Tolnai Népújság, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-08 / 32. szám
6 GAZDASÁG 2011. FEBRUÁR 8.. KEDD A BUX index 2011. február 7-én 23700 Nyitóérték: | Változás: 1,20% 1 23600 23 397 '-------------1----' ..................... -JÄ23 500 23 400 j / ^ ^ | j 23300 23200 23100 Előző heti záróérték: "T" 15.30, a Ne»Yorkit 09.00 11.00 NYERTESEK 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT 2011.02.07. Rtetáij? ÖMSÓÉI» Vata»i%i Hl—1T FHB 1085 5,64 199 CIG Pannónia 791 2,19 107 OTP 5 990 1,85 10 598 Mól 23 000 1,76 5 033 Danubius 4 070 1,75 26 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Sésvéoy VMsóÉíkj Wtefc» Hűli Fotex 390-0,76 2 TVK 3 415-0,72 2 Émász 21450-0,69 0 PannErgy 905-0,44 9 Richter 42 350-0,38 1659 A BUX index az elmúlt napokban 23400 21263 23200 f 23100 .................. 23099 23 086 [ 23000 22 900 22 850 j 22 945 22 800 22 700. ^22 709___________ po rt/ 01.28 01.31 02.01 02.02 02.03 02.04 S'“* FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 02.07.) U«tómoils*ár EUROBÚZA 2011. augusztus 56000 MALMI BÚZA 2011. március 76500 TAKARMÁNYBÚZA 2011. március 67 700 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. március 58500 OLAJNAPRAFORGÓ 2011. március 131500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. február 7-én 1€ 1$ 1CHF 5 = 5*5 4 4 4 268,48 Ft 197,41 Ft 206,22 Ft-1,57 Ft-0,70 Ft-2,96 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 11 IliÉllpÉlilllM 2 hó 3ttó Allianz Bank 4,25 4,25 Banco Popolare 3,48 3,51 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 Erste Bank*7,50 FHB* *7,00 6,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,25 1,25 OTP Bank*5,00 Raiffeisen Bank2 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 BÓNUSZ I. FORINT BETÉT 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ 4 AKCIÓS AKTÍV BETÉT * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 02.07.) | H" - Vételi Allianz Bank 262,09 275,53 Budapest Bank 260,75 276,87 CIB Bank 258,59 280,13 Citibank 257,27 278,71 Erste Bank 260,54 268,05 K&H Bank 260,35 275,35 MKB Bank 262,34 275,80 OTP Bank 263,30 276,80 Raiffeisen Bank 263,74 275,60 Tavalyi hó marad az eho? egészségkassza Kormányzati körökben is sokan ellenzik felélesztését Kötelező biztosítás: a K&H a nyertes, de jól kezdett az Astra is Egészségbiztosítási járulékok Járulék Tételes eho (százalék) (forint/hó/fő) 1999 14 3600 2000 14 3900 2001 14 4200 2002 14 4500 2003 14 3450 2004 15 3450 2005 15 3450 2006 15,17* 1950 2007 15 1950 2008 11 1950 2009 11 1950 2010 8 O * Az év utolsó három hónapjában. / VfrCRAHKA Forrás: VG-gyűilts Nem szerepel a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) bevezetése azon javaslatok között, amelyeket a véglegesítendő reformcsomagot kidolgozó Nemzet- gazdasági Minisztérium (NGM) tett le a kormány asztalára. De valamit kezdeni kell az egészségkassza hiányával. Különösen ha azt akarják, hogy a bevételek fedezzék a kiadásokat. Kiss Roland A Nemzetgazdasági Minisztériumnál a Világgazdaság értesülése szerint kifejezetten ellenzik a 2010 elejével megszüntetett fix eho visszacsempészését az adók és a hozzájárulások világába. Azonban a költségvetési egyenleg 600-650 milliárd forintos javulását előrevetítő reformokkal kapcsolatos kormányzati döntés csak a hónap végén születik meg, így egyelőre nem lehet biztosan kizárni, hogy „más irányokból” mégiscsak bekerülhet egy tudomásunk szerint havi egy-kétezer forintos tételes eho a csomagba. A tételes egészségügyi hozzájárulás mint közteherforma első bevezetése egyébként az előző Fi- desz-kormány idejére esett, 1999- re. Az eho eddigi „csúcsa” havi 4500 forint volt (2002-ben), gazdasági kamarák azonban már évek óta napirenden tartják a havi 8-10 ezer forintos ehóról szóló javaslatot is. Kormányzati körökben sokan úgy vélik: a kisebb keresetűekkel szemben lenne méltánytalan, ha a személyi jövedelemadózás után az egészségügyi közteherviselést is úgy alakítanák át, hogy rájuk fizetésük arányában nagyobb teher hárul - a tételes eho ugyanis ehhez vezetne. A Reformszövetség annak idején persze úgy gondolta, hogy a tételes eho növelésével párhuzamosan megszűnik a százalékos egészségügyi hozzájárulás. Utóbbi jelenleg két - 27 és 14 - százalékos kulccsal üzemel, és meglehetősen bonyolult szabályok övezik. A magánszemélyek például bizonyos jövedelmek után csak addig kötelesek 14 százalékos ehót fizetni, amíg teljes egészségügyi hozzájárulásuk el nem éri az évi 450 ezer forintot. A százalékos eho megszüntetése tehát valóban jelentős mértékű egyszerűsítéssel érne fel. A kétféle eho között egy alsó küszöb bevezetése lenne a kompromisszumos átmenet, vagyis ha a százalékos hozzájárulás esetében minimumlimitet szabnának meg, így bizonyos összeget - például havi ezer forintot - mindenkinek kötelező lenne lerónia. Mellette szólhat az is, hogy százalékos ehóból - a kormányzati tervek szerint - az idén alig 36 milliárd folyik be, ez az Egészségbiztosítási Alap (EA) teljes bevételének mindösz- sze 2,6 százaléka. A múlt évet nézve és az idén a járulékbevételek az EA összes kiadásának alig felét fedezik. Korábban ez az arány 80 százalék felett is járt, ám azóta a 17 százalékos rekordról 8-ra apadt az egészségügyi járulékok bruttó bér után fizetendő mértéke - ebből 2 százalék terheli a munkálAz EA gazdálkodása’ k Bevételek Biztosítotti egészségbizt járulék 443 Munkáltatói egészségbizt. járulékl54,l Százalékos eho 35,9 Egészségügyi szóig, jár.** 19,1 Munkáltatói táppénz-hozzájár. 19,2 Központi költségv. hozzájár. 642 Gyógyszergyártók és 43,5 forgalmazók befiz. | HHH '■? j§§§§ffi§j§§j 1. PÉNZBELI Gyed, Járulékkal együtt 116,2 Táppénz 86,1 Terhességi-gyermekágyi segély 41,6 2. SZOLGÁLTATÁSOK Összevont szakellátás 563,7 Gyógyszertámogatás 296,2 Háziorvosi, védőnői ellátás 99,1 Gyógyászati segédeszk. tám. 44,8 Mentés, szállítás 30,4 Fogászati ellátás 23,5 Művesekezelés 23,1 2011-ES ELŐIRÁNYZAT, FŐBB TÉTELEK, MILLIÁRD FORINT. * * MÁS MÓDON NEM BIZTOSÍTOTTAK, PL. ELTARTOTTAK ÉS NYUGDÍJAS VÁLLALKOZÓK UTÁN FIZETENDŐ. FORRÁS: KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNY tatót, 6 pedig a munkavállalót. A járulékbevételek tavalyi összege nominálisan a 2000. évinek felel meg; a EA pedig az idén 637 milliárd forintos költségvetési mankóra szorul. Kérdés tehát, hogy a nyugdíjalap után az egészségbiztosítás terén is helyet kap-e az a kormányzati elképzelés, hogy a bevételek fedezzék a kiadásokat. Ha igen, akkor radikális átalakításokra lesz szükség. Érdemes egyébként megjegyezni, hogy a jogszabályok már most is ezt (vagyis a bevételek és kiadások egyensúlyát) írják elő, ez azonban az EA 1993-as megalakulása óta csupán kétszer vált valóra. A több százmilliárd forintos hiány lehet a magyarázata annak is, hogy míg a tavalyi adótörvények első verziójában szerepelt a járulékfizetési plafon bevezetése a munkáltatók körében is, ez végül kikerült a végleges jogszabályból. Miközben az idén nem egészen 7,7 millió forint ez a limit (amely jelenleg csak a munkavállalókat érinti), számítások szerint még egy 15 milliós foglalkoztatói járulékplafon is 30 milliárd forinttal csökkentené a bevételeket. Ezzel szemben gazdasági érdekképviselők úgy érvelnek: egy-egy befektetésről szóló döntésnél nagyon is fontos szempont, hogy a jól kereső menedzserek után a járulékfizetés nem érheti el a csillagos eget. A K&H Biztosító a kampány nyertese, elmaradt az újabb váltási rekord, és jól kezdett a piacra frissen belépő romániai Astra is - nagyjából ennyiben foglalható össze a 2010-es kötelező biztosítási kampány eredménye. Mintegy 1,3 millió autós mondta fel korábbi biztosítását, szemben az egy évvel korábbi másfél millióval. A Biztosítás.hu tegnapi közleménye ugyanakkor rámutat: az idén sokkal többen vannak, akik biztosítóváltásukat az interneten keresztül intézték. Míg 2009-ben a 1,5 millió váltó csupán valamivel több mint harmada intézte ügyeit az internetes portálokon keresztül, addig a 2010-es kampányban online portálokon váltók aránya már elérte az 50 százalékot. ■ Az online portálokon váltók száma tavaly már elérte az 50 százalékot. A K&H Biztosító rögzítette a legtöbb - 360 ezer - új szerződést, majd az Allianz következik 275 ezerrel, az új belépőként szereplő Astra (120 ezer új ügyfél) előtt. Jelentős piaci részesedést hasított még a Posta, a Generali és a Köbe, egyenként mintegy százezer új szerződést kötöttek. A négy-ötszázezer évközi díjas jármű piacán ugyanakkor kissé más a helyzet. A Biztosítás.hu adatai alapján a kampányban legnépszerűbbnek számító társaságok közül a második helyet elcsípő Allianz - a K&H-t megelőzve - az élre ugrott, míg a kampánykedvezményét januárra is megtartó Köbe feljött a harmadik helyre. Az évközi váltók átlagdíja kismértékben nőtt, és mintegy 23 ezer forint körül alakult. A Mabisz adatai alapján a biztosítók nagyjából 90 milliárd forintnyi díjbevételt realizáltak kgfb-vel 2010 első három negyedévében. Itt az Allianz a több mint 35 százalékkal magasan piacvezető. ' «VG Legnagyobb szereplők* Allianz 32,42 Generali 12,58 Unlqa 7,99 Groupama Garancia 7,21 Aegon 6,59 K&H 6,22 * 2010. ELSŐ HÁROM NEGYEDÉVI ALAPJÁN, MILLIÁRD FORINT. KGFB-DÍJBEVÉTEL FORRÁS: MABISZ Termékleírás segíti majd a versenyképes borokat Bővülés, de kockázat is van reformcsomag Sok múlik a nemzetközi fogadtatáson Az unió eredetvédelméhez kapcsolódó bortermékleírások elkészítéséről tárgyalt Feldman Zsolt helyettes agrárállamtitkár a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának és a Bor Eredetvédelmi Tanácsának képviselőivel. Augusztustól a forgalmazás feltétele az EU-ban a borok eredetmegjelölésére és földrajzi jelzésére vonatkozó leírás. Az EU nyilvántartásába vett új elnevezésekhez készült egységes termékleírást év végéig el kell küldeni az Európai Bizottsághoz. Az Agrármarketing Centrum pályázatot írt ki a munka koordinálásához. A nyertes, a Nemzeti Borakadémia Kft felada- J ta lesz, hogy a termékleírások I május 31-ig elkészüljenek. ■ VG Nem csak inni, reklámozni is kell Magyarországon az idén gyorsul a bővülés. A külső kereslet a tavalyitól kissé elmaradó ütemben emelkedik ugyan, de lassan növekedésnek indul a belföldi is. Döntő jelentősége lesz annak, hogy mennyire lesz hiteles a 3 százalék alatti államháztartási hiány középtávú fenntarthatósága - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzésében. Ha a nemzetközi intézmények és befektetők jól fogadják a hírek szerint 600-800 milliárd forintos februári kormányzati „reformcsomagot”, tartóssá válhat a viszonylag erős forint, kamatcsökkentési ciklus is beindulhat. Csalódottság esetén - főleg, ha ez az EU-intézmények reakcióiban és a hitelminősítők besorolásában is megmutatkozna - gyors, ellenirányú folyamat mehet végbe. Céljaiban üdvözölhető, de a megvalósíthatóságot tekintve kétséges program bejelentése esetén tartósulhat a bizonytalanság. A monetáris tanács (összetételétől függetlenül) feltehetőleg erőteljes kamatemelésről döntene, ha 290 forint fölé gyengülne az árfolyam, mivel e szint tartóssá válása a devizahitelesek körében a bankrendszer egészét is súlyosan érintő fizetési problémákat okozna - derül ki az elemzésből. ■ VG Előrejelzés* 2008 2009 2010 (becslés): 2011 (előrejelzés) GDP 0,8-6,7 1,2 2,7 Ipari termelés-1,1-17,7 10,5 9,0 Nemzetgazdasági beruházások 0,4-6,5-3,5 4,0 Kiskereskedelmi forgalom-1,8-5,2-2.0 2,0 Munkanélküliségi ráta** 8,0 10,5 10,8 10,7 * VÁLTOZÁS, SZÁZALÉK. * * A MUTATÓ ÁLLÁSA AZ IDŐSZAK VÉGÉN. FORRÁS: GKI
