Tolnai Népújság, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-21 / 43. szám
6 2011. FEBRUÁR 21., HÉTFŐ GAZDASÁG msmmmmmmmmmmmrnmmmmmmm&mmmmmwMmmmwmmimm A vízi erőmű nem aktuális dunÁrstratégia A folyami fuvarozást hatékonyabbá kell tenni A csepeli szabad kikötő. Az uniós dokumentum ajánlja a vasúti és a folyami csomópontok fejlesztését is Képelemző rendszer figyeli az MKB Bann ügyfeleit Az emberek mozgásának és viselkedésének vizsgálatán alapuló módszerrel igyekszik biztonságosabbá tenni fiókjait az MKB Bank. Az új biztonsági rendszert a Montana Tudásmenedzsment Kft. fejleszti ki, és értéke 266,9 millió forint, melyből 148,3 millió forint uniós és állami támogatás. Évente 30-40 erőszakos támadás éri a magyarországi bankfiókokat, az MKB Bank egységeit azonban még nem érte ilyen támadás - közölte Jakab Péter. A hitelintézet bankbiztonságért felelős ügyvezető igazgatója elmondta, az MKB Bankban jelenlegi is működik egy olyan videorendszer, melynek segítségével minden fiók valós időben figyelhető, és az támadás esetén értesíti a rendőrséget. ■ Jelez, ha valaki túl gyorsan mozog vagy a földön fekszik. Az új, erre épülő képelemző rendszer a bankfiókokban történő mozgásokat és viselkedéseket vizsgálja és jelzi, ha a megszokottól eltérő esemény történik. Például, ha valaki túl gyorsan mozog, a földön fekszik vagy tiltott helyre lép vagy más szokatlan dolgot művel. A rendszer elsősorban a fiókban lévő biztonsági őröknek jelez, de a korábbinál gyorsabb lehetőséget teremt a felvételek utólagos célzott átvizsgálására, és segít azonosítani a szabálysértések elkövetőit. A rendszer személyleírást ad a különösen viselkedő személy testméreteiről és jellegzetességeiről, a személy- azonosság megállapítására azonban nem alkalmas. A rendszert még fejlesztik, azt tervezik, hogy minden bankfiókban alkalmazzák majd. A fejlesztő Montana Kft. programját benzinkutak, hipermarketek, repterek is használják majd. ■ VG Bár duzzasztóművek nélkül elég nehéz a Duna magyar szakaszának hajózhatóságát javítani, az EU sem gyakorol nyomást ránk ebben az ügyben. Wéber Balázs „A Duna régióra vonatkozó stratégia akcióterve jelenleg nem tervezi vízi erőmű vagy gát építését Magyarországon” - mondta a Világgazdaságnak Ton van Lierop, az Európai Bizottság illetékes szóvivője. Szerinte ez a lehetőség akkor merülhet fel, ha a belvízi hajózásért felelős, Ausztria és Románia által vezetett munkacsoport ezt szükségesnek tartja. Ebben az esetben a testület elkészítené „a szükséges beavatkozásokról szóló terveket” és azok előzetes | menetrendjét, a döntéshozatal- £ ban pedig Magyarország is részt venne. Egyelőre csak a közös célokat fogalmazták meg. Annyi mindenesetre biztos, az EB Duna-stratégia akciótervében a Duna mint szállítási útvonal fejlesztése is megtalálható a célok között. Modernizálni kell a hajóflottát és a navigációs eszközöket, fejleszteni a kikötőket, sűríteni a folyó mentén a vasúti és közúti átrakodást lehetővé tévő csomópontokat. Az akcióterv arra már nem tér ki, milyen konkrét lehetőségek vannak a Duna hajózhatóbbá tételére. Annak egyik módját, nevezetesen a vízlépcsők építését a kormány elveti - mondta korábban a Világgazdaságnak Marto- nyi János külügyminiszter. Szerinte ehelyett „kömyezetbarátabb módon, a Duna átalakítása nélkül” kell hajózhatóbbá tenni a folyót, és „inkább a hajókat kell a Dunához igazítani, nem pedig a Dunát a hajókhoz”. A probléma csupán az, hogy egyes szakértők szerint ily módon nem lehet érdemi változást elérni. „A folyó hajózhatósága a hagyományos mederkotrással vagy kőgáttal csak kismértékben javítható. Ha komoly javulást akarunk, akkor az egyetlen megoldás minimum két vízlépcső megépítése” - mondta Bencsik Attila, a Magyar Belvízi A KORMÁNY ÁLTAL január közepén megjelentetett Új Szé- chenyi-terv (ÚSZT) közlekedés- fejlesztési részében szerepel az a célkitűzés, miszerint, amikor „sikerül elérni a társadalom jelentős többségének támogatását, a Duna többlépcsős duzzasztását célszerű megkezdeni”. Ez ellen január végén, február elején politikai, valamint civil környezetFuvarozók Szövetségének elnöke, és más szakemberekkel együtt a vízi erőművek mellett érvelt a Tudományos Akadémia megújuló energiaforrásokról szóló tanulmánya is. Bencsik Attila szerint duzzasztóművekre azért is szükség lenne, mivel az elmúlt 30 évben védő szervezetek tiltakoztak, mivel szerintük ezáltal „a rendszerváltás egyik legszebb összefogása, a Duna-mozga- lom erőfeszítéseinek eredménye végzi a szemétben”. Ez után néhány nappal a kabinet cáfolta a duzzasztóművek tervét, s közölte, az erről szóló rész „sajnálatos módon a kormány szándéka ellenére" maradt benne az ÚSZT-ben. teljesen elhanyagolták a folyót. Emiatt - tette hozzá - a nemzetközileg elvárt 25 deciméteres merülési mélység csak 200-220 napig biztosított a magyar szakaszokon, a többi 140-160 napban nem lehet teljesen megrakni a teherszállító hajókat. Ez számításai szerint 2009-ben 4,9 milliárd forint fuvardíjkiesést okozott a magyar belvízi fuvarozóknak, és 29,4 milliárdos veszteséget jelentett a teljes árufuvarozásnak. Környezetvédők szerint a vízlépcsők jelentős környezeti kockázatokat hordoznak. Bencsik úgy véli, ezek kiküszöbölhetők. Arra már az MTA tanulmánya is utal, az ellenkezés hátterében valójában a bős-nagymarosi vízlépcső idején keletkezett „traumák” állnak. Ezek kikeveréséhez többgenerációnyi idő kell, de 2020 környékén már elő lehet jönni a tervekkel, 2030-ra pedig megépülhet az első vízlépcső. Jóval több fogy a megfázás és influenza elleni gyógyszerekből Több mint 13 milliárd forintot meghaladó forgalmat értek el tavaly a megfázás elleni, vény nélkül kapható gyógyszerekkel és gyógyhatású készítményekkel (OTC) a patikák - derül ki a Nielsen piackutató felméréséből. Mennyiségben ez több mint 12 millió kiszerelési egység. Az éves eladás közel fele szeptember-decemberre tolódott. „Tavaly az utolsó négy hónapban e termékekből a gyógyszertárak hatmilliárdos bevételt értek el, ez 19 százalékkal haladja meg az előző évi hasonló periódusét” - közölte Osztoics Bernadett, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatója. A patikák forgalmán belül leginkább a torokfertőtlenítők és köptetők eladása emelkedett ki. Az átlagárak a gyógyszertárakban kisebb, a patikákon kívül pedig nagyobb mértékben emelkedtek. A megfázás elleni OTC-termé- kek ára szeptember-decemberben csomagolási egységenként 1080 forint volt, ez 6 százalékkal magasabb, mint az előző évi hasonló időszakban. Patikán kívül 1180 forint volt az átlagár, 11 százalékkal több, mint egy éve. ■ VG Hibás véralvadásgátló ÜRES VAGY MAJDNEM ÜRES fecskendőkkel került a patikákba 1995 doboz véralvadásgátló. A Fragmin nevű szer 12054 A01 számú tétele hibás. A Gyógyszerészeti Intézet arra kéri a betegeket, ellenőrizzék a gyógyszereiket, és a hiányos fecskend& két vigyék vissza a patikákba, ahol azokat ingyen kicserélik A kevés hatóanyag miatt vérrög vagy más életveszélyes szövődmény alakulhat ki - írja a Tényekhu. Ausztriába és Csehországba is jutott a selejtes készletből. Más kérdés, ha van társadalmi támogatottság HIRDETÉS Jól indult az idei év a Ferihegyi repülőtéren Jól alakult a január a Budapest Airport számára: a tavalyihoz képest 6,1 százalékkal több utast regisztrált a reptér. A diszkonttársaságok által használt 1-es terminálon 18,4, a 2A terminálon pedig 3 százalékkal több utas fordult meg az év első hónapjában, miközben a 2B forgalma minimálisan, 0,8 százalékkal csökkent. A forgalom 67 százalékát adták a hagyományos légitársaságok, a fapadosok szállították az utasok harmadát, és 2,8 százalék volt a charterutasok aránya. A diszkontlégicégek a növekedés igazi motorja: ez a szektor 17,2 százalékkal több utast szállított az idén, mint egy éve. Továbbra is a Wizz Air és az Easyjet áll a bővülés élvonalában, a két legnagyobb társaság budapesti forgalmának növekedése magasan két számjegyű. A hagyományos légicégek között elsősorban a Lufthansa, az Air France és a British Airways szállított több utast. A holland KLM napi három amszterdami járatával újonc a mezőnyben, hiszen tavaly még nem közlekedett Budapestre. ■ VG RAJTAD MÚLIK, HOGY ESIK-E A FORINT. A SIKERMUSOR ÚJABB SZÉRIÁJA V MINDEN HÉTKÖZNAP 19.00 tv2.hu G20: marad az eddigi pénzügyi politika A húszak (G20) megállapodtak a belső gazdasági egyensúly- hiányok kölcsönös figyeléséről. Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Jean-Claude Trichet vasárnapi tájékoztatóján leszögezte, ez „nem fogja aláaknázni a központi bankok függetlenségét”, az „kőbe vésett adottság”. Eloszlatott bármiféle olyan elképzelést, hogy a kölcsönös nyomás- gyakorlás akármelyik G20- országot pénzügypolitikája megváltoztatására késztethetné. A globális egyensúlyhiányok mérésénél használható mutatókat a soros francia elnökség javasolta a világ legfeljettebb államait tömörítő G20nak. A mindenki által elfogadott jelzőszámok között vannak az egy-egy ország belső egyensúlyhiányokat mérő mutatók (deficit- és eladósodás-, magánmegtakarítás-mérők), a külső egyensúlyhiányokat jelző adatok (folyó fizetési mérleg, pénzügyi és monetáris politika). Nagy vita jóformán csak Kínával volt, de végül vele is kompromisz- szum köttetett. A párizsi tanácskozáson részt vett Matolcsy György nemzet- gazdasági miniszter is. ■
