Tolnai Népújság, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-23 / 45. szám

4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. FEBRUÁR 23., SZERDA KÖRKÉP Sárköz eddig nem szerepelt a kulturális jegyzékben A kár okozója kér számon reakció Az előző kormány ördögi feladványát kell megoldani A szocialisták felelőtlenül, az or­szág számára óriási károkat okozva kormányoztak nyolc éven keresztül. Ellenzékbe szorulva továbbra is felelőtlen magatar­tást tanúsítanak - szögezte le dr. Puskás Imre lapunkhoz eljutta­tott közleményében. Majd hozzá­tette, ezt igazolja a megyei köz­gyűlés szocialista frakciója a me­gyei önkormányzat költségvetés­ének tárgyalásakor. Oiyan kérdé­seket és véleményeket fogalmaz­tak meg, amelyekkel megpróbál­ják félrevezetni az önkormány­zat intézményeiben dolgozó mintegy 3600 alkalmazottat, to- ä vábbá azokat, akik figyelemmel kísérik a közéletet. Krokodil­könnyeket hullajtottak azért, mert az önkormányzat 2011-ben Dr. Puskás Imre, a megyei közgyűlés elnöke a szocialisták hétfői sajtótájékoztatón elhangzott bírálatára reagált szekszárd Halasi csipkevarrás, mezőtúri fazekasság, mohácsi busójárás. íme, példaként három elem abból az úgynevezett szel­lemi kulturális örökség nemzeti jegyzékből, melybe a jellegzetes, megőrzendőnek tartott és ma is élő hagyományok kerülnek. Az Unesco egyezmény alapján készülő hazai lista még távolról sem teljes. A folyamatos frissí­tés feladatát a szentendrei Sza­badtéri Néprajzi Múzeumban működő Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság látja el. A munkában meghatározó szerep jut a Megyei Múzeumok Igazga­tóságának is. Ezen rendszerhez tartozó intézmények munkatár­sainak feladata lesz a helyben létező örökség-elem nemzeti jegyzékre jelölése. Tolna megyében dr. Balázs Ko­vács Sándor lett a Szellemi Kul­turális Örökség Igazgatóságá­nak megyei koordinátora.- Megyénket tekintve adja ma­gát a Sárköz, érdekes módon in­nen még semmi sem szerepel a nemzeti leltárban, pedig beférne például a sárközi lakodalmas - mondta el a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum néprajkutató mun­katársa. - De ugyanígy odaillene a bátai tojásfestés is. S van ne­künk Bogyiszlónk, Sióagárdunk, sváb disznóvágásunk, székely betlehemesünk, megannyi olyan hagyományunk, mely ma is él. Már felvettem a kapcsolatot civü szerveződésekkel, de nemcsak tőlük, hanem bárkitől szívesen fogadom a javaslatokat a jelölés­re. Akár személyesen, akár tele­fonon, akár levélben, akár e- maüben. Sőt, bízom abban, hogy egyenesen elárasztanak a meg­keresésekkel és a bőség zavará­val kell megküzdenem. Ez nem is lenne meglepő, ismerve me­gyénk szellemi kincseit. ■ Sz. Á. Dr. Balázs Kovács Sándor Négy év alatt 3,5 milliárd forintot vont el a szocia­lista kormány a megyei önkormányzat költségve­téséből. Ezért kényszerül­tek a működést már-már veszélyeztető takarékos­ságra. így reagált dr. Pus­kás Imre, a közgyűlés el­nöke az MSZP-frakció hétfői sajtótájékoztatóján elhangzottakra. Munkatársunktól ■ A munkavállalók a rom­ló körülmények között értek el fejlődést. csupán 100 millió forinttal kap többet a központi költségvetés­ből, mint az utolsó szocialista költségvetés idején, 2010-ben. Ezek a politikusok, többek között Frankné dr. Kovács Szilvia or­szággyűlési képviselőként, nem emeltek szót 2006 és 2010 között a Tolna Megyei Önkormányzat kivéreztetése miatt, pedig lett volna rá ok - hívta fel a figyelmet dr. Puskás Imre. Arra emlékeztetett, nem az a kérdés, hogy miért csak 100 mil­liós a növekedés, hanem hogy miért kellett 2007-ben 459 mil­lió, 2008-ban 239 millió, 2009- ben 51 millió, 2010-ben 709 mü- lió költségvetési csökkentést elvi­selni. Ezzel együtt összesen, hal­mozottan az elmúlt négy évben 3 és fél milliárd forintot vont ki a szocialista kormány a megyei ön- kormányzat költségvetéséből. Erre az ördögi feladványra kel­lett az önkormányzat vezetőinek és intézményeink munkatársai­nak választ találni az elmúlt évek­ben. Más eszköz, mint a műkö­dést már-már veszélyeztető kény­szerű takarékosság, a feladatok kisebb létszámmal történő ellátá­sa, és hitelfelvétel, nem kínálko­zott. Dr. Puskás Imre leszögezte, a munkavállalók a romló körülmé­nyek ellenére is áldozatkész ki­tartással értek el szakmai fejlő­dést A következményeket azon­ban még sokáig hordozzuk ma­gunkkal. Hitelállományunkat az eddigi megszorítások miatt to­vább kell növelni, azért, hogy ok­tatási, egészségügyi, szociális és kulturális intézményeink szolgál­tatásait továbbra is biztosítani tudjuk, hiszen az új kormány egy csapásra nem tudja megoldani az önkormányzatok finanszírozását Ellenzékben lenni nem egyen­lő a felelőtlenséggel. A felelős el­lenzékiség legfontosabb eleme pedig az igazmondás. Ami nem ment a szocialistáknak kormá­nyon, arra kísérletet tehetnének ellenzékben. Ha ezen az úton járnának, akkor nem keltenék azt a látszatot sajtótájékoztató­jukon, mintha szándékosan el­ferdítenénk a 2011-es költségve­tés hiányát. Kiilöndíjatért az, ahogy fújták a trombitát az ifjú völgységiek szekszárd-bonyhád Kimagasló sikereket értek el a bonyhádi Bar­tók Béla Zeneiskola növendékei a közelmúltban tartott Tolna me­gyei Trombitás Napon. A zenei megmérettetésre a bonyhádi in­tézményből Drága László hét, Kaj- sza Pál pedig három növendéket készített fel. Az ifjú muzsikusok bajai, kaposvári, pécsváradi, hajó­si, nagymányoki, dombóvári, pak­si és szekszárdi tanulókkal verse­nyeztek. Közel negyven résztve­vője volt az eseménynek. Egy kö­telező és egy szabadon választott darabot kellett bemutatniuk a fi­atalok. Remekül szólaltatták meg a völgységiek a hangszereket, hi­szen Mohai Mónika kiemelt kü­löndíjas lett. Horeczky Ákos, Ven­dég Olivér, Márton Viktor, Vájta Áron és Horeczky Balázs teljesít­ményét pedig különdíjjal ismerte el a szakmai zsűri. A tehetséges if­jú trombitások egyaránt Drága László tanítványai - tájékoztatta lapunkat Elmauer József, a bony­hádi zeneiskola igazgatója. ■ V. B. Régión belül jók vagyunk az iparban TOLNA MEGYE A Dél-Dunántúl hoz­zájárulása a bruttó hazai termék (GDP) teljesítményhez a KSH ada­tai alapján a magyarországi össz­érték - 1746 milliárd forint - 6,5 százaléka, amelyből Baranya 2,8, Somogy 2, Tolna 1,7 százalékkal vette ki a részét. A régióban az egy lakosra jutó GDP értéke 1825 ezer forint, amely nem egészen 70 szá­zaléka az országos átlagnak. Tolna és Baranya megye egy főre jutó GDP értéke között mindössze né­hány ezer forint a különbség. A bruttó hozzáadott érték főbb nemzetgazdasági ágak szerinti bontása alapján megállapítható, hogy a Dél-Dunántúlon még műi­dig viszonylag jelentős a mező- gazdaság szerepe, legerősebben Somogybán. Az ipari részarány viszont térségünkben Közép-Ma- gyarország után legalacsonyabb az országban. A régión belüli ré­szesedését tekintve Tolna megye ebben kiemelkedőbb a másik két megyétől a maga 30 százaléká­val. A legerősebb nemzetgazda­sági ág a régióban - és országo­san is - a szolgáltatás. ■ V. M. Tények a megyei önkormányzat költségvetésérői A megyei Önkormányzatnak 2011-ben 14 210 921 000fo­rint költségvetési bevétele kép­ződik. A költségvetési kiadá­sok tervezett mértéke 15 760 921 000 forint. A költ­ségvetési kiadások és a költ­ségvetési bevételek különböze­iéként keletkező egyenleg, a költségvetés hiánya, ami 1 550 000 000forint A hiány számításának módját a jog­szabály határozza meg. a költségvetési kiadások összegébe nem számítható be a korábban felvett hitelek 2011-ben esedékes törlesztő- részlete. Ez a tétel finanszíro­zási kiadásnak minősül. A hiány finanszírozásához igénybe vehető belső forrás 150 000 000forint előző évek­ben keletkezett pénzmarad­vány. A hiányból a pénzma­radvány igénybevétele után fennmaradó 1 400 000 000 forint összegének fedezetéhez és a finanszírozási kiadás, az­az hiteltörlesztés 400 000 000 forint volumenének finanszí­rozásához 1 800 000 000fo­rint hitel felvétele szükséges. a fenti adatokat az önkor­mányzat költségvetési rendele­té 2. paragrafusának 1. bekez­dése, indoklása és bevételi ki­adási mérlege egyértelműen tartalmazza. Tönkreteszi a kínai dömping a sírköveseket Lette, a csúnya a színpadon szépül premier Der Hässliche, avagy egy feltaláló kálváriája a Német Színházban szekszárd Szabó Frigyes szek­szárdi kőfaragó mester azt mond­ja: - Inkább becsukom a boltot, de akkor se árulok kínai követ! Régi téma, hogy Európát elárasztja a kínai kő, tönkretéve a helyi sírkö­veseket Tervezik és halogatják a büntetővám bevezeté­sét A szekszárdi kőfa­ragót 5-6 éve keresték meg az első ügynökök. Ő nem kötött boltot ve­lük, de mások igen, és mára már országos értékesítő há­lózatot alakítottak ki. Most nyűt le­velet írt a kőfaragók és műkőké­szítők érdekeit képviselő ipartes­tület a belügy-, a nemzetgazdasá­gi valamint a nemzeti erőforrás miniszternek. Kérik, hogy valami­lyen jogszabályi változtatással, szankció bevezetésével segítsenek megvédem a magyar piacot a kí­nai kőipari késztermékek döm­pingszerű behozatalától. A kísér­tés nagy, hiszen a kínai kő - Sza­bó Frigyes szerint - 40-50 száza­lékkal olcsóbb, műit a hazai. Ráadásul a for­galmazására, szavai szerűit „bármüyen jött- ment vállalkozó jogo­sult”. Mindezt bőveb­ben is megtárgyalják a hét végén. Szombaton lesz Pilisvörösváron a 12. Nemzetközi Kőkonferencia, az IPOSZ szervezésében. A fórumon tájékoztatást kapnak a kőfaragó és műkőkészítő kisváűalkozók az Új Széchenyi Tervről is. ■ W. G. ■ Szombaton lesz a 12. Nem­zetközi Kőkon- ferenda. Lettét villámcsapásként éri, hogy saját találmányát, a 2CK-S dugaszt nem ő mutathatja be egy tudomá­nyos kongresszuson. Még jobban meglepődik, mikor főnöke közli vele, hogy miért is passzolta le a kitüntető feladatot Karlmann-nak, Lette asszisztensének. Az ok pe­dig nem más, minthogy Lette - csúnya. Ilyen arcberendezéssel semmi sem eladható. Mikor főhő­sünk átplasztikáztatja az arcát, élete gyökeresen megváltozik. Erről szól Marius von Mayen- burg drámája, melynek bemuta­tóját ma 18 órától tartja a szék- | szárdi Deutsche Bühne Ungarn. A t Berlinben élő Marius von Mayen- J burg még nincs negyvenéves - s 1972-ben született Münchenben Tom Pilath (háttal), Pitz Melinda és Andrei Hansel a főpróbán- de már nemzetközüeg jegyzett szerzőnek számít A Der Hässli­che - A csúnya - című darabja a napjaink plasztikai sebészeti dömpingje által kiváltott erkölcsi kérdéseket járja körül, kíméleüen társadalomkritikával. A szekszárdi bemutató egyik érdekessége, hogy az előadást Ste­fan Iordanescu-Fogarasi vendég­rendező jegyzi. A Romániából ér­kezett rendező 2004-ben már be­mutatkozott a DBU-ban a Till Eulenspiegel című mesejáték színre vitelével. Két további ven­dégművész, jelesül Dorothea Ior­danescu-Fogarasi, valamint Foga- rassy Ildikó nevéhez pedig a dísz­let és jelmez, ületve az egyedi han­gulatú zene fűződik. ■ Sz. Á.

Next

/
Thumbnails
Contents