Tolnai Népújság, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-24 / 46. szám

2011. FEBRUÁR 24., CSÜTÖRTÖK - TOLNAI NÉPÚJSÁG ALMANACH 2011 - MURGA 5 Életfa őrzi a település történetének motívumait a település nemrég egy életfával lett gazdagabb, amely egy baranyai faragó mester, Milkovics Jenő munkáját dicséri. A tavaly szeptemberben, a falu köz­pontjában felállított alko­tás egyfajta esszenciája a település történetének, a helyi nemzetiségek életé­nek jellemző motívumait mutatja be. Vis maior pályázatból teszik rendbe az árkokat vis maior pályázaton 1,3 millió forintot nyert a tele­pülés nemrégiben. Ebből az összegből megoldják az ár­kok takarítását, ott ahol ez szükséges, egy helyen pe­dig a vízelfolyó támfalát kell helyrehozniuk. Nehezí­ti a helyzetet, hogy immár a vis maior pályázatok is utófinanszírozottak, azaz a településnek kell gondos­kodnia a pénz előteremté­séről, amelyet később kap­hat csak vissza. Térfigyelő kamerák őrzik a közbiztonságot május elejétől már térfi­gyelő kamerák is hozzájá­rulnak majd a murgai köz- biztonság megőrzéséhez. A település a Kistormási Pol­gárőr-egyesület gesztorsá­gával és Felsőnánával közö­sen nyújtott be pályázatot, aminek eredményeként 1,3 millió forintot fordíthatnak e célra. Az elkészült felvéte­leket hét napig őrzi majd a rendszer, de azt a szigorú jogi szabályozásoknak meg­felelően csak a rendőrség használhatja, nézheti meg szükség esetén. Idén is megmérettetnek a fogathajtók Murgán várhatóan idén is lesz lovasnap Murgán. Miklós Sándor főszervező elmond­ta, július második hétvégé­jén szeretnék megtartani a rendezvényt, amelyre a környékbeli fogathajtókat várják majd. Reményeik szerint az időjárás is ke­gyes lesz a második lovasnaphoz, és így leg­alább annyian, vagy többen is neveznek majd, mint ta­valy. Akkor 15 fogathajtó mérte össze ügyességét és tudását. A CIKKEKET HARGITAI ÉVA ÍRTA, A FOTÓKAT MÁRTONFAI DÉNES KÉ­SZÍTETTE. AZ OLDAL MEGJELENÉ­SÉT A MURGAI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA. A lakosság korösszetétele ■ 19-60 ÉVES: 55 Milyen előnyei és hátrányai vannak a falusi életnek? Megpróbálnak boldogulni foglalkoztatás Már az önkormányzat sem tud annyi munkát adni hagyományok Jó ideig elég volt a koszt a lagzik után SZÁRAZ JÓZSEF:- Szerintem a legfőbb elő­nye a falusi életnek, hogy csendes, nyugodt, az embe­rek ismerik egymást, figyel­nek egymásra. Ugyanakkor Murgáról a nagyobb telepü­lések is elérhetőek: a szom­szédban van Hőgyész, és Szekszárdra sem kell sokat utazni. Az viszont már baj, hogy nincs a környéken munkalehetőség. Én még szerencsés vagyok, hogy a munkaadóm gondoskodik a munkába és a hazajutá­somról. BREITTENBACH JÁNOSNÉ:- Nekünk már megfelel a falusi élet, hiszen nyugdíja­sok vagyunk, nem érint bennünket a munkába já­rás, a munkahelykeresés nehézsége. Szépen, csend­ben eléldegélünk itt, 10 évig tanyán laktunk, és 34 éve élünk bent a faluban, már nem vágyunk máshová. Au­tónk nincs, de falugondnoki kisbusszal el tudok járni vá­sárolni, elintézni az ügyes­bajos dolgokat. IGNÁCZ ATTILA:- Szerintem is az a legna­gyobb baj, hogy nincsen munkalehetőség a környé­ken, helyben pedig csak az önkormányzat tudott mun­kát adni. Ennek ellenére szeretek itt élni, és egyelő­re nem költöznék el. Amel­lett, hogy a falu csendes, nem lehet igazán panasz­kodni a közbiztonságra sem, és az a kevés ember, aki itt él, öszszetart, odafi­gyel a másikra. Ajpek Attila (jobbról) az önkormányzat alkalmazásában tesz eleget az aktuális feladatoknak, legyen szó favágásról vagy a közterületek tisztán tartásáról Azok a régi lagzik bizony mások voltak. A murgai lakodalmak vendégei pedig jó ideig egytől egyig Schmidt Péterné főztje után nyalták meg mind a tíz uj­júkat. Lizi néni - ahogyan a fa­luban nevezik - ugyanis többek között szakács is volt, bár sokfé­le munkát végzett, hiszen magá­ra maradt két kicsi gyermeké­vel, akiket egyedül kellett felne­velnie. A falu legidősebb asszo­nya még ma, 90 évesen is szíve­sen emlékszik vissza azokra a lagzikra. A sütemények termé­szetesen már az esküvőt meg­előző héten elkészültek, előző nap pedig már dagasztották a kuglófot, ami olyan volt, mint a spongya. Ezt pedig annak kö­A megye legkisebb tele­pülésén nem könnyű előrelépni. Az emberek nehezen boldogulnak, hiszen a környéken ke­vés a munkahely. Az ön- kormányzat igyekszik segíteni. Hargitai Éva Sokat változott az elmúlt né­hány évben a murgai faluköz­pont képe. Most a betérő utazót rendezett tér, egy rendbe ho­zott római katolikus templom, egy felújított homlokzatú kis bolt és szépen renovált műve­lődési ház látványa fogadja. A közelben egy kis játszótér szol­gálja ki a csekély számú gyer­mek igényeit, a közelmúltban pedig egy életfát is állítottak, amely magán viseli a megye legkisebb, és egyre fogyatkozó lélekszámú településének tör­téneti szimbólumait. E meg­újulás nagy része nem valósul­hatott volna meg, ha nem kap­tak volna hozzá állami támo­gatás, akár a közhasznú, vagy éppen közcélú foglalkoztatás támogatása formájában is.- Nagyon sokat jelentett, hogy több közcélú munkást is foglalkoztatni tudtunk - hang­súlyozta Felki Márton polgár- mester. Ennek köszönhető, hogy ügyes szakemberek al­kalmazásával jó néhány felújí­Schmidt Péterné Lizi néni szönhette, hogy külön adták hozzá a felvert tojásfehérjét a tésztához, amit aztán többször is kelesztettek. A menüt csirké­ből készült húslevessel kezdték, amiből a húst paradicsomszósz- szal, tormával, salátával tálalták. Ezt követte a pörkölt rizzsel, bur­gonyával, majd a fasírt - amit in­kább Stefánia vagdalt-szerűen, rúd formában, tojással a köze­pén készítettek - és a sült húsok. Éjfélkor pedig újra felkínálták a maradék sülteket, hogy minden­ki annyit egyen, amennyit csak akar. Azonban még így is mindig maradt elosztogatni való étel. így akár el lehetett azt is mondani, hogy ha a lagzi nem is, az étel egy hétig is kitartott. tásl munkát el tudtak végez­ni. Az idei foglalkoztatási keret azonban csak a tizede a tava­lyinak, így egy embernek tud csak ilyen formában munkát adni az önkormányzat. Ebből kifolyólag már olyan kijelen­téseket lehet hallani a faluban, amelyek szerint a polgármes­ter nem ad munkát az embe­reknek, pedig ez nem rajta múlik, adna ő, ha lenne miből. Az ja­víthat valamelyest a helyzeten, hogy talán TÁMOP-tá- mogatással rehabilitációs fog­lalkoztatásra lesz módjuk. Tennivaló persze akad, a falu központját, az utcákat, az árko­kat rendben kell tartani, bozó­tot, fát kell irtani, vagy éppen vakolni, ha arról van szó. Ahhoz képest, hogy milyen kicsi a falu, a szociális szolgál­tatásokat széles körűen ellát­ja. Gondoskodik a szociális ét­keztetésről, a házi gondozás­ról, és van falugondnoki szol­gálat is, amely egy kisbusszal látja el a feladatait. Az tél végi hidegben egyébként néptelen utcákon feltűnnek az emberek fél 11 tájban, amikor Hő- gyészre indul a néhány éve vá­sárolt jármű. Többen ugyanis ezzel jutnak el a közeli nagy­községbe vásárolni, dolgaikat intézni. Az indu­lásra várva néhá- nyan elmondták, hogy szép ugyan a falusi élet, csak nincsen munka helyben, csak az önkormányzatnál. A bejárás költségeit pedig kevés munkál­tató vállalja. Azért Murgán is minden év­ben remélik, hogy egy kicsit majd jobb lesz, bár eddig több­nyire csalatkozniuk kellett. Az önkormányzat helyzete is egy­re nehezebb. Ott vannak pél­dául a pályázatok, amelyek kö­■ Bizakodnak, hogy a jövő év jobb lesz. zül újabban már szinte mindet, a vis maior igényeket is utólag finanszírozzák, ami egy ilyen csekély költségvetésű telepü­lés számára rendkívül megne­hezíti a helyzetet. - Ráadásul kevés az olyan kisléptékű pá­lyázati lehetőség, amivel élni tudnánk - mondta Felki Már-' ton polgármester. Hozzátette, talán csak a LEADER-program- ban lesznek majd ilyen lehető­ségek. A másik probléma, hogy bár a település a leghát­rányosabb helyzetűek közé tar­tozik, a kistérség nem hátrá­nyos helyzetű, így rengeteg kedvező pályázati lehetőségtől esnek el. Felki Márton polgármester MEGKÉRDEZTÜK Felmenőik hagyományait őrzik meg az utókornak Murgán tavaly alakult először né­met kisebbségi önkormányzat. A hagyományosan sváb kistelepü­lésen élők úgy gondolták, hogy érdemes lenne felkutatni és meg­őrizni a régi hagyomá­nyokat, értékeket, hogy azt a fiatalabb ge­nerációk is megismer­hessék - tájékoztatta lapunkat Pákozdi Katalin, a szer­vezet elnökhelyettese. A kisebb­ségi önkormányzat, élén Isztl Pé­terrel, bele is vetette magát a munkába. Idén várhatóan júni­usban tartanak egy sörfesztivált, ahova meghívják a környező tele­pülések német nemzetiségi ha­gyományőrző csoportjait és a ki­sebbségi önkormányzatok képvi­selőit. Az alkalomra egy kisebb kiállítással is készülnének, amely a helyi svábság történetének tár­gyi emlékeit mutatná be. Ezt a gyűjteményt kibővítve tervezik a későbbiekben egy kis bemutatóhelyiség ki­alakítását is. A feszti­vál célja, hogy megis­merjék egymást a kör­nyékbeli hagyományőrző csopor­tok tagjaival, így talán okulhat­nak is régebb óta működő szerve­zetek tapasztalataiból. A rendez­vény szervezéséhez 20 ezer forint pályázati támogatást is nyertek. Reményeik szerint a kisebbségi önkormányzat a későbbiekben a murgai közösségi élet meghatáro­zó, összetartó ereje lesz. ■ Sörfesztivált szerveznek a nyárra. Részt vennének a szociális földmunka programban az emberek boldogulásának segítése érdekében az önkor­mányzat szeretne részt venni a szociális földmunka program­ban. Reményeik szerint idén kedvezőek lesznek a pályázati lehetőségek. Már az is nagyon sokat segítene, ha a helybeliek támogatást kapnának leg­alább ahhoz, hogy a saját családjuknak meg tudják termelni a zöldségeket. Az önkormányzat előtt álló fel­adatok között szintén ki­emelt helyet foglal el a járdák felújítása, amelyek állapota az elmúlt évtizedekben jelentősen romlott. Lizi néni felelt a lakomákért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents