket, akik várhatóan igyekeznek majd minél gyorsabban megállapodást elérni. „A háborús kommunikáció hiába szűnt meg a munkavállalók és a kormány között, ha az alapigazságok nem szűntek meg. Továbbra is szükségesnek tartjuk az ÓÉT összehívását, hogy valódi megoldás szülessen, hiszen ez eddig elmaradt” - nyilatkozta lapunknak Pataky Péter. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke kijelentette: nem történt más, mint amit eddig is mondtak a szakszerveze16 870 20000 Nyertesek és vesztesek _ (a nettó havi keresetek változása 2010-hez képest egyes fizetési 1 15 000 kategóriákban, a bruttó kereset változatlansága esetén, forint) e Z 10 000 ......................................................................................... ■| 5 000 _______ '5 I «1—-10 000 Bruttó havi kereset (ezer forint) o c m o O _ _ ■*- N Forrás: MSZOSZ Névtelenül?- Üdvözlöm, bérmonitoring- bizottság!- Jó napot kívánok! Szeretném feljelenteni a munkáltatómat, mert csökkent a nettó bérem.- Értem. A munkáltatóját nem kötelező megneveznie.- Még mielőtt megnevezném, szeretném megkérdezni, hogy az én adataimat meg kell-e adni.- Csak néhány adatot kérünk öntől, de ezek alapján ön nem lesz beazonosítható.- Például?- Például az ön megyéjét és az iparágat, ahol dolgozik.- A biztonság kedvéért, szeretném megtudni, hogy ön látja-e azt a telefonszámot, amelyről most beszélek.- Halló! Szóval látja-e ön azt a telefonszámot, amelyről beszélek?- Halló! Itt tetszik lenni?- Igen. Sajnos nem tudok válaszolni, mert elromlott a telefon kijelzője.- Akkor tehát nem biztos benne, hogy látható a telefonszámom?- Biztos, hogy ön nem lesz beazonosítható.- Köszönöm, de inkább elállók a szándékomtól.- Köszönjük a hívását, viszonthallásra. A „szükséges” béremelés mértéke (SZÁZALÉK, CSALÁDI ADÓALAP-KEDVEZMÉNY NÉLKÜL) Bruttó bér Nettó Reálkereset . kereset* 80 000 5 9 90 000 4,4 8,4 100 000 4 8 150 000 2,7 6,6 200 000 4 8 225 000 5,3 9,3 250 000 4,8 8,8 275 000 1,8 5,7 •3,8 SZÁZALÉKOS INFLÁCIÓVAL Nincs miből kigazdálkodni sők ugyan alapesetben (gyerekkedvezmény, bérkompenzáció, bérfejlesztés nélkül) vesztettek az adóváltozásokkal, ám a magasabb keresetűek nyertek. A legalább 300 ezer forint bruttó keresettel rendelkezők persze jóval kevesebben vannak, arányuk a 10 százalékot sem éri el. Keresetük azonban annyival nagyobb, hogy a nettó átlagot felfelé húzzák. egymillió forintos havi bruttó bérnél 135 830 forinttal nőtt a nettó kereset, amely éves szinten 1 629 964 forintos pluszt jelent a munkavállaló bankszámláján. A közalkalmazotti vezetők esetében általános kétmilliós bruttó bérplafonnál pedig havonta csaknem 340 ezer, éves szinten pedig több mint négymillió forinttal nő a nettó kereset. AZZAL, HOGY A KORMÁNY áldását adja az éves szintű, a nemzetgazdaság egészére vonatkozó bérajánlásra, elismerte: lesznek, akik rosszabbul járnak. Korábbi nyilatkozatok szerint ugyanis azt szerették volna elérni, hogy az új adórendszerben senki se veszítsen. A reálbér szinten tartásához közel 10, a nominális nettó kereset megőrazok járnak rosszul, akik 90 és 280 ezer forint között keresnek. A leginkább érintett területek így a könnyűipari alágazatok, például a ruhaipar vagy az elektronikai cikkeket gyártó összeszerelők dolgozói. A nyertes vagy legalábbis kevésbé vesztes ágazatok azok, ahol a szakképzett munkaerő aránya viszonylag nagy a dolgozók között, vagyis mazéséhez pedig akár 5 százaié kos bruttó béremelésre lehet szükség az idén átlag körüli vagy az alatti jövedelem esetén - derül ki lapunk számításából. Ekkora növekedést akart kikényszeríteni a kormány - pontosabban a Fidesz bérmoni- toringbizottsága - a cégektől, miután a nettó keresetek érezhetően csökkentek az idén. gasabb kereseti színvonal jellemző. így a gyógyszeriparban vagy a villamosenergia-terme- lésben a már kialkudott, megvalósult bérfejlesztésekkel és az adóváltozásokkal együtt több dolgozó reálbér-növekedésre is számíthat. Ez a többi ágazatban szinte sehol sem jellemző, jobbára csak a többgyerekes, vezető pozíciót betöltő munkavállalók jártak jól. pedig A kormány szerint meglenne a fedezet is: a társasági adó 10 százalékos kulcsának kvázi általánossá tételével mintegy 140 milliárd forintot hagyott a vállalkozásoknál. Ezzel csak annyi a baj, hogy a cégek nagyjából fele -170-180 ezer vállalkozás - évek óta veszteségesen működik, vagyis eleve nem fizet nyereségadót. sajátosan alakult az adóváltozás hatása a kereskedelemben dolgozók esetében. Ebben az ágazatban ugyanis a munkavállalók nagyon gyakran minimálbért kapnak vagy a szakképzettséghez kötött garantált bérminimumot, így nettó keresetükön - a két bérszint emelkedése miatt - kevésbé érzékelték az új szabályozást. Rosszul járó ágazatok, bértorlódás i f* .4 I A $
