Tolnai Népújság, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-01-02 / 1. szám

8 2011. JANUÁR 2., VASARNAP GAZDASÁG települések Az elmúlt évben nem robbant az időzített bomba, de 2011 válságos esztendő lehet a magyarországi helyhatóságok számára. Több pénzre mindenesetre nem számíthatnak. #/ ONKORMANYZATOK: CSEND VIHAR ELŐTT A kiadások nőnek, a költ­ségvetési támogatás csök­ken: nehéz év előtt állnak a települési önkormány­zatok. Kiderült: nem segít az sem, hogy a parlamen­ti többség és az önkor­mányzatok egy politikai oldalon állnak. Sztojcsev Iván Kritikus év vár 2011-ben az ön- kormányzatokra, amelyek már 2010-et is épphogy túlélték. A vá­rosok és falvak jelentős része küzd nagyobb adósságállomány­nyal, s bár azok az előrejelzések szerencsére tévesnek bizonyul­tak, amelyek már 2010 utolsó he­teire jósolták az időzített bomba robbanását, abban szinte teljes az egyetértés: reformok nélkül beláthatatlanul nagy lehet a baj. Az önkormányzatok az elmúlt években 594 milliárd forint ér­tékben bocsátottak ki kötvényt - derült ki a Pricewaterhouse- Coopers egy elemzéséből. Mivel ezek 92 százaléka 2007-es vagy 2008-as, hónapokon belül esedé­kessé válik a visszafizetés. Arra pedig a legtöbb önkormányzat­nak nincs reális koncepciója, hogy lehetne rendezni a helyze­tet. Az adósságállomány ugyanis már e nélkül is aggasztó. A Progresszív Intézet augusz­tusba^ vizsgálta meg a 23 me­gyei jogú város és Budapest kerü­leteinek eladósodottságát, s az adatok igen aggasztóak voltak. Az egy főre eső legnagyobb adós­ságot Hódmezővásárhely hal­mozta fel, egy ottani lakosra átla­gosan 424 ezer forint tartozás jut, de nem sokkal jobb a helyzet a fő­város Belvárosában (379 ezer) és Kaposváron (332 ezer) sem. A lista másik oldalán erősebb a fő­városi túlsúly: a hat legkevésbé eladósodott önkormányzat hat budapesti kerületé, a legjobb helyzetben Angyalföld és Kispest van, ahol a 3000 forintot sem éri el az egy főre eső adósság. Egy évvel korábban Kosa Lajos vezetésével még a Kossuth téren tüntettek polgármesterek azért, hogy a Bajnai-kormány támogas­sa többel az önkormányzatokat. Tavasszal, amikor a Fidesz győ­zelmével sokan közülük győztes­nek érezhették magukat, hamar kiderült, hogy a megoldáshoz ők sincsenek közel. Pedig pusztán a számok alapján az önkormány­zati lobbi minden korábbi érdek- érvényesítő csoporténál erősebb lehetne: csak a Fidesz-KDNP padsoraiban 75 polgármester ül, ez több mint az MSZP és az LMP frakcióinak együttes létszáma. Október harmadika, a helyható­sági választások napja pedig minden bizonnyal úgy vonul be a kormánypárt történetébe, mint az a nap, amikor a Fidesz elért a hatalma zenitjére. Sokan hitték, hogy a 2006-os eredményeket nem lehet túlszárnyalni, de sike­rült, az ország önkormányzati térképe szinte teljes egészében narancsba borult. A megyei jogú városok közül egyedül Szegeden tudott nyerni a szocialista Botka László, mindenhol máshol a Fi­desz jelöltje végzett az élen. A négy évvel korábbi 18 után im­már mind a 19 megye és a fővá­ros közgyűlésében is fideszes a Budapest Belvárosában komoly fejlesztések zajlottak és zajlanak most is. Ezek is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a kerületben kiemelkedően magas adósság halmozódott fel. többség, s Demszky Gábor visszavonulása után Tarlós Ist­ván is könnyedén, meggyőző fö­lénnyel szerezte meg Budapest Főpolgármesteri Irodáját. Am hiába a megnövekedett parlamenti létszám, az önkor­mányzati lobbi messze nem olyan erős, mint amit a számará­nyuk jelenthetne. S ez meg is lát­Kósa Lajos egy éve még tüntetett szott az elért, pontosabban az el nem ért eredményeken: több ponton is megváltoztatták ugyan az önkormányzatokkal kapcso­latos törvényeket, ám a helyható­ságok gazdálkodási rendszere nem alakult át a szocialista kor­mányok időszakához képest. A költségvetés nem bánt kesztyűs kézzel az önkormányzatokkal, a legtöbb normatíva reálértékben csökkent a 2010-es helyzethez vi­szonyítva. A kormány 2011 feb­ruárjára ígért strukturális re­formjai a helyhatóságok szerepét is átalakítanák - ám a kötvényki­bocsátás után ekkor már valószí­nűtlen, hogy sok idő maradna a problémák kezelésére. Addig is jobb híján az egysze­ri spórolás módjait kell megke­resni. Erre pedig sok helyütt nem marad más lehetőség, mint a létszámleépítés. Egy kormány- határozat alapján a közszférában tízszázalékos létszám- és ötszá­zalékos költségcsökkentést kell végrehajtani, s bár az önkor­mányzatok közvetlenül nem uta­Kormányhivatalok a megyék felett EGYABLAKOS ÜGYINTÉZÉS ­ezzel a kifejezéssel kell is­merkednie a magyar köz- igazgatásnak. A Fidesz egyik fő ígérete volt ellenzék­ben, hogy kormányra jutva lényegesen egyszerűsítik az adminisztrációt, és ugyan korábban elhangzottak olyan megjegyzések, amelyek már 2011-re a végletekig le­egyszerűsített egyablakos megoldást ígérték, most 2013 tűnik a legvalószínűbb időpontnak erre. jogilag nem, logikailag és a kormánykom­munikációban viszont összefügg ezzel a kormányhi­vatalok rendszerének kiépíté­se, ez valóban megvalósul 2011. január l-jére. az új szervek a közigazgatási hivatalok jogutódjaként jön­nek létre, a feladatkörük azon­ban bővebb lesz, mint elődei­ké. Az államigazgatási szer­vek tizenöt csoportjának a munkáját veszik át, azonban nem titkoltan a kormány köz­vetlen képviseleté lesz a leg­főbb céljuk. Orbán Viktor de­cember végén nevezte ki a kor­mánymegbízottakat* az új me­gyei vezetők többsége volt vagy jelenlegi fideszes parlamenti vagy önkormányzati képvise­lő. Centralizált decentralizáció folyik tehát: a döntéshozatalt síthatók erre, valószínűleg kény­telenek lesznek hasonló lépése­ket tenni. Közrejátszik ebben az is, hogy a személyi kiadások csökkentésének korábban is­mert más módjai már nem mű­ködhetnek: a régebbi nyolcszá­zalékos jutalom nem adható, így nem is vonható már el, tizenhar­madik havi fizetés sincs már, s szigorodtak a cafeteriarendszer szabályai is. Az önkormányza­toknál körülbelül 450 ezren dol­goznak, az azonban nem valószí­nű, hogy az ő tizedüket elbocsá­tanák. hosszabb távon széttagolnák és közelebb vinnék a helyi la­kossághoz, viszont ezzel egy időben az eddiginél jóval szo­rosabban kapcsolják a kor­mányhoz. te átlagpolgár azonban eb­ből egyelőre nem sokat fog ér­zékelni. Igaz, az új év elejétől már elkezdik kiépíteni a me­gyeszékhelyeken az ügyfélszol­gálati irodákat, a kormányzati tervek szerint 2011 második felétől nyílik mód a megyei jo­gú városokban az egyszerűsí­tett ügyintézésre. A gyakorlat­ban ez azt jelentené, hogy az ügyfélnek nem kell a különbö­ző hivatalok közt ingáznia, Egy főre jutó adósságállomány Város Egy főre jutó adósság (ezer forint) Hódmezővásárhely 424 Budapest, V. kér. 379 Kaposvár 332 Szolnok 270 Sopron 210 (...) Budapest, XV. kér. 20 Budapest, III. kér. 15 Budapest, VI. kér. 10 Budapest, XIX. kér. 2,7 Budapest XIII. kér. 1,7 FORRÁS: PROGRESSZÍV INTÉZET, 2010. AUGUSZTUS hanem az adminisztratív fel­adatok nagy részét a kor­mányhivatal belső kommuni­kációban oldaná meg. Azon­ban ha meg is valósulnak az elképzelések, akkor is sok idő kell még, amíg a kampányígé­retek szerint mindenki a saját lakhelyén intézheti az ügyeit. A következő lépésben a nem megyei jogú nagyobb városok­ban nyüna mód az egyablakos adminisztrációra, a legalsóbb szintre pedig 2012-ben vagy 2013-ban terjesztenék ki. Hogy ez a 168 kistérségi vagy a 82 régi járási központot jelentené- e, mindeddig nem eldöntött kérdés. Drasztikus lépések a fővárosban? MEGSZORÍTÁSOKAT hozna, több nagyobb beruházás leál­lításával járna - a négyes metró Baross tér és Bosnyák tér közti szakasza sem épülne meg -, de hosszú távon meg­teremtené a gazdálkodási sta­bilizáció alapjait Budapest 2011-es költségvetésének első munkaterve. Fontos kiemelni: az anyag, amelyet a Főpolgár­mesteri Hivatal küldött meg lapunknak, mindössze kiin­dulópont, csupán javaslato­kat fogalmaz meg a fővárosi költségvetés előkészítéséhez, a márciusban elfogadandó büdzsé lényegesen el is térhet ettől. A KONCEPCIÓ ALAPVETÉSE CIZ, hogy a-város anyagi helyzete sokkal rosszabb, mint ami­lyennek az októberi átadás-át­vételkor tűnt. A város költség- vetésének hiányát a jelenlegi belső és a prognosztizálható külső feltételek mellett a 100 milliárd forintot jóval megha­ladóra becsülik. több olyan beruházás is van, amelynek a leállítása sem el­képzelhetetlen, ezeknek a lis­táján a közlekedési projektek vannak többségben. A mun­kaanyag az Andrássy úti, a Dózsa György úti és a Kriszti­na körúti közösségi közleke­dési beruházás abbahagyását javasolja, de szintén leállhat például a Városliget rekonst­rukciója. a legnagyobb forrásmegyo- nást a négyes metró szenved­heti el, ám ez egy külön kategóriát jelent a tervezés­ben. A terv drasztikus, mert egyszerűen a Keleti pálya­udvar és a Bosnyák tér közti szakasz elhagyását javasolja. Költségvetési normatívák az önkormányzatoknak (MILLIÓ FORINT) 2009 2010 2011 | Közműfejlesztés 1350 1350 1350 Víz- ás csatornaszolgáltatás 4 500 4 500 4 500 Nemzetiségi oktatás 1 100 1050 903 Könyvtárak, múzeumok 710 710 710 Helyi szervezési intézkedések többletkiadásai 5 090 4 900 5 400 EU-pályázatok saját forrásának kiegészítése 17 600 10 600 10 600 Tömegközlekedés 35 240 35 240 35 240 Esélyegyenlőség 4 603 4 548 9 170 FORRÁS: VGCYŰ1TÉS

Next

/
Thumbnails
Contents