Tolnai Népújság, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-31 / 25. szám

2 SZEKSZÁRD ÉS TÉRSÉGE TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. JANUÁR 31., HÉTFŐ HÍRSÁV Buszmegállót építenének a cikói bekötőúton bonyhád Új buszmegálló építésére nyújtott be pályá­zatot az önkormányzat a Közlekedésfejlesztési Koor­dinációs Központhoz. Erről a legutóbbi képviselő-testüle­ti ülésen döntöttek a város­vezetők. A megállót a cikói bekötőúthoz tervezik, ahol jelenleg csak az egyik olda­lon van, s már régóta problé­mát jelent a hiánya. Az enge­délyezési tervek már 2009- ben elkészültek, de az akko­ri megépítése a magas költ­ségek miatt nem valósult meg. A beruházás közel négymillió forintba kerül, amelyhez 10 százalékos ön­erőt kell társítson az önkor­mányzat. Az eredményekről április közepén értesítik a pályázókat, (vb) A héten is számítanak a donorok jelentkezésére tolna megye A héten is szá­mít a donorok jelentkezésé­re a Magyar Vöröskereszt Tolna megyei szervezete. Hétfőn a szekszárdi véradó állomáson 8 és 17 óra, ked­den Szekszárdon a Kolping iskolában 9 és 13, szerdán a kisdorogi rendelőben 9.30 és 14 óra, csütörtökön a me­gyeszékhelyen, a véradó ál­lomáson 8 és 12, pénteken a szekszárdi Esély iskolá­ban 9 és 12, majd szomba­ton a bonyhádi Tesco áru­házban 9 és 12 óra között jelentkezhetnek véradásra a donorok, (hé) Önzetlen segítség a véradás Már megyei igazgatója is van az adóhivatalnak AZ Év ELEJÉN megalakult az Adó- és Pénzügyi Ellenőr­zési Hivatal, illetve a Vám- és Pénzügyőrség közös jog­utódjaként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), amely budapesti, régiós illetve me­gyei szervezeti struktúrában látja el feladatait. A megyei rendszer visszaállításával önálló megyei adóigazgató­ságok jöttek létre, amelyek­nek irányítását a megyei igazgatók látják el. A NAV Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóság székhe­lye Pécs, a főigazgató pedig Huber Éva. A megyei igazga­tóság székhelye Szekszárd, az igazgató pedig Fausztné Czirják Zsanett, (mi) TISZTELT OLVASÓINK! A lap előfizetésével, kézbesítésé­vel kapcsolatos kérdéseikkel, problémáikkal keressék Szek­szárd, Tolna és Bátaszék ügynök­ségvezetőit: Szekszárd: Szabóné Rózsás Éva _______20/561-03-09 Toln a: Stephaich Tamás 20/460-63-55 Bátaszék: Fazekasné Figler Erika 06-30/503-6806 Továbbiak a TEOLhu hírportálon Csónakos horgászok a tolnai Felső-holtágon. A horgászhelyeket a vízről szabadon meg lehet közelíteni, a part felől egyre nehezebben Beépítenék a holtág partját megfontoltan A horgászhelyek megközelítése nehezebbé vált Hétvégi házat, horgászta­nyát építene a tolnai holt­ág menti részek több tu­lajdonosa a vízparti terü­leteken. A város vezetése alaposan megfontolná en­nek engedélyezését. Köz­ben a horgászok arra pa­naszkodnak, hogy egyre kevesebb a part felől meg­közelíthető horgászhely. Steinbach Zsolt A tolnai Felső-holtág menti terü­letek beépíthetőségének engedé­lyezését kezdeményezték nem­rég a városnál zömmel helybéli magánszemélyek, vízparti telkek tulajdonosai. Hétvégi házat, hor­gásztanyát szeretnének kialakí­tani a területen. A vízparti része­ket 200. óta folyamatosan vásá­rolták meg. Időközben - mint azt a Fadd és Tolna közötti úton köz­lekedők is észrevehették - több területen is elvégezték a bozótir­tást, tereprendezést, illetve a köz­út felől lejárókat létesítettek a tel­kekre. Mint azt Mireider László, a vá­rosháza építési osztályvezetője is megerősítette, mindez törvénye­sen, a szabályoknak mindenben megfelelően zajlott. Ezek a területek azonban je­lenleg hullámtéri erdőként van­nak nyilvántartva, építkezni raj­tuk nem lehet. Emiatt kérték a tulajdonosok a rendezési terv­ben a terület olyan típusú átso­rolását, ami lehetővé teszi a ter­vezett víkendházak kialakítását. Jelezték, hogy a közműfejlesztés költségeit is vállalnák. A képvi­selő-testület múlt heti ülésén fog­lalkozott a témával. Lukáts Ist­ván városi főépítész azt mondta, kívánatos lenne, ha a döntés előtt egy átfogó elképzelést ala­kítana ki a város vezetése a Du- na-part jövőjével kapcsolatban, illet­ve ezt megelőzően előzetes szakható­sági állásfoglalást kérnének az ügyben. Pirgi József, a pénzügyi bizott­ság elnökének szavaiból is az de­rült ki, hogy szerinte alaposan át kell gondolni a kérdést, szakem­berek véleménye alapján kell dönteni. Mint mondta, nincs el­lenére, hogy ezen az egyébként frekventált területen építkezni lehessen, de akkor olyan szabályozást kell kialakítani, amelynek révén egy nagyjából egy­séges, kulturált összkép alakul ki a területen, amelyre a város büszke lehet. A képviselő-testület ennek is megfelelően úgy döntött, hogy előzetes szakhatósági vélemé- nyeztetési eljárást kell lefolytat­ni, ennek eredménye alapján le­het dönteni a rendezési terv eset­leges módosításáról. Egyébként a Duna-part ügyé­ben még decemberben, a helyi horgászegyesület is írt levelet a városnak. Németh István elnök jelezte: azzal, hogy a Duna-part egyre nagyobb része kerül magántu­lajdonba, a vízpart megközelíté­se egyre komolyabb problémát jelent azoknak a horgászoknak, akiknek nincs saját parti terüle­tük. Ugyanis a magánterületek bekerítésével, a vízhez vezető utak lezárásával nem lehet a víz­hez jutni a magánterületek meg­sértése nélkül. Ha a part felől nem megy, marad a csónak MIREIDER LÁSZLÓ (1 horgászok felvetésével kapcsolatban el­mondta: az önkormányzati tu­lajdonú mederrész és a ma­gántulajdonban levő vízparti területek között nincs úgy­mond önkormányzati sáv, a városnak nincs is lehetősége valamilyen közterület kialakí­tására a parton, hacsak nem a vízből vennének el területet, a holtág részleges /eltöltésével. A magántulajdon védelme al­kotmányos jog, a vízjogi sza­bályozás csak annyiban jelent korlátozást, hogy a parttól szá­mított háromméteres sávon be­lül sem épületet, sem kerítést nem szabad felhúzni. Ha a vízparti terület, illetve a lejáró magántulajdonban van, ak­kora tulajdonos döntheti el, odaenged-e valakit. Joga van lezárni a lejárót, de akad arra is példa, hogy a tulajdonos megtűri a területén áthaladó forgalmat. Mindenesetre ha a parti részek megközelítése problémássá válik, akkor a horgászok részére marad horgászhelyek vízen, csónak­kal történő megközelítése. ■ Átfogó elképzelés kell a Duna-part jövőjéről. Ha a gazdák is akarják, lehet mezőőrszolgálat MEDINA Mezőőri szolgálat felállítá­sát tervezik Medinán. A témát a legutóbbi testületi ülésen tárgyal­ták a képviselők. Vén Attila pol­gármester elmondta: terveik sze­rint a mezőőr a klasszikus felada­tok, mint például a termény- és fa­lopások visszaszorítása mellett más tevékenységet is ellátna. A ön- kormányzat szeretne fakitermelé­si lehetőséget biztosítani a föld­utak mentén. A mezőőr többek kö­zött ezeket a munkákat is felügyel­né. Nem utolsó szempont az sem, hogy ezáltal eggyel több ember­nek lenne munkája a faluban. A község ugyanis egy mezőőrt alkalmazna. A polgármester el­mondta, hogy a Faddon évek óta jól működő mezőőri rendszer ta­pasztalatainak figyelembe véte­lével indulna a medinai szolgá­lat, amelynek felállításához az ál­lam háromszázezer forintot bizto­sít A működési költségek ötven százalékát ugyancsak az állam biztosítja, a másik felét az érintett földtulajdonosoknak kellene áll­niuk. Ez, hasonlóan a faddi gya­korlathoz, nagyjából 600 forintos hozzájárulást jelentene hektáron­ként. A gazdákat február 10-re hívták össze, az akkori gyűlés alapján dőlhet el, nem utolsósor­ban a földtulajdonosok hozzáállá­sa alapján, hogy lesz-e mezőőri szolgálat. ■ S. ZS. Egyhavi összeg a templomi óra javítására mehet tengeuc Módosították a tengeli- ci képviselők tiszteletdíját, a vál­toztatás azonban csak technikai jellegű. Tolnai Lászlóné jegyző elmondta, az alap tiszteletdíj 10 ezer forintról 11 ezerre emel­kedett. A bizottsági tagok a ko­rábbi 5000 forint helyett 4000 forintot kapnak pluszként, a bi­zottsági elnökök pedig az eddigi tízezer helyett kilencezret. Ösz- szességében tehát nem változott a tiszteletdíj, a módosításra a jogszabálynak való megfelelés érdekében volt szükség, hogy az alapdíj és az annak arányában megállapított bizottsági díjak összhangban legyenek. A képvi­selők egyébként úgy döntöttek, hogy márciusi tiszteletdíjuk fel­ajánlásával a helyi református templom órájának megjavításá­hoz járulnak hozzá. ■ K. S. Nagy úr a megszokás az autóvezetőknél is kereszteződés Igen veszélyes lenne, ha megváltoztatnák az elsőbbségi viszonyokat FADD-DOMBORi A közútkezelő nem támogatja a faddi és a dombori út kereszteződésénél az elsőbbségi viszonyok megváltoz­tatását - szögezte le Guld István, a Magyar Közút Zrt. osztályveze­tője a múlt heti faddi képviselő- testületi ülésen. A változtatást már korábban is kezdeményezték Faddon, egy évekkel ezelőtt a kereszteződés­ben történt halálos baleset nyo­mán. Az érintett Y-csomó- pontban a Tolna felől érkezők Dombori felé egyenesen mehet­nek tovább, míg Fadd irányába balra kell kanyarodni. A Fadd fe­lé tartóknak, illetve az onnan visszafelé érkezőknek elsőbbsé­get kell adniuk a Domboriból jö­Az egyenesen haladó úton közlekedőknek van elsőbbsége vöknek. Ha pedig valaki Faddról megy Tolnára, ebben a kereszte­ződésben igen nehéz belátni a Domboriból érkező járműveket. Guld István elmondta, hogy az utak alá-, illetve fölérendeltségi viszonyairól a kiépítettségük, a rajtuk haladó forgalom, illetve a vonalvezetésük dönt. Ebben az esetben a két út minősége, szé­lessége kb. azonos, a forgalom nyáron néha Dombori irányába nagyobb, a többi időszakban pe­dig Fadd (Dunaszentgyörgy, Gerjen) felé. Jelen esetben tehát az útvonalvezetés a döntő: ké­zenfekvő, hogy a nyílegyenesen vezető úton haladó jármű élvez­zen elsőbbséget. Ennek ellenke­zőjét kikényszeríteni a közleke­dőktől nagyon nehéz. Rámuta­tott: ha megváltoztatnák a jelen­legi elsőbbségi viszonyokat, ak­kor biztosan történnének balese­tek, mivel az autósok nagy része megszokás alapján közlekedik. Az elsőbbséget akkor lehetne megváltoztatni, ha a nyomvonal módosításával műszakilag átala­kítanák a csomópontot. Más kér­dés, hogy erre milyen anyagi for­rások lennének. Guld István ez­zel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy például a 6-os és a 65- ös út igen balesetveszélyes cso­mópontjának (siófoki elágazó) átépítésére már évek óta elké­szültek a tervek, de pénz hiányá­ban még mindig nem történt meg a kivitelezés. ■ S. K. 4 4 %

Next

/
Thumbnails
Contents