Tolnai Népújság, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-19 / 42. szám

4 ALMANACH 2011 - MUCSI TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. FEBRUÁR 19., SZOMBAT • . MUCS! £ HÍREK Pénzt nyertek, így megújulnak a hidak összesen 1,5 millió forin­tot nyert a település pályá­zaton. Az összegből az el­öregedett, a nyári esőzés­től erősen megrongálódott hidakat újítják fel. Az átalakítás után meg­marad az eredeti forma, csak boltíves faanyag ke­rül rájuk. Adománynak köszönhető a padlások szigetelése viszonylag sok közmun­kást foglalkoztathat idén az önkormányzat. A hó­nap elején négyen álltak munkába. Ők tíz hónapig serénykednek napi nyolc órában. Most a középüle­tek padlásait szigetelik egy német felajánlás jóvol­tából. További negyven­négy helyi polgár jut még munkához idén, de ők csak napi négy órában dolgozhatnak majd. Az elutasítás sem tudta eltántorítani őket nagy szükség lenne az ivóvíz minőségének javítá­sára a településen. A meg­valósítás érdekében már egy társulást is létrejött. A pályázati dokumentációt újra benyújtották, mivel első körben elutasították a kérelmet. A döntés még várat magára. Siker esetén kilencvenegymillió forin­tos pénzügyi segítségben reménykedik a mucsi ön- kormányzat. Sokat segít a falunak a nagylelkű, német lakó számtalan alkalommal ka­pott egy német lakótól adományt a település az utóbbi időben. Az illető egyebek mellett segített az árvíz után, tejadagot fi­zet a családoknak, valamint a középületek szigeteléséhez is hozzájá­rult. Most két kamionnyi külső, illetve egy teherau­tónyi belső vakolóanyagot biztosított a községnek. A lakosság korösszetétele 63 FELETT: 0-18: 65 FŐ 128 FŐ 19-62: 295 FŐ AZ ÍRÁSOKAT MOLNÁR ÁGNES, A FOTÓKAT KISS ALBERT KÉ­SZÍTETTE. AZ OLDAL MEGJELE­NÉSÉT A MUCSI ÖNKORMÁNY­ZAT TÁMOGATTA. Egy szebb jövőben bíznak stagnálás A munkanélküliség felszámolása a legégetőbb feladat Jókedvűen játszanak a gyerekek a folyamatosan fejlődő szabadidőparkban, ahova tavaly új padok, virágládák és hirdetőtáblák is érkeztek kezésre áll, ha többen összejön­nek, már indulhatnak is a bevá­sárlóközpontokba. A szolgáltatásoknak azon­ban széles tárháza elérhető a faluban. Van házi és jelzőrend­szeres segítségnyújtás, falu- gondnoki, gyermek- és család- segítő szolgálat, házi és gyer­mekorvosi rendelő, könyvtár, óvoda, konditerem, asszonytor­na, sőt még fodrász is. Polgár­őrség is szerveződik, melyre már 18 jelentkező van. A mun­kanélküliség azonban rányom­ja a bélyegét a mindennapok hangulatára. A lakók 44 száza­léka állástalan. A hátrányos helyzetű isko­láskorú gyermekek családjá­nak nagy segítséget jelent, hogy ingyen kapják a könyve­ket, sőt nyáron az ebédet is. Az ifjúságot szolgálja a játszótér, amelynek környéke sokat szé­pült tavaly, hirdetőtáblák, pa­dok, virágládák kerültek ki. A Tájak Korok Múzeumok Egye­sület kezdeményezésére újra­festik és élesztik a régi túraút­vonalakat, és tavasszal már in­dulnak is a szervezett kirándu­lások a környékre. Jelenleg a nyári özönvíz után maradt iszap és törmelék elta­karítása jelenti a legnagyobb gondot. Az árkok tele vannak, és mivel nem az önkormányzat tulajdonában állnak, pályázni sem tudnak a kitísztíttatásukra. Alig tölt el az ember egy órát Mucsiban, máris otthon érzi magát. Min­denki kedves és érdeklő­dő, ám a mosoly eltakar­ja a gondokat, amelyek egyre mélyebb barázdá­kat húznak sokak hom­lokára. Molnár Ágnes nek, akadnak leküzdhetetlen- nek tűnő problémák. - Én sze­retek itt élni, jólesik a csend, ragaszkodom a megszokott dol­gokhoz, így ehhez a faluhoz is. Alig-alig van viszont álláslehe­tőség. Amiből viszont sok van, az a földút - mond­ja szülőfalujáról a 45 éves Fekete Fe­renc. Hasonlóan vélekedett Matesz Tibor is, aki a sok pozitívum mellett arról is be­szélt, hogy a település el van zárva a külvilágtól, és ennek megvannak a hátrányai. A föl­deken haszonnövényeket ter­meszt és állatokat tart, így gon­doskodni tud arról, hogy min­dig tele legyen az éléskamra. A boltok viszont messze vannak, 30-40 kilométert is utazni kell, hogy a többi szükséges dolgot megvehesse. - Én itt születtem, majd később elköltöztünk, ám a szívem visszahúzott Mucsiba - mesélte a 35 éves HUbert Vik­tória. Ő leginkább a pezsgő kö­zösségi életet hiányolja, melyre rányomta a bélyegét a falu ne­héz helyzete. A problémákkal Binder Kor­nél polgármester is egyetért, ám az a település lehetősé­gei korlátozottak. Pályázni is csak önrész birtokában lehet, és mivel azt előteremteni bűvészmutatvány lenne, csak nehezen jutnak egyről a kettő­re. A kiadásokat nagyon meg kell gondolni. Ezért nem tud­tak végezni a földutak betono­zásával, igaz, tavaly elkészült egy 100 méteres szakasz. A la­kók felvetéseire a polgármester elmondta, a lehetőségekhez ké­pest mindenben igyekeznek a helyiek segítségére lenni. A község busza bármikor rendel­■ A lehetőségei­hez mérten segít az önkor­mányzat. Mindent megragadnak, ami megélhetést biztosít SÜRGETŐ FELADAT (1 földutak betonozása. Ez Binder Kornél polgármester reményei szerint apránként meg is valósulhat Ha sikerülne olyan befektetőt találni, aki a régi iskola üre­sen álló termeit ipari célra használná, az enyhíthetne a munkanélküliségen. A megél­hetést jelenleg a szociális ßld- program jelentheti. A jalubeli- ek mindent megtermelhetnek a saját fogyasztásra. AMI PEDIG megmarad, fel­használható a helyi kony­hán, vagy értékesíthető a szo­ciális boltban, vagy akár cse­rekereskedelem útján. Szép környezet, rendezett ut­cák és barátságos emberek. Ezt látja, aki Mucsiba érkezik. Bár a körülmények minden korosz­tály számára ideálisak lehetné­Mi a véleménye a túraútvonalakról? APACZELLER ENDRE (28)- Nekem tetszik ez a kezde­ményezés. A környéken ed­dig is gyakran kirándultam, bár csak azokon a helyeken, amiket már ismerek. így biz­tosan én is túrabotot veszek a kezembe, ahogy elindul a program. Szerintem a túra­útvonalak kialakítása ide­genforgalmi szempontból is a falu hasznára válik majd. RÓZSA ANNA (52)- Nagyon szép a Mucsi kör­nyéki táj, amit mindenki­nek érdemes megnézni. Et­től függetlenül nem vagyok biztos benne, hogy nagy ér­deklődésre tart majd szá­mot ez az új lehetőség. Bár a természetjárás egy remek szabadidős tevékenység, a lakosság egy része érdekte­len, így lehet, hogy csak ke­vesen vennének részt a ki­rándulásokon. GOMMERMANN GYÖRGYNÉ (55)- Én biztos elmegyek a tú­rákra, sőt, szólok a barátok­nak, ismerősöknek is, hogy csatlakozzanak hozzám. Mi egyébként gyakran eljá­runk az utcánkhoz közeli zöldövezetbe, mindig más­más útvonalon. Ilyenkor visszük magmákkal a ku­tyánkat is, és szebbnél szebb fényképeket készí­tünk. Örülünk, ha a szabad levegőn vagyunk. ínycsiklandó sváb finomság STiFOLDER Apáról fiúra száll a recept a faluban Itt mindenki megtalálja a kedvére való programot A falu gasztronómiai jellegze­tességei közül a stifolder emel­kedik ki, melyet egy helyi lakos, Keidl Vilmos készít. Aki még nem hallott erről a kolbászfajtá­ról, annak Vilmos elárulta, ez az étel egy hagyományos sváb fi­nomság, melynek a receptjét Fuldából, a németországi Hes­sen tartományból hozták a fel­menői. A Mucsiban élő svábok ugyanis erről a településről származnak, így apáról fiúra öröklődött ennek az ételnek az elkészítési módja. A nyolcvan- éves férfi az évek során alapo­san elsajátította a stifoldertöltés és az ízesítés minden csínját- bínját. A kolbászhoz hasonlóan ez az étel is disznóhúsból ké­szül, jellegzetességét azonban a többi hozzávaló adja. Egyedisé­ge abban rejlik, hogy megspé­kelik kis kockára vágott toka­szalonnával. Vilmos azonban azt mesélte, manapság már úgy kell darálnia a szalonnát, külön­ben az unokák kiválogatják a zsíros darabokat. A stifoldert a fokhagymalé teszi még ízlete­sebbé, a hozzávalóktól így pu­ha, kenhető állagú lesz. További érdekessége, hogy vastagbélbe vagy húgyhólyagba töltik. A stifoldert már nem használják fel egyéb ételek elkészítéséhez, se nem főzik, se nem sütik, csak hidegen fogyasztják. Mivel so­káig eláll, a család egész évben falatozhat belőle. Keidl Vilmos a stifoldert mutatja A település kicsiny mérete és lé- lekszáma ellenére számtalan le­hetőség adódik a fiataloknak és az időseknek is, hogy haszno­san eltölthessék a szabadidejü­ket. A régi iskola épületében már évek óta műkö­dik egy konditerem, melyet egy középis­kolás fiú, Kövecses Patrik felügyel. A he­lyiség a nyári szünet ideje alatt mindennap, míg iskolaidőben hétfőn, szerdán és pénteken lá­togatható. Főként fiatalok járnak ide, ők viszont szép számmal, előfor­dul, hogy húszán is vannak egy­szerre. A testmozgás lehetősége azok számára is adott, akiket nem a súlyzók vonzanak, a höl­gyek alakját ugyanis az asz- szonytorna tartja formában. Az olvasás szerelmesei előtt egész évben nyitva áll a könyvtár a hétfői, szerdai és pénteki napo­kon. Itt bárki díjmen­tesen kölcsönözhet, illetve szörfölhet a vi­lághálón. A helyiség kulturális progra­moknak is otthont biztosít, Zsí­ros Mária író, költő is tartott már itt előadói estet. A nyugdíjas élet is pezseg a községben, a tagok hetente akár több alkalommal is összeülnek, együtt sütnek, főz­nek a klubhelyiségben, és egy­más születés- és névnapját is megünneplik. ■ A kultúra és a testmozgás is adott. I 4 Binder Kor­nél polgár- mester

Next

/
Thumbnails
Contents