Tolnai Népújság, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-22 / 44. szám

3 2011. FEBRUÁR 22., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR Paksnak szerencséje van. Az atomerőmű a megye legnagyobb termelési értéket előállító cége, így magasan a legtöbb helyi adót fizeti (Illusztráció) FF Űzzük az ipart és az adót helyi adók Hálószaggató öngól lenne, ha ezt megszüntetnék A történelem fürdővize LEGYEN IGAZUK a központi támogatás ügyében megkér­dezett polgármestereknek és persze mindenkinek, akit érint: jöjjön el az az idő, de mielőbb, amikor vég­re több pénz érkezik a tele­pülésekre. Mert a dolgok je­lenlegi állása szerint egyál­talán nem ez a helyzet, leg­alábbis ez derül ki idevágó írásunkból: új kormány, új. szemlélet, új filozófia, új gyakorlat és a többi ide vagy oda, önmagában ettől - legalábbis idén - még nem növekszik az utalások mennyisége. A POLGÁRMESTEREK és velük együtt a polgárok egyelőre kénytelenek azt az erényt gyakorolni, amit a politiká­ban rendre az éppen hatal­mon lévő erő hirdet és vár - minden létező érvkészlet be­vetésével - másoktól: jelesül a türelem erényét. Ezen erény hirdetésének hevessé­ge általános és meggyőző ta­pasztalatok szerint egyedül az ellenzéki lét idején lany­hul, illetve akár csökken egyenesen nulla szintre. de visszatérve az önkor­mányzatok és támogatások témakörére: a jelenlegi kor­mány települési testületeket érintő létszámcsökkentő in­tézkedései megmutatták, hogy a rendszerben akad tartalék, azaz van lehetőség takarékoskodásra. Hozzáér­tő szakemberek jól bevált külföldi példákra hivatkoz­nak, amikor azt állítják: nem szükséges minden léte­ző kisközségben, az alig százas lélekszámú falvak­ban is önálló önkormányza­tot fenntartani. A felvetés nem új, sőt, a változtatásból származó gya­korlat sem lenne az: hiszen a hazai közigazgatás a nyolcvanas években ismerte és alkalmazta az elöljárósági rendszert. Több mint két év­tízed elteltével nyerhetnek új tartalmat azok az elemek, melyeket egykor a fürdővíz­zel együtt öntöttek ki. Nem kötelező az iparűzé­si adó bevezetése, éppen ezért meg is szüntethet­nék az önkormányzatok, de ez a gondolat azokon a településeken, ahol van ilyen adó, fel sem merül­het. Ez az adóforma ugyanis az önkormány­zatok egyik, ha nem a legfontosabb saját bevéte­li forrása. Ihárosi Ibolya-Vida Tünde tolna megye Az iparűzési adó összege a pár ezer forinttól a mil­liárdos nagyságrendig terjedhet. Egy kis településen lévő nagy vállalkozás gazdaggá teheti a kisvárost vagy falut. Másutt ki sem vetik, mert úgysem lenne, aki fizeti, vagy ha fizetnie kelle­ne lehúzhatná a rolót. Jól jártak az Mó-os autópálya mellett lévő települések. Ha ugyanis hat hó­napnál tovább dolgoznak a vál­lalkozások az adott területen, a szokásos iparűzési adót fizetik, amelynek legmagasabb mérté­ke az anyagköltséggel és az al­vállalkozói számlákkal korrigált árbevétel 2 százaléka lehet. Volt település, ahol éppen emiatt emelték a maximumra az adót. Pakson ez az adófajta messze a legnagyobb bevételt biztosítja a város számára. Az összege a vál­ság ellenére nőtt, a 2009-es 3,7 milliárdos összeg, 2010-re 4 mil- liárdra nőtt. Dr. Török Erzsébet, az adócsoport vezetője elmondta, fontos változás, hogy megszűnt a piaci és vásározó kiskereskedel­mi tevékenység után fizetendő ideiglenes iparűzési adó. Az adó­csoport vezetője hozzáfűzte, hogy tavaly építményadóból 700, gépjárműadóból 174 millió forint bevétele származott a városnak. A magánszemélyek kommuná­lis adójából 30 millió forint érke­zett be, a vállalkozásokéból 20 millió, ez utóbbi azonban szin­tén megszűnt. Hálószaggató öngól lenne megszüntetni az iparűzési adót ­kérdésessé vált 2005-2006- ban, hogy az adónem megfe­lel-e az uniós normáknak. Ezen felbuzdulva a legna­gyobb adófizetők perre men­tek, hogy nem fizetnének. Azt kérték a bíróságtól, hogy a magyar állam térítse meg a nekik okozott kárt, mivel az uniós csatlakozás óta szabály­talanul rója ki ezt az adót. Az­tán egy hasonló olasz adófor­mát törvényesnek talált az Eu­rópai Bíróság, s a téma leke­fogalmazott Keresztes Lajos, Dunafóldvár polgármestere. Hoz­zátette, náluk 2 százalék ennek az adónemnek a mértéke. Idén 210 millió forint bevételre számí­tanak, az összeg nagyjából meg­egyezik a tavalyival. Erről nem is tudnának lemondani, tekintve, hogy a költségvetést 226 milliós hiány­nyal fogadták el. Szekszárdon is 2 százalék az ipar­űzési adó. Mint Ács Rezső alpol­gármester elmondta, a gazdasá­gi válság miatt visszafogottan tervezett iparűzési adó bevétele túlteljesült az elmúlt évben. Az 1,3 milliárd forint helyett több mint 1,5 milliárd helyi adó folyt rült a napirendről. 2009-ben az alábbi Tolna megyei telepü­léseken nem volt iparűzési adó: Alsónána, Bikács, Ér­tény, Felsőnána, Felsőnyék, Fürgéd, Grábóc, Jágónak, Kajdacs, Kaposszekcső, Keszőhidegkút, Kéty, Kistor­más, Kisvejke, Koppányszántó Kötesd, Lengyel, Mucsi, Murga, Nag)'kónyi, Nagyszé­kely, Nagyszokoly, Sárpilis, Szálka, Szárazd, Tevel, Tolnanémedi, Závod. be a város kasszájába. Ebből mintegy 30 millió forint a vállal­kozók kommunális adója, pár millió az idegenforgalmi adó, te­hát közel 200 millió forinttal több lett tavaly a tervezettnél az iparűzési adóból származó bevé­tel. Összege nagyjából a 2009-es szintnek felel meg. A költségvetés fő számához képest az iparűzési adó aránya azonban 12 százalékra csökkent. A megvaló­sult pályázatok révén ugyanis a költségvetés 9,5 milliárdos fő be­vételi összege közel 3 milliárd forinttal növekedett meg. Bátaszék azon települések kö­zé tartozik, amelyeknek nagy ér­vágást jelent, hogy kiesik az épí­tők fizette iparűzési adó. Már ta­valy 240 millió forinttal csök­kent a bevételük - mondta Mórocz Zoltán pénzügyi iroda­vezető. Idén csak a korábbi 190 milliós bevételre számítanak az 1,6 milliárdos költségvetésben. Az építés idején előfordult, hogy az iparűzési adó elérte a félmil- liárd forintot. Bonyhádon ez az adófajta a 3,6 milliárdos költségvetésnek mint­egy 8,3 százalékát teszi ki. Mint Fauszt Józsefné pénzügyi osztály- vezető elmondta, tavaly ezen adó­nemből 289,595 millió forint folyt be a költségvetésbe. Az idén 300 millió forint bevételt terveznek. Az unió nem tiltotta be, mégsincs mindenütt ■ A válság idején csökkent ez az adó is. Szép műsorral emlékeztek iskola Rendhagyó történelemórát tartottak a Babitsban A szocialisták szerint még nagyobb a baj a megyénél szekszárd Rendhagyó történe­lemórát tartottak tegnap a Ba- bits-iskolában. Az 1848-49-es forradalomra és szabadságharc­ra emlékeztek a tornateremben, az iskola legnagyobb termében. Ezt is megtöltötték a diákok és tanáraik, akik érdekes, tartal­mas műsort élvezhettek. Az is­kola diákkórusa több művet éne­kelt, volt hangszeres zene a tol­nai Fusz János Zeneiskola diák­jainak jóvoltából. Két neves elő­adó, Bánhegyi Ferenc tankönyv- szerző, egyetemi tanár és Hidán Csaba történész, régész, egyete­mi tanár vetített képes előadás­sal idézték fel a magyar reform­kor és forradalom történéseit, le­gendás alakjait. ■ Á. A. Többek között Kossuth-nótákat is előadott a Babits-iskola gyermekkórusa szekszárd - A Tolna Megyei Önkormányzat idei költségveté­sét nagyító alá véve borúsabb kép rajzolódik ki, mint ami napvilá­got látott - mondta el hétfőn Frankné dr. Kovács Szilvia, a közgyűlés MSZP-s frakcióveze­tője. A párt megyei irodájában tartott sajtótájékoztatón hozzá­tette: a központi költségvetésből 2010-hez képest csupán 61 mil­lió forinttal kap többet a megye, amely még az infláció mértékét sem kompenzálja. Ezzel az ön- kormányzat pénzügyi helyzete soha nem látott módon tragikus­sá vált - szögezte le. A tájékozta­tón jelen volt Takács László frak­cióvezető-helyettes is, aki azt vá­zolta, hogy az önkormányzat be­vételei és kiadásai között 1 milli­árd 550 millió fo­rint hiány mutatko­zik. De ehhez még 400 millió forint adósságszolgálat társul. Igaz, ezt enyhíti egy közel 150 milliós maradvány. Mind­ezekkel együtt 1 milliárd 800 milliós hiány tapasztalható, el­lentétben a fideszes többségű közgyűlés által közzétett másfél milliárddal - fűzte hozzá Takács László. Megpróbáltuk elérni dr. Puskás Imrét, a megyei köz­gyűlés elnökét, de elfoglaltságai miatt a napokban ígért tájékozta­tást erről. *V. B. ■ Az inflációt sem kompenzálja az állam. Lehet, hogy szándékos gyújtogatás volt PAKS Kiégett egy kisteher­autó Pakson, a vizsgálatba - miután nem zárható ki a szándékosság - a rendőrség is bekapcsolódott. A tűzoltó­ságot vasárnap éjszaka, nem sokkal 11 óra előtt ri­asztották a Szabó Erzsébet utcába, ahol a parkolóban álló Renault teljes terjedel­mében égett. Felmerült a gyújtogatás gyanúja, a rend­őrség ezért indított büntető- eljárást - tájékoztatott Heisler Judit sajtóreferens. Az elkövető rongálásért akár öt évet is kaphat, (vt) Befejeződött az előadás-sorozat bátaszék Az Ezeréves a Pé­csi Püspökség előadás-soro­zat foglalkozását tartották hétfőn a II. Géza Gimnázi­um auditóriumában. Süme­gi József egyháztörténész, az iskola igazgatója ezúttal a kommunista diktatúra év­tizedeiről adott tájékoztatást az érdeklődőknek. A tegna­pi volt a négyrészes sorozat utolsó előadása, (hej Szívkirályt és királynőt választottak szedres Mókás jelmezek­kel, szívkirályválasztással és kiszebábégetéssel farsan­goltak és búcsúztatták a te­let a szedresi iskola tanulói - tudtuk meg Barsi Ágnes diákönkormányzat! vezető­től. A diákok papírszívekkel szavaztak, melynek ered­ményeképpen az idei szívki­rálynő Lajkovics Dorina, a szívkirály pedig Palkó Bá­lint lett. Á Kovács Anna ál­tal felkészített irodalmi színpadosok vidám jelenet­tel szórakoztatták a bálozó- kat. A süteményekről, szendvicsekről, tombolanye­reményekről a szülői mun­kaközösség és helyi vállal­kozók gondoskodtak, (sk) Palkó Bálint és Lajkovics Dorina Idén is elzarándokolnak a csíksomlyói búcsúra tolna Idén is szervez zarán­dokutat a Tolna-Mözsi Szé­kely Baráti Kör a csíksom­lyói búcsúra - tájékoztatott Bálint Ambrusné, az egye­sület elnöke. Az erdélyi ki­rándulással (Arad, Déva, Brassó, Bukovina, Marosvá­sárhely, Kolozsvár...) egybe­kötött útra június 9. és 16. között kerül sor. Jelentkezni e hét végéig lehet Bálint Ambrusnénál, a 74/442- 381-es vagy a 30/521-6254- es telefonon, (sk) Továbbiak a TEOLhu hírportálon t i

Next

/
Thumbnails
Contents