Tolnai Népújság, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-19 / 42. szám

2011. FEBRUÁR 19., SZOMBAT 7 GAZDASÁG A nettó bér 132 600 (a fizikai dolgozóké 97600, a szellemieké 169 900) forint volt - átlagosan 6,9 százalékkal magasabb az előző évinél Visszafogott növekedés KSH 202,6 ezer forint a bruttó átlagbér, de elég nagy a szórás JÓ TANÁCS Kisorsoltak, de nem kapom meg a nyereményt nyeretem is, meg nem is Ol­vasónk az egyik nagy üz­letlánc sorsolásos nyere­ményjátékában megnyerte a 183 fődíj egyikét, egy 30 ezer forintos villanyszámla­hozzájárulást Igen ám, de a szolgáltatóval való szerző­dés a férje nevén van. a hölgy hibáztatja a nyere­ményjáték meghirdetőjét, amiért előzetesen nem tájé­koztatta a játék szabályairól. Utólag értesítették, hogy a nyeremény átvételéhez be kell mutatnia a nyertes ne­vére szóló villanyszámlát. Ilyennel azonban a hölgy nem rendelkezik, mert az a férje nevén van. a csalódottság érthető, és a cég valóban lehetett volna nagyvonalúbb. Ez esetben kiterjeszthette volna a nyer­tesek körét úgy, hogy a nyertes vagy a vele egy ház­tartásban élő személy nevé­re szóló villanyszámlát kéri. Elvégre itt férjről és feleség­ről van szó, akik együtt fize­tik az áramot, nem egy távo­labbi személyről, akire a nyertes esetleg átruházná a nyereményt. (Nyilván ezt akarták a szabállyal kivéde­ni: nyerjen a fogyasztó, ne pedig más.) a hölgy hiányolja az előze­tes tájékoztatást a nyere­ményjáték szabályairól. Ezek általában szerepelnek a kitöltendő játékszelvé­nyen, apró betűvel. Ilyen esetben úgy, hogy a nyere­ményre jogosult az, aki a szelvényt kitöltötte. Ha való­ban nem volt ilyen a szelvé­nyen, akkor a hölgy a bizo­nyító dokumentummal, te­hát a tájékoztatást nem köz­lő szelvénnyel megkeresheti a fogyasztóvédelmet vagy a Gazdasági Versenyhivatalt. Személyes kárigényét azon­ban csak a bíróságon vagy a lakóhelye szerinti békéltető testület segítségével érvé­nyesítheti. ■ Rados V. kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu A bruttó átlagkereset 1,4, a nettó 6,9 százalék­kal volt több az egy évvel korábbinál - közölte a KSH pénteken. Benke Dávid A bruttó keresetek tavaly az elő­ző évi stagnálás után visszafogott növekedést mutattak. Éves átlag­ban 1,4 százalékos átlagkereset­emelkedést mutatott ki 2010-re a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A reálkeresetek azonban így is 1,9 százalékkal emelked­tek, mivel a bruttó és a nettó fize­tések között 5,5 százalékpontnyi különbség volt, zömmel a január­ban végrehajtott szja-sávhatár- emelés következtében. Év elején még ennél is magasabb reálemel­kedéssel számoltak a szakértők. Az év elején még magasabb volt a fizetésemelkedés, mivel a közszférában dolgozók két rész­letben különjuttatást kaptak. Ez­zel sem érte el azonban a közszfé­rában dolgozók átlagbére a ver­senyszféráét, éves átlagban az át­lagos 196 ezer forintot alig meg­haladó kereset bő tízezerrel volt alacsonyabb, mint a magánszek­torban. Ezzel az összgazdasági át­lagfizetés 202,6 ezer forint volt, de az egyes ágazatok között igen nagy a szórás. A legmagasabb bruttó fizekté- sek a pénzügyi szférában voltak (362 ezer forint), a legalacso­nyabbak az adminisztratív tevé­kenységeknél, ahol az előbbinek alig több mint harmadát vitték haza a dolgozók. A reálkeresetek enyhe emelke­dése ahhoz nem volt elegendő, hogy a belföldi keresletben is ér­zékelhető legyen. Pedig a foglal­koztatási helyzet romlása is meg­állt 2010-ben, sőt, éves szinten 1,5 százalékkal nőtt az alkalmazás­ban állók száma. Ez túlnyomó- részt az állami foglalkoztatottak létszámának felduzzadásából adódott, de a 3,3 százalékos növe­kedés a közmunkaprogramok­nak köszönhető, és nem az állam- apparátus létszámnövekedésé­nek, ráadásul a 772 ezer fős lét­szám így is alacsonyabb, mint az a különjuttatások nélküli 3 százalékos béremelés a ver­senyszférában nem változik januárban sem - mondta az idei kilátásokról Suppan Ger­gely, a TakarékBank elemző­je az MTI-nek. Az alacso­nyabb jövedelműeknél a brut­tó béremelkedés eléri majd az Országos Érdekegyeztető évtized első felében elért csúcs. Szinte hagyománynak számít, hogy az év végén nehezen értel­mezhető béradatok érkeznek, 2010-11 fordulója sem kivétel. Mivel az szja-szabályok a legala­csonyabb keresetűeket kivéve az A reálkereset éves változása (százalék) Tanácson kialkudott 4-6 szá­zalékot, míg a magasabb jö­vedelműeknél nem lesz több 2 százaléknál. Az szja- változás miatt viszont a nettó bérek ennél jobban emelked­nek. Az elemző megítélése szerint jelenleg nincs „bérol­dali inflációs nyomás” a gaz­daságban. idén is több nettó bért hagynak a munkavállalóknál, így ismét érdemes volt a jutalmakat janu­árra halasztani. Ez állhat a mö­gött, hogy a decemberi keresetek 4,6 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbitól. .Még a versenyszférában is csökkenés volt, ugyanakkor a különjuttatásoktól megtisztított decemberi béremelkedés válto­zatlanul 3 százalék volt. A munkaadók a bérjellegű ki­fizetések egy részét áttolták de­cemberről januárra a kedvezőbb idei adószabályok miatt - mond­ta a távirati irodának Árokszállá­si Zoltán, az Erste Bank elemző­je. Emiatt viszont a januári bé­rek kissé magasabbak lesznek - tette hozzá. A januári kifizetéssel ugyanis több tíz- vagy éppen több százezer forintot lehetett megtakarítani a kisebb adó mi­att. A közszférában is ugyanez játszódott le, ami részben magya­rázza a meglepően magas janu­ári büdzsédeficitet. A visszafogott béremelkedés inflációs szempontból is kedve­ző fejlemény, mint ahogy az rendszerint a kamatdöntésekkor el is hangzik az MNB részéről. Az elmúlt hónapok monetáris szigorítását sem ez indokolta, sokkal inkább az élelmiszerek és az üzemanyagok világpiaci drágulásának begyűrűzése. Adósságtörlesztésre magyar dollárkötvények engedélyezte az amerikai pénzpiaci felügyelet, hogy Magyarország ötmilliárd dollárért értékesítsen ál­lampapírokat az amerikai piacon. Az idén négymilli- árd euró (5,4 milliárd dol­lár) értékben tervez az ál­lam külföldi devizában jegyzett kötvényt kibocsáta­ni. Az IMF-EU 2008-as hi­teléből esedékes kétmilliárd eurót is ebből fizetheti vissza az év végén. 270 forint alatt maradt az euró alacsony forgalom mellett a bankközi devizapiacon a forint - enyhén gyengülő dollár és svájci frank mel­lett - stabil maradt. Dél­után négy óra tájban az euró egysége 269,85 forin­ton állt, ugyanott, ahol dél­előtt. A dollár ugyanekkor 198, a svájci frank 208 fo­rinton forgott. Járai Zsigmond vezeti a Költségvetési Tanácsot SCHMITT PÁL ÁLLAMFŐ a Költségvetési Tanács tag­jává nevezte ki hat évre Járai Zsigmondot, a Ma­gyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottságának el­nökét. A tanácsnak tagja még Domokos László, az Állami Számvevőszék el­nöke és Simor András, az MNB elnöke. Járai hívja össze a tanács üléseit, megállapítja a napirendet, és vezeti, képviseli a Költ­ségvetési Tanácsot. Járai: Kisebb hiányt és adósságot VfrGRAFIKA Forrás: KSH Az idén is lassú lehet a fizetésemelkedés Egy betét, két tulajdonos - ezt találták a bukott Jógazdánál óba Többletmunkával járt a slampos adminisztráció - 8,8 milliárdot már kifizettek több mint ötezer kárvallottnak Az előírtnak nem megfelelő nyil­vántartások nehezítették az Or­szágos Betétbiztosítási Alap (ÓBA) kártalanító münkáját a ja­nuár elején felfüggesztett Jó­gazda Takarékszövetkezet befa­gyott betéteinek kifizetése során. Nagyon nehéz körülmények között sikerült 20 munkanap alatt kártalanítania az OBA-nak a Jógazda Takarékszövetkezet be­téteseit és számlavezető ügyfeleit - mondta sajtótájékoztatóján Fe- kete-Győr András, az ÓBA ügy­vezető igazgatója. A takarékszö­vetkezet ugyanis nem tartotta nyilván számítógépes rendszeré­ben a betétek kamatait, és előfor­dult, hogy egy betétnek két tulaj­donosát is nyilvántartották. Az ÓBA ezért csak jelentős többlet- munkával tudta határidőre telje­síteni feladatát. Az ÓBA ügyveze­tője szerint az eset tanulsága, hogy az ügyfeleknek érdekük adataikat bejelenteni annál a hi­■ Informálni kellene az ügyfeleket, mennyi betétük biztosított. telintézetnél, ahol a számlájukat vezetik. Emellett az ÓBA igazga­tósági határozattal kötelezte a pénzintézeteket, hogy évente egy­szer beszámoljanak a konszoli­dált, biztosított betéti állományok­ról, és az ügyfelek legalább éven­te egyszer tájékozódhassanak ar­ról, mennyi betétük biztosított. A Jógazda egyik irodája. Nem tartották nyilván a betétek kamatait Anyagi és erkölcsi kár VARGA ANTAL, OZ Országos Takarékszövetkezeti Szövet­ség (OTSZ) ügyvezetője sze­rint az OBA-nál anyagi, a ta­karékoknál erkölcsi kár ke­letkezett. A hasonló ügyek elkerülése végett a takaré­koknak csatlakozniuk kelle­ne egy integrációhoz, amely mögött komoly pénzügyi alap áll. Az OTSZ három­szor javasolta a 2003-ban eltörölt kötelező tagság visz- szaállítását, és most is ezt javasolja. Varga szerint most erre nyitottak a jogalkotók. A Jógazdánál 9,8 milliárd fo­rint biztosított betét volt, mely­ből 8,8 milliárd forintot kifizet­tek a tulajdonosoknak, és még kevesebb mint 300 millió forin­tot fizetnek azoknak, ahol a be­tétes személyét még nem sike­rült egyértelműen azonosítani. Az eddig kártalanított ügyfelek száma 5313, a még kártalanítan- dóké pedigl26. Az ÓBA vagyona jelenleg a biz­tosított betéteknek mintegy 1,1 százalékát teszi ki. Ezt az arányt várhatóan hamarosan 1,5 száza­lékra kell növelni. így már az idén 0,02 százalékról 0,06-ra növelte az ÓBA a betétek után fizetett dí­jat, és ezt a jövőben tovább emel­heti. ■ VG-Online-Giczi J. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents