Tolnai Népújság, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-11 / 35. szám
2011. FEBRUÁR 11., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG NYUGDÍJASOK Kerékpáron és gyalogosan is kirándulnak a delelésük Valóra váltak az álmai HIRDETÉS életút A munkahelyi gondokat is hazaviszi, megbeszéli a párjával PAKS Mozgalmas évet zárt a paksi Delelő Nyugdíjas Egyesület. Elég csak arra gondolnunk, hogy hetente két alkalommal gyűlnek össze a városi művelődési központban, s mellette még - ha az időjárás kellemes - sűrűn szerveznek kirándulásokat. Néha kerékpárra ülnek, máskor gyalog indulnak útnak, s járják be a környéket. Távolabbi úti célokat is kitűznek, így fordultak meg tavaly például Kecskeméten, ahol megnézték a város látnivalóit, illetve Kaposváron és Szennán. Utóbbi helyen egy véletlennek köszönhetően megismerkedtek a nyugdíjasklub tagjaival, akik meghívták a paksiakat egy bemutatkozásra. A Delelő egyébként is nyitott, egyrészt például a negyedévente tartott élőzenés összejöveteleit is bárki látogathatja, másrészt a tavalyi farsangi mulatságukra, amelyet a Prelátus kúriában rendeztek, meghívták a duna-köm- lődi és pusztahencsei nyugdíjasokat. Rendszeresek az ismeretterjesztő előadások a klubban, a Paksi Atomerőmű Zrt. egészségközpontjának munkatársa havonta látogat hozzájuk. Wollner Pál elnök beszámolt róla, hogy saját rendezvényeik mellett aktív résztvevői a művelődési ház visszatérő programjainak. Ők adják a törzsközönségét a filmklubnak, az irodalmi önképzőkörnek, s újabban, szintén a ház szervezésében, népdalt tanulni járnak, tette hozzá. Az évzáró közgyűlésen abban maradtak, hogy még több kirándulást szerveznek, mégpedig úgy, hogy igénybe véve a nyugdíjasoknak járó kedvezményt, vagy ingyenességet, távolsági járatokkal utaznak. ■VidaT. Wollner Pál, a klub elnöke Domokos Sándor 1987-től irányítja a bonyhádi gabonaforgalmi és malomipari vállalatot, mai ne- yén GA-BO Kft.-t. Beszélgetésünk során egy céltudatos vezető, energikus sportember, kiegyensúlyozott családfő képe bontakozott ki. Az idén nyáron visszavonul, de nem szakad el végleg a cégtől. Vízin Balázs unokám született. Községi és megyei tanácstagként is dolgoztam, később pedig Kisdorogon párttitkárnak választottak. Ezekből soha nem akartam előnyt kovácsolni, a kisdorogiak szeretete adott erőt a mindennapokhoz. Később a kisdorogi termelőszövetkezetben irodai munkát vállaltam, majd a bonyhádi pártbizottságon dolgoztam, ahol rengeteg embert ismertem meg. Ekkor vettek fel a Kaposvári Mező- gazdasági Főiskolára. Harmincegy éves koromig aktív focista voltam, majd Bonyhá- don, évekig edzőként is tevékenykedtem. Ma már csak támogatom a focit, akárcsak a bonyhádi kórház egyik alapítványát több éve, jelentős összeggel. Munkám mellett mindig is fontosnak tartottam a civil kezdeményezések segítését, azonban elismerést ezekért csak 1989 előtt kaptam - hangsúlyozta.- Többen vannak azon az elven, hogy a munkahelyi gondokat nem viszik haza. Én is próbálkoztam ezzel, de nem ment. Úgy gondolom, hogy a gondokat igenis haza kell vinni és megbeszélni. A második feleségem ebben is partner. Csapó Judit személyében nagyszerű, megértő társat találtam, aki mellett megújultam. Nagyon közvetlen és barátságos, aki mindenét odaadná a rászorultaknak. S az az erő és megértés, amit hosszú évek óta irántam is tanúsít, sokszor átlendített már a nehézségeken. Remélem, a jövőben is így lesz. A Tolna megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat bonyhádi körzeti üzemének vezetői posztját 1987-ben pályázta meg, s el is nyerte. Mint mondta, a cégnél a rend és a fegyelem meghozta gyümölcsét: sikeres éveket zártak munkatársaival.- Mi, az ott dolgozók privatizálhattuk a bonyhádi körzeti üzemet 1993-ban. Örültünk a lehetőségnek, de egy ilyen lépés felelősséggel is jár. Nagyszerű emberekkel hozott össze a sors, erős céget sikerült felépíteni immár GA-BO Kft. néven. Mondhatni, ez sikertörténet: időben visszafizettük a korábban keletkezett hatalmas hiteleket, és néhány év után már lehetőségünk adódott osztalék fizetésére is. Büszke vagyok arra, hogy a tulajdonosok a korábbi befizetett ■ Már kisgyermekként felkeltette érdeklődését családja története. összeg többszörösét visszakaphatták ezáltal - hangsúlyozta. Immáron öt éve nyugdíjasként látja el feladatait a cégnél, s úgy döntött, az idén nyáron visszavonul, kikapcsolódásra vágyik.- A búza- és lisztárak miatt nehéz évek elé néz a kft. Igaz, az aktív munkától elköszönök, de a „cégen tartom a szemem", s mint a társaság legnagyobb tulajdonrésszel rendelkező tagja, igyekszem hasznos tanácsokkal ellátni a következő vezetést, hogy továbbra is a kikövezett úton haladjon a GA-BO Kft. Ez a céltudatosság gyermekkorától jellemzi, önállóságra, kitartásra nevelték. Már kisgyermekként felkeltette érdeklődését családja története. - Édesanyámék mesélték, hogy Hadikfalváról el már a felnőtt csapatban játszott. Jó eredménnyel érettségizett. Tanulmányait a Kaposvári Tanítóképző Főiskolán folytathatta volna, mégis Pécsre jelentkezett, de oda nem vették fel.- Visszagondolva, nem bánom, hogy így alakult A pedagóguspálya nem az én világom. A katonaság után több sportegyesület is megkeresett, de én Kisdorogot választottam, ahol remek éveket töltöttem. Közben megnősültem, első házasságomból két lányom, két kellett menekülniük. 1944-ben települtek le Magyarországon. Nem voltunk tehetősek, ennivaló még akadt, de a szüleim rengeteget dolgoztak ezért: földet műveltek, állatokat tartottak. így indult az életem, s gyerekfejjel azt reméltem, hogy ennél már csak jobb lehet. Szerencsére, valóra váltak az álmaim, kezdve a futballal, amely örökre a szívügyem marad - tette hozzá. Dombóvárra jelentkezett az akkor még Gőgös Ignác Gimnáziumba, 14 évesen Névjegy Domokos Sándor egy bukovinai székely család nyolcadik gyermekeként született 194ában Kisdorogon. Tanulmányai befejeztével Kisdorogon, majd Bonyhádon kezdett dolgozni. 1987-től vezeti a Tolna megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat bonyhádi körzeti üzemét, mai nevén GA-BO KfL-t Szívesen gondol vissza a focipályákon eltöltött évekre, ma pedig heti háromszor teniszezik, sétál, és kirándul a feleségével De szívesen lapoz fel egy-egy dokumentumkönyvet, vagy kapcsol egy ismeretterjesztő csatornára a tévében. A konyhában van igazán otthon, szeret sütni, főzni gasztronómia Tévészereplése óta sokan hívták fel telefonon, hogy elkérjék a recepteket Géringer Györgyné a Simontor- nyai BSZV nyugdíjasklubjának tagja. Már a város mesterszakácsa címet is kiérdemelte volna, ha lenne ilyen. Ételeit, süteményeit úgyszólván minden simon- tornyai kóstolhatta, nyugdíjastársaival szinte valamennyi rendezvényen ott van. Vezetésével főleg a főzésben, sütésben jeleskednek. A hagyományos ételeken, a gulyáslevesen és halászlén kívül főztek már több kondér borsos tokányt is a városrészek vetélkedőjén. Május 1-jén lángossal kedveskedtek az ünneplőknek, a családi napon 1000 palacsintát sütöttek, a gyereknapon pedig szüvásgombóccal vívták ki a gyerekek elismerését, köszönetét. Géringernének három testvére volt, korán megtapasztalta, hogy meg kell becsülni-a munkát és a kenyeret. A baromfitenyésztést tanulta meg elsőként, majd elvégezte a kereskedelmi szakiskolát, a szakmáján kívül dolgozott a Simovill-ban is. Tepertős pogácsa könnyű, kelt tésztát készítünk liszt, élesztő, só és olaj segítségével Megdagasztjuk, és egy óra pihentetés után darált tepertővel megkenjük, háromszor hajtogatjuk, közte fél órát pihentetjük Kiszaggatás után tojással megkenjük és forró sütőben szép pirosra sütjük Főzni, sütni édesanyjától és anyósától tanult meg, ezt a tudást azóta folyamatosan fejleszti. A közelmúltban az egyik tévécsatorna ízőrzők című műsorában képviselte Simontornyát. Ott csirkeragulevest, betyárgombócot és üdítő szeletet készített. Elmondta, hogy az adás óta levélben, telefonon nagyon sokan keresték meg az ételek receptje ügyében. Mindenkitől szívesen tanul. Több mint 20 receptgyűjteménye van, s nagyon sok füzete, újságkivágása. Nyolc-tíz tagú szűkebb családjának minden nap szívesen főz, de akkor örül igazán, amikor a jeles ünnepnapokon 40-50 embernek teríthet. Ilyenkor ragyog a boldogságtól. ■ Varga László Édesanyjától és anyósától leste el a legtöbb fogást 11 ' A nyugdíjasokat érintő változásokról lesz szó szekszárd A nyugdíjasokat érintő idei változásokról tart előadást február 15-én, kedden 16 órától Szekszárdon, a megyei önkormányzat klubhelyiségében (a kórházi szülészettel szembeni ú. n. lila épületben) Kovács Já- nosné, a nyugdíjbiztosítási igazgatóság osztályvezetője. Minden érdeklődőt vár a szervező, a Tolna Megyei Gyulladásos Bélbetegekért Alapítvány, (gy) Eredményes, jó társaság a bátaszéki egylet bátaszék Megtartotta évzáró közgyűlését a „Napsugár” Nyugdíjas Egylet. Mezei Bo- nifácné, az egyesület elnöke kérdésünkre elmondta, hogy nemcsak beszámolót tartott az elmúlt év tevékenységéről, de azt is megköszönte a tagoknak, amiért ilyen jó társaságot alkotnak. Az elnöktől megtudtuk, hogy tavaly eredményesen gazdálkodott a klub. Közzétették az idei programösszeállítást is, de a remények szerint ez még tovább bővül, (he) Mezei Bonifácné Az időskori alvászavarról hallhatnak az érdeklődők szekszárd Alvászavar idős korban címmel tart előadást dr. Varga Éva belgyógyász főorvos a Mentálhigiénés Műhely Önkéntes Központ Nyugdíjas Tagozatának legközelebbi programján. Az érdeklődőket március 1-jén, kedden 14 órára várják Szekszárdon, az Illyés Gyula főiskolai kar E épüíet 2-es számú termében, (hé) Továbbiak a TEOLhu hírportálon Harmincegy éve farsangolnak a bonyhádiak bonyhád Ma tartja farsangi mulatságát a Bonyhádi Városi Nyugdíjas Klub. A három évtizede szokásos eseményre meghívást kapott a decsi és a lengyeli társszervezetük is. így összesen közel száztízen öltenek magukra színes maskarát a délutánon. Fenyvesné Palkó Mária, a Bonyhád és Vidéke Nyugdíjas Egyesület elnöke elmondta: legfőbb céljuk, hogy a már-már feledésbe merülő régi falusi mulatságok hangulata köszönjön vissza a farsangon. A szépkorúak mindegyike saját készítésű jelmezben vesz részt a programon. Sőt, még közös télkergető tánccal is készültek. ínycsiklandó vacsorával vendégelik meg a résztvevőket ■ V. B. Öt éve nyugdíjasként látja el feladatait a cégnél, s úgy döntött, az idén nyáron visszavonul
