Tolnai Népújság, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-02-20 / 8. szám
4 2011. FEBRUAR 20., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA teher A dietetikusok szerint nem bélyegezhetünk meg egyes ételeket. Ezzel arra a kormányzati körökben is elfogadott ötletre reagáltak, amely bizonyos élelmiszerekre tízforintos pluszdíjat vetne ki. CSAK ÚJABB SARC A HAMBURGERADÓ? Egyelőre nem tudni, milyen élelmiszerekre és pontosan milyen kritériumok alapján vetnék ki az úgynevezett hamburgeradót. Azt sem tudni, milyen kasszába kerülne a tervek szerint csomagonként tízforintnyi bevétel. A fogyasztás visszaesését, az élelmiszeripar versenyképességének további csökkenését látják iparági szereplők a hamburgeradó tervében. A teher amúgy csak csomagolt élelmiszerre vonatkozna, vagyis - ellentétben a franciák gyors- étteremadójával - hamburgerre éppen nem. Braunmüller Lajos - Hornyák József - Nógrádi Tóth Erzsébet Csomagolási egységenként 10 forint hamburgeradót javasol a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület azokra az élelmiszerekre, amelyeknek túlzottan nagy a zsír-, só- vagy cukortartalma. Bár a kormány még csak elvi elképzelést fogalmazott meg, könnyen előfordulhat, hogy a kivetett adó, amelyből kiötlője nem kevesebb mint százmilliárd forintos bevételt remél, éppen a hamburgerre nem vonatkozik majd, ellentétben például a füstölt tokaszalonnával vagy éppen a konyhasóval, amelyek zsírban, illetve sóban gazdagok. Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke szerint ők már tavaly nyáron kidolgoztak egy koncepciót, és örülnek, hogy ezt most Orbán Viktor évértékelő beszédében is visszaköszönt. Csiba Gábor úgy látja: a hazai népesség megbetegedési és halálozási mutatói mellett a nemzetgazdaság érdeke is sürgeti a szemléletváltozást. Azok pedig, akik tudatosan kockáztatják az egészség elvesztését, anyagilag is feleljenek érte. „Táplálkozástudományi tanulmányok igazolják a túlzottan zsíros, cukros és sós ételek s a szénsavas üdítők egészségkárosító hatását” - indokolta javaslatait lapunk kérdésére az elnök. Hogy mi számít túlzottan magas só- vagy cukor- tartalomnak, azt az elképzeléseik szerint az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet határozná meg, és csak csomagolt, gyári termékekre vonatkozna. Vagyis nem a gyorséttermek ellehetetlenítése a cél. A javaslat külön kitér a szeszes italokra és a dohánytermékekre. Mivel vizsgálatok igazolják a dohányzás és az igen magas költséggel gyógyítható tüdőrák vagy az alkohol és májzsugor kialakulásának kapcsolatát, a stratégiai szövetség azt javasolja, az alkoholos és dohánytermékekre vessenek ki a jövedéki adó 10 százalékának megfelelő egészségügyi hozzájárulást, amivel az Egészségbiztosítási Alap bevételeit növelhetnék. Az egészségügyi szakemberek azt remélik, hogy az adóztatás visszatarthatja a fogyasztást, AZ ÉLELMISZER-FELDOLGOZÓK Országos Szövetsége (ÉFOSZ) megdöbbent az egészségtelen élelmiszerekre kivetendő adó ötletén - mondta el lapunknak a szervezet ügyvezető igazgatója. Folláth Györgyné hangsúlyozta: a részletek ismerete nélkül neliéz ugyan véleményt alkotni - egyelőre nem világos az sem, hogy a rendelet célja az adóbevételek növelése vagy a közegészség- ügy javítása lenne de az biztos, hogy az egészséges életmódra rábírni a társadalmat ennél jóval komplexebb kérdés - tette hozzá a szakember. az éfosz ügyvezető igazgatója ennél is nagyobb problémának tartja azonban azt, hogy az elgondolás ellentmondani ami ugyan bevételkiesést jelent a kereskedelemben, ám csökkentheti az állami költségvetés legnagyobb alrendszerének, az Egészségbiztosítási Alapnak a gyógyszer-, az orvosi ellátási és a táppénzkiadásait. Nem mellesleg javíthatják a lakosság egészségi állapotát, ami a foglalkoztatás szempontjából fontos. ELVI akadálya nincs egy ilyen adó bevezetésének, hiszen közösségi jogba nem ütközik, ám meg kellene határozni, hogy milyen termékkört érint - mondta Vadász Iván. A Magyar Adótanácsadók Egyesületének alelnöke hozzátette: az erről szóló jogszabályban úgy kellene körülhatárolni, milyen élelmiszereket sújt ez az adó, hogy lehetőleg ne alakuljon ki sok jogvita. Ez nem lesz egyszerű feladat. Amikor az előző korlátszik a kormány eddigi nyilatkozatainak. „A kabinet eddig azt kommunikálta, hogy növelni szeretné a fogyasztást, a termelést támogatja, és a munkahelyeket szeretné megtartani. Egy ilyen jellegű adó éppen ezekkel a célokkal megy szembe, hiszen árnövekedést eredményezne, amely visszafogná a fogyasztást, és veszélybe kerülnének munkahelyek is - véli. A hazai élelmiszeripar versenyképessége várhatóan romlana, és különösen az ágazatban tevékenykedő kis- és középvállalkozások járnának rosszul. Még az sem világos, hogy a tervezett adó az élelmiszeripart vagy a kereskedelmet sújtaná - folytatta Folláth Györgyné. „Természetesen támogatjuk az egészséget védő kezdeményezéseket, ám a részletek számos kérdést vetnek fel” - reagált lapunknak Morvay György, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke. Kifejezetten egészségtelen élelmiszer nincs, a mértéktelen fogyasztás persze más kérdés. Ha például felvetődik a tartósítószer mány idején az egyes élelmiszerek áfájának szabályozása napirenden volt, eltérő áfakulcs lett volna érvényes például a pék- és a cukrászsüteményekre. Az azonban, hogy egy adott termék minek minősül, rendkívüli bizonytalanságot okozott. „Tartok tőle, hogy hasonló gondok lennének egy esetleges hamburgeradó bevezetése esetén is" - jelentette ki Vadász. Ha ugyanis a jogszabály túl precízen definiál egy-egy terméket, akkor A TERV EGYIK CÉLPONTJA, a Coca-Cola visszafogottan reagált. „A konkrétumok ismerete nélkül nem kívánjuk kommentálni az elgondolást" - mondta lapunknak Pogány Éda, a Coca-Cola HBC Magyarország vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója, aki annyit azért világossá tett: vállalatuk az ÉFOSZ tagjaként a szövetség álláspontjával ért egyet. „A Nestlé és az élelmiszer-ipa- ri cégek is komoly erőfeszítéseket tesznek az egészséges életmód oktatására, s támogatják azt. Ez a korlátozás negatív hatással lenne, ugyanis nincs egészségtelen élelmiszer - akkor nem lehetne a piacon -, csak egészségeién táplálkozás kérdése, rögtön egészségtelennek minősülne a tejtermékek jelentős része. Más megítélés alá esik egy-egy étel egy egészséges felnőtt, egy cukorbeteg, egy gyerek vagy egy vegetáriánus esetében - érzékeltette a helyzet ellentmondásosságát Morvay. Hasonló véleményt fogalmazott meg Antal Emese. A Dietetíegy jelentéktelen összetevő kivételével máris mentesülhet az adózás alól az adott élelmiszer. az is probléma a hamburger- adóval, hogy tovább növeli a GDP-arányos adóterhelést. Ez 2009-ben még 40,5 százalék volt, újabb számítások szerint azóta 41 százalék közelébe emelkedett, míg Szlovákiában és Romániában ugyanez az arány 27-28 százalék körüli - emelte ki a szakértő. van” - emelte ki Csontos Csaba, a Nestlé Hungária Kft. vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója. „az egészségügyi hozzájárulás kivetésében sok igazság van, hiszen nemcsak siralmas látvány például az ötvenes éveiket taposó férfiak leépülése a túlzott alkoholizálás miatt, de jelentős kárt is okoznak a társadalomnak - véli Légii Ottó borász. Sokba kerül a betegségük kezelése, a le- százalékolás. A borász nem biztos azonban, hogy a tervezett hamburgeradó visszaveti az alkoholizmust, hiszen az italozók megalálják az olcsó, sok esetben külföldről behozott és leárazott borokat. kusok Országos Szövetségének elnöke is hangsúlyozta lapunknak: egészségtelen élelmiszer nincs, mindig az adott személy étrendjét kell vizsgálni. Hozzátette: ha valamilyen élelmiszert mértéktelenül fogyasztunk, az kiszoríthat más tápanyagokat az étrendünkből, ezért a változatosságra kell törekednünk. A dietetikus elmondta: a köz- egészségügyet érintő valódi változáshoz hosszú távú megelőző programok kellenek, hiszen egy igazán hatékony prevenciós kampány nem négy évre szól, hanem minimum 10-15 év alatt ér el célokat. Nem bélyegezhetünk meg egyes ételeket, nem bűnbakokat kell keresni, szemléletformálás kell, hiszen az étkezés örömforrás, szociális esemény is az életünkben. A lényeg az lenne, hogy a felnőtt lakosságban tudatosítsuk: felelősek vagyunk a táplálkozásunkért és a saját egészségünkért - tette hozzá Antal Emese. A gyorséttermeket a franciák büntetik nemzetközi példák ilyen jelle gű adóra nincsenek, ám vannak hasonló, egészségpolitikai vág kulturális indíttatású kezdeményezések. Franciaországban, Belgiumban különadó sújtja a gorsétterem- láncokat, hog ezzel a hager mányos francia konyhának és kisvendéglőknek kedvezzenek. a legtöbb ország, ahol hasonló kezdeményezés született, inkább átfogó kampánnyal, szemléletformálással igekszik változtatni a helyzeten, amely később komolyan hatott az élelmiszeriparra. Finnországban átfogó, hosszú távú kampányt kezdtek a hetvenes években a szív- és érrendszeri betegségek visszaszorítására. Az élelmiszergyártók tiltakoznak Nehéz lesz meghatározni az adó hatályát 4 1 t 1 i %
