Tolnai Népújság, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-02-13 / 7. szám

2011. FEBRUÁR 13., VASÁRNAP 2 KÖZÉLET Az MKKSZ legutóbb tavaly novemberben hívta utcára a tagjait. Akkor az indoklás nélküli elbocsátások ellen tiltakoztak. Most ismét tüntetésre készülnek. Megvágott közhivatalnokok bérügy Egy hét haladék a kormánynak - Sztrájkbizottság alakul HÍRSÁV Rongálás miatt késtek a vonatok ÁTLAGOSAN 15-20 PERCCEL hosszabb menetidővel köz­lekedtek a vonatok a Buda- pest-Cegléd-Szeged vasút­vonalon szombaton, mert is­meretlen tettesek megron­gálták a biztosítóberende­zés kábeleit. A menetrend szerinti közlekedés csak az éjszakai órákra állt helyre. Kulcsár Attila ellen nincs kényszerintézkedés jogerősen megszüntetett Kulcsár Attila ellen minden kényszerintézkedést a Fő­városi Bíróság. Védője arra hivatkozva kérte a lakhely- elhagyási tilalom megszün­tetését, hogy Kulcsár évek óta együttműködik a ható­ságokkal, így a szökés, el­rejtőzés veszélye nyilvánva­lóan nem áll fenn. Életveszélyes a Balaton jege RIAN az olvadó jég a Bala­tonon, annak ellenére, hogy van, ahol még pénteken is 16-17 cenüméteres vastag­ságot mértek - közölte a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság. A part közeli jég azonban már mindenhol csak pár centi­méter vékony, ezért különö­sen veszélyes. Hagyó Miklós előzetesben maradhat meghosszabbítaná a Köz­ponti Nyomozó Főügyészség Hagyó Miklós február 17-én lejáró előzetes letartóztatá­sát. A főügyészség a szökés és elrejtőzés, valamint a büntetőeljárás meghiúsítá­sának veszélye miatt indít­ványoz a bíróságnak három hónapos hosszabbítást Hagyót előzetesben tartanák Akár harminc százalék­kal kevesebb is kerülhet januártól egyes köztiszt­viselők „borítékjába”. Ugyan fizetést legutoljára december végén utaltak nekik, körlevélben már értesültek jó páran, hogy kevesebb pénzre számít­hatnak majd. Kun J. Viktória „Bonyolult körlevélben értesítet­tek minket arról, hogy csökken­tik az illetménykiegészítésün­ket. Végzettségtől függően akár harminc százalékkal. Az én fi­zetésem, amely alapilletmény­ből, illetménykiegészítésből, va­lamint nyelvvizsgapótlékból áll, bruttó 210 ezer forint. Ebből a ki­egészítésem bruttó 40 583 fo­rint. Most, hogy 30 helyett 10 százalék az illetménykiegészí­tés, ilyen címen mindössze 13 528 forintot kapok, vagyis 27 ezer forinttal kevesebbet” - hoz­za saját példáját Varga Csaba, aki az egyik kormányhivatal munkaügyi központjában dolgo­zik másfél éve. Régebb óta dolgo­zó kollégái nála is rosszabbul járhattak: nagyobb illetmény- alap esetén logikusan nagyobb a veszteség. A hírek nyomán pénteken, a Magyar Köztisztviselők, Közal­kalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete aláírás- gyűjtésbe kezdett és a Közigaz­gatási és Igazságügyi Minisztéri­um és a Nemzetgazdasági Mi­nisztérium minisztereihez írt le­velében felszólítja a kormányt az azonnali intézkedésre. „Elfogad­hatatlannak tartjuk a munka­ügyi központok kirendeltségeire vonatkozó illetménykiegészítés megállapításánál az elvonást. Felsőfokú végzettségű dolgozók esetében harmincról tíz száza­lékra való csökkentését, a közép­fokú végzettségű munkatársak­nál a teljes megvonást" - mond­ja Fehér József, a szervezet főtit­kára, aki szerint a kormányprog­ramban kiemelten kezelt Nem­zed Közfoglalkoztatási Program sikeres megvalósításában a ki- rendeltségeknek meghatározó szerepe van. A dolgozókat sújtó illetménykiegészítés csökkenté­se, illetve megszüntetése veszé­lyezteti a program sikeres meg­valósítását. A kormánytagoknak címzett levélben kitérnek arra is, ha az egyeztetési törekvések eredménytelenek lesznek, febru­ár 21-ét követően kezdeménye­zik a Sztrájkbizottság létrehozá­sát. A főtitkár szerint a köztiszt­viselők, kormánytisztviselők dí­jazása negyedik éve változatlan, ehhez durva adalék az az idei „újdonság”, hogy indoklás nél­küli el lehet bocsátani őket. Emi­att - az érdekvédők szerint ­2011-re a kormánytisztviselők lettek a legkiszolgáltatottabb ha­zai munkavállalók. A minisztériumok újabb megszorító csomagot kaptak Matolcsytól Döntött a kormány a stabilitási tartalék létrehozásáról: a 250 milliárdos csomag legnagyobb tételét a minisztériumoknál feb­ruár 23-i hatállyal zárolt 187 mil­liárd forint teszi ki. A Matolcsy György által bejelentett, az ál­lamháztartási egyensúly megőr­zéséhez szükséges intézkedések legnagyobb vesztese a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (39 mil­liárd forint). Ezt 34,9 milliárd fo­rinttal a belügy, s 26,3 milliárd- dal a honvédelmi tárca követi. A rendelet szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál 13 milliárd fo­rintot zárolnak. A nyugdíj-bizto­sítási és az egészségbiztosítási szervek és központi kezelésű előirányzatoknál a kiigazítás 2,1 milliárd forint elvonását jelenti. További 3,08 milliárd forintot kell befizetniük a büdzsébe a sa­ját bevételből gazdálkodó, de a kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek­nek. Ez a lépés érinti a fővárosi és megyei kormányhivatalok földhivatalát, a Nemzeti Közle­kedési Hatóságot és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt. Újabb 20,5 milliárd marad az államkasszában az állami va­gyonnal kapcsolatos kiadási elő­irányzatokból visszatartott 10, a Nemzeti Földalappal kapcsola­tos kiadási előirányzatokból le­csípett 0,5, a Kutatási és Techno­lógiai Innovációs Alapnál elvont 9 és a Nemzeti Kulturális Alap­nál zárolt 1 milliárd forintból. ■ 237 milliárd már megvan, a többit még keresi a kormány. A nemzetgazdasági miniszter­nek 16 milliárd forinttal kell ja­vítania a Munkaerő-piaci Alap egyenlegét a költségvetésben jó- váhagyotthoz képest, 10 milli- árddal kell csökkentenie a fo­gyasztói árkiegészítés (kedvez­mények finanszírozását biztosí­tó tételek) kiadásait. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának és a Magyar Energia Hivatalnak együtt 564,6 millió forint megta­karítást javasol a kormány. Ezek az intézkedések össze­sen 237 milliárdot jelentenek. Az MTI információi szerint a fennmaradó összeghez még tör­vénymódosításokra lesz szük­ség, de az összeg részben érinti az Országgyűlés alá tartozó szer­vezeteket és a közmédiát. ■ Bérkompenzáció - zökkenőkkel a mintegy 700 ezer kormány- tisztviselő és közalkalmazott csaknem felének - a kormány ígérete szerint - ki kellett egé­szíteni a fizetését, hogy ne kap­jon kevesebb pénzt az új adó­rendszer miatt. A kormány 2010 végén úgy döntött, hogy 22 milliárd forintot biztosít er­re, noha a szakszervezetek 80 milliárdot kértek. Az első fel­mérések szerint a közintézmé­nyek alkalmazottainak több mint felénél szükség volt a bér­kompenzációra. A szakszerve­zetekhez érkező jelzések szerint a legtöbb problémát az jelenti, hogy a munkáltató nem töltet­te ki a dolgozókkal a család jö­vedelmére vonatkozó nyilatko­zatot, de Pécsről olyan panasz is jött, hogy az élettársi kapcso­latban élő szülők nem vehették igénybe a családi kedvezményt. a kompenzáció ellenére a közszolgák egy részének csök­kent a reáljövedelme, mert például a kormányhivatalok­ban s más közintézményekben kisebb lett a cafeteriakeret. BANAi Péter benő, a nemzet- gazdasági tárca helyettes ál­lamtitkára úgy fogalmazott: „A kormány szándéka egyér­telmű: a közszférában dolgo­zók nettó keresete ne csökken­jen. A nettó keresetnél figye­lembe kell venni a családi adókedvezmény összegét, amely értelemszerűen a két szülőnek, a házas- vagy élet­társnak jár” - tette hozzá. Tombol a forradalom az arab világban összecsapások Algériában oszlatnak, Jemenben a tüntetők közé lőttek Abortusz: a Jobbik kevesli, az MSZP sokallja a tervet Az arab világ újabb országaiban tüntetnek a diktatúra ellen. Al­gériában és Jemenben is össze­csapások vannak. Algír belvárosában több ezer rohamrendőr állta útját a tilta­kozóknak, akik demokratikus változást és az 1999 óta hatal­mon lévő Abdel-Azíz Buteflika elnök lemondását követelték. A tömeg megpróbál átvonulni a belvároson, de hírügynökségi beszámolók szerint minden tün­tetőre három rendőr jutott. A rendőrök lezárták az utakat, út- torlaszokat állítottak, hogy a bu­szokkal érkező ellenzékiek ne tudjanak bejutni az algériai fővá­rosba. A rendőrök több száz em­bert vettek őrizetbe, vannak kö­zöttük nők, külföldi újságírók és ellenzéki politikusok. A jemeni fővárosban, Szanaá- ban több ezren követelik Ali Ab­dullah Szaleh államfő lemondá­sát. A tüntetők - jobbára diákok - az egyiptomi nagykövetség elé vonultak volna, amikor a rend­őrök gumibotokkal kergették szét a tömeget. Egyes hírek szerint ké­sekkel és botokkal felfegyverzett Szaleh-pártiak is nekirontottak a diákoknak, és a rendőrség a tö­megbe lőtt, egy demonstráló meg­sebesült. A hatóságok tizenkét embert vettek őrizetbe. Közben a jemeni elnök kijelentette, nem számít az egyiptomihoz hasonló tüntetésekre, hiszen az ő országá­ban demokrácia van. ■ Algírban egy tüntetőre több rendőr jut. Buteflika elnök lezáratta a várost. A Jobbik elképzelése szerint csak orvosi indokok alapján lehetne abortuszt elvégezni vagy akkor, ha a terhesség bűncselekmény következménye - közölte Hege­dűs Lórántné országgyűlési kép­viselő. Azt szeretnék elérni, hogy az élet mint legfőbb érték védelme a fo­gantatástól a sírig tartson. Sajnálják, hogy a magzati élet védelmének alkotmányos szabá­lyozása lekerült a napirendről. Lendvai Ildikó, az Országgyű­lés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának MSZP-s tagja közben felvetette: ha a Fidesz és a KDNP javaslata érvényesül, amely szerint „min­■ Bárki kérhetné az esemény utáni tabletta tiltását. den ember életét fogantatásától kezdve védelem illeti meg”, ak­kor erre hivatkozva bárki felvet­heti az „esemény” utáni tabletták betiltását. A képviselő szerint „hiába esküszik a KDNP”, hogy nem akarja szigorítani az abor­tusztörvényt, ha az új alkotmánykoncepció érvényesül, bárki kezdeményezheti az Alkotmánybíróság­nál az abortusztörvény megsem­misítését. Harrach Péter, a KDNP frakció- vezetője pénteken jelezte: pártja tudomásul veszi, hogy az élet fel­tétlen tiszteletéből és védelméből nem következik az abortusztör­vény módosítása. ■ * 4 í * 4

Next

/
Thumbnails
Contents