Tolnai Népújság, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-06 / 4. szám
2011. JANUÁR 6., CSÜTÖRTÖK - TOLNAI NÉPÚJSÁG mmm. ■ KÖRKÉP 5 A belvízből is ki lehet lábalni küszöb Eddig is tudták, mit kellene tenni, talán most már pénz is lesz hozzá HIRDETÉS A megyei kórház négy orvosa tett szakvizsgát tavaly ősszel A Sió menti területeken is gyakran kell védekezni a belvíz ellen. A képen: Hotter Attila kezeli a vizet a Sióba átemelő szivattyút Sióagárdnál Ahogy számos természeti katasztrófa negatív hatásainak mérséklésére ismertek a szükséges gyakorlati tennivalók, úgy létezik módszer a belvízből való kilábalásra - Tolna megyében is. Csak pénz kell hozzá. Steinbach Zsolt Bár az emberiség alapvetően kiszolgáltatott a természet szeszélyeinek, ez nem jelenti azt, hogy feltartott kézzel kellene állni az olyan sorscsapások előtt, mint például a tavalyi évben Tolna megyére is lezúdult, az átlagosnál kétszer nagyobb mennyiségű csapadék miatt kialakult és jelenleg is létező belvízi elöntések. Alább azokat a tervezett lépéseket, beruházásokat igyekeztünk összefoglalni Beke Zsolt, a KÖDU-KÖVIZIG szekszárdi szakaszmérnökségének vezetője segítségével, amelyek érdemi javulást eredményezhetnek ezen a- téren, a tavalyihoz hasonló időjárási viszonyok mellett is. Tolna megye a belvíztől leginkább fenyegetett térségeinek egyike a Sárköz. Erről a területről a Szekszárd-bátai főcsatorna gyűjti össze és viszi a vizet a Dunába, amit jelenleg csak lassan tud megtenni, mert a csatorna medre kissé feliszapolódott és kiszélesedett, csekély a lejtése, ráadásul a Duna előtti betorkol- lásnál a bátai zsilip küszöbszintje körülbelül másfél méterrel magasabban van, mint a csatorna feneke, így egy szint alatt gravitációsan nem tud kifolyni a víz a Dunába. Úgy tűnik azonban, hogy ezen vízfolyás rekonstruk■ A Sárköz belvízhelyzetén javít majd a Szekszárd- bátai főcsatorna rendbetétele. ciója ez év tavaszán talán végre elkezdődhet (jelenleg a kivitelező kiválasztásának közbeszerzési eljárása folyik.) Az EU által is támogatott nagyberuházás során másfél méterrel lesüllyesztik a bátai zsilip küszöbszintjét, a főcsatorna medrét kikotorják, lejtését hozzáigazítják a mélyebb zsilipszinthez. A Sárpilisnél levő, nehezen és lassan mozgatható úgynevezett tűsgátat átépítik úgy, hogy egy ember is könnyen és gyorsan tudja kezelni azt, az időjárás változásaihoz alkalmazkodva. Mindennek eredményeképpen a víz gyorsabban tud majd távozni Szekszárd-Báta térségéből, viszont eredményesebben ott is tudják tartani, ha a szárazabb időszakokban szükség lesz rá. Ugyanakkor tartós belvíz, a Duna magas vízállása esetére, (amikor gravitációsan nem tud kifolyni a folyóba), szükség lesz a bátai szivattyútelep kapacitásának bővítésére is. Különösen a balatoni intenzív, folyamatos vízeresztés óta a Sió mentén is kritikus a belvízhelyzet. A szekszárdi kistérségi társulás egy közelmúltban rendezett tanácskozásán néhány polgármester kifogásolta, hogy a Sió-árvízka- punál mesterségesen magasan tartják a Sió vizét, olyankor is, amikor a Duna vízállása lehetővé tenné a nagyobb mértékű víz- eresztést. így viszont a Sió Harcig, Sióagárdig is visszaduzzad, tovább emelve a talajvíz szintjét. Beke Zsolt ezzel kapcsolatban lapunknak azt mondta: az üzemeltetési szabályzat szerint a Sió-árvízkapunál a 750 centimé- teres üzemi vízszintet kell tartani. Az előírásoktól való eltérésnek kockázatai is vannak, egy erőteljesebb vízeresztés például a zsilip állagát is veszélyeztetheti. Ugyanakkor törekednek a minél kedvezőbb vízszintek elérésére, a rendkívüli helyzet miatt az árvízkapunál jelenleg is az üzemi vízszintnél mintegy 20-30 centivel alacsonyabban engedik ki a vizet, hogy ezzel is „tehermentesítsék" a Sió menti területeket. Beke Zsolt elképzelhetőnek tartja a Sió-árvízkapu üzemeltetési szabályzatának felülvizsgálatát, esetleges változtatását is. A szekszárdi szakasz- mérnökség egyébként egész Tolna megyét érintően elkészítette azt a listát, amely tartalmazza, hogy melyek azok a tavaly nyári nagy csapadékok miatt megrongálódott vízfolyások, árkok, amelyeket helyre kell állítani. Leadták a legfontosabb megelőző műszaki beavatkozásokról szóló igényüket is, amelyeket az egyes vízfolyások legkritikusabb pontjain, szakaszain kellene végrehajtani, a tavalyihoz hasonló elöntések megelőzésére, mérséklésére. Emellett pályázatot adtak be közmunkások foglalkoztatására, akik szintén a vízfolyások vízelvezető képességének javítása érdekében dolgozhatnak majd. A belvízből való „kilábaláshoz” tehát, ahogy egyébként eddig is, megvannak az elképzelések, amelyek megvalósítása viszont igen költséges. Beke Zsolt szerint úgy tűnik, most a korábbi éveknél nagyobb esély mutatkozik arra, hogy lesz pénz is a beavatkozások elvégzéséhez. Az M6-0S mentén is gond van a vízelvezetéssel sok panasz van az M6-os autópálya környékén levő földek nagy részén megjelenő belvíz miatt is. A vízügyi szakember egyetért azokkal a megállapításokkal, amelyek szerint a sztráda melletti területeken nem mindig a szakmai szabályok szerint oldották meg a víz elvezetését. A pályáról távozó víz sok esetben olyan pluszterhelést ad a befogadó árkoknak, amelyek kapcsán károk keletkeznek, vagy elfolyás nélkül elterülve okoznak elöntéseket a szomszédos területeken is. Emiatt a vízügyi igazgatóság is támogatta a szekszárdi kistérségi társulás kezdeményezését, felkérve az érintett hatóságot a sztráda melletti csapadékvíz-elvezető rendszer felülvizsgálatára. Beke Zsolt szerint ha nem is fogják átépíteni a teljes hálózatot, de úgy véli, a legproblémásabb helyeken valószínűleg sikerül kompromisszumos műszaki megoldást elérni. A megyei pártelnökök Tolna városában élnek MDF és szdsz Rendezik a soraikat a rendszerváltó pártok, szeretnének visszakerülni a parlamentbe Horváth Tibor megyei SZDSZ-elnök tolna megye Két rendszerváltó párt, az MDF és az SZDSZ is nagyon rossz évet zárt Nem jutottak be a parlamentbe, működési támogatást nem kapnak. Soraik újrarendezését, a nagy megrázkódtatást követően máig nem fejezték be. Mozgolódás azért van, az SZDSZ-nél a tagrevízió, az MDF- nél az esetleges névváltoztatás szerepel a napirenden. Mindezekről a megyei elnökök adtak tájékoztatást. jelenleg mindkét párt megyei vezetője tolnai illetőségű. Horváth Tibor áll az SZDSZ élén. Tájékoztatása szerint az elmúlt hónapokban a tagrevízióval voltak elfoglalva. Jelenleg az országban több mint 700, a megyében mintegy 60 visszaigazolt tagjuk van. A támogatók és szimpatizánsok tábora természetesen ennél jóval nagyobb. A megújulás elkerülhetetlen, s meg is teszik az ehhez szükséges lépéseket Februárban lesz országos küldöttgyűlésük, s azt követik majd a megyei fórumok. Tárgyalni fognak ideológiai és gazdálkodási kérdésekről. Állami támogatás nem lévén, ösz- sze kellett húzni magát a pártnak; jelenleg fizetett alkalmazottaik nincsenek. A cél természetesen az - a megyei elnök szerint -, hogy 2014-ben visszakerüljenek a parlamentbe. Az MDF is a visszatérésre készül. A Tolna megyei elnök, Takács István elmondta, hogy a tagrevízión ők már rég túl vannak. Az országban mintegy 1500, a megyében 50 tagjuk van. Országos elnököt két évre választottak tavaly, s vélhetően a megyei vezetők is a posztjukon maradnak 2012 közepéig. A párt országos gyűlésén tárgyaltak a névváltoztatás kérdéséről. A javasolt új név: Jólét és Szabadság. Ezt a decemberi gyűlésen részt vevők nagy többséggel elfogadták. Persze vannak, akik még érzelmi okok miatt ragaszkodnának az eredeti elnevezéshez. A Takács Istvántól kapott információ szerint tavasszal még lesz egy egyeztető fórum, amelyen vagy véglegesítik, vagy elvetik az új nevet ■ W. G. Takács István megyei MDF-elnök A Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórházának négy orvosa tette le szakvizsgáját tavaly ősszel. Közülük két szakembert mutatunk be lapunk mai számában, dr. Komáromi-Fülöp Zoltán szülész-nőgyógyász, valamint dr. Mateisz Lénárd csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvost. Dr. Komáromi-Fülöp Zoltán elhivatottsága a szülészet iránt nagyon régről fakad, hiszen gyermekkora óta erre a pályára készült. A fiatalember Marosvásárhelyen született, ott is végezte el az orvosi egyetemet. Magyarországra 2004-ben költözött, akkor kezdett el dolgozni a Balassa János megyei kórház baleseti sebészetén. Áz ott eltöltött másfél év után került át a szülészet-nőgyógyászati osztályra, ahova eleve is készült. Szakvizsgáját tavaly novemberben tette le. Úgy gondolja, aki orvosnak készül, az eleve elhivatottságot érez az emberek gyógyítása iránt. Az általa választott pályát azt teszi különlegessé, hogy egyszerre két életre is vigyázhat. Számára ettől szebb és egyben nehezebb is az orvoslás ezen szakiránya a többinél. ■Bemutatjuk dr. Komáro- mi-Fülöp Zoltán szülésznőgyógyászt és dr. Mateisz Lénárd csecsemő- és gyermekgyógyászt. Dr. Mateisz Lénárd több területen is kipróbálta magát, többek között tanárként is dolgozott mielőtt az orvosi pályát választotta. Korábban nem volt határozott elképzelése, abban azonban mindig biztos volt, hogy emberekkel szeretne dolgozni, és lehetőleg olyan területen, ahol segíteni tud. Ez pedig az orvosi pályán teljes mértékben adott. A fiatalember pécsi származású, az orvosi egyetemet is a baranyai megyeszékhelyen végezte el. A gyakorlatok során szerzett tapasztalatok alapján döntötte el, hogy a gyermekgyógyászat irányába szakosodik majd. Három éve dolgozik a Balassa János kórházban. A jövő, a továbbtanulás tekintetében több elképzelése is van, többek között tudományos munkát is szeretne végezni. Megunta a fiú a várakozást, lopott egy kerékpárt Attala Megunta a várakozást a buszmegállóban, ezért ellopott egy kerékpárt Attalán egy 16 éves fiatalember - adta hírül lapunknak Kitanics Zsuzsanna, a Dombóvári Rendőr- kapitányság sajtóreferense. Mint mondta, a biciklilopást december 29-én reggel, a bűn- cselekmény másnapján jelentette a tulajdonos.- A rendőrök még aznap délután lefoglalták a kétkerekűt, amivel a szintén attalai tolvaj Szentivánpuszta felé tekert. A tinédzser elismerte a tettét, de mint kiderült, a 40 ezer forintot érő biciklit lezáratlanul hagyta tulajdonosa a söröző előtt. A kisebb értékre elkövetett lopás büntetési tétele 2 évig terjedő szabadságvesztés - tette hozzá a sajtóreferens. ■ R. T. A
