Tolnai Népújság, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-01-30 / 5. szám

2011. JANUÁR 30., VASÁRNAP 7 INTERJÚ vízügy Húszmilliárdból megoldhatók az árvízi védekezés legsürgetőbb problémái. Illés Zoltán környezetügyi államtitkár a szocializmus jól működő vízügyi szerveinek visszaállítását sürgeti. / / r- Az árterekre épített lakóhá­zakat is lebontatják?- Nem. Több tízezer ember életének megváltoztatására sem anyagilag, sem emberileg nincs mód.- A budapestiek mikor kap­nak gátat a Római-partra?- Égetőbb problémák is van­nak az országban. Meg kell fon­tolnunk, hogy 3-5 milliárd elköl­tése mit jelent a Rómain, és mit jelent egy másik térségben. Eny- nyiből teljes települések védel­mét lehet megoldani. Nem sze­rencsés, ha az adófizetők pénzét arra költjük, hogy néhány Római­parti ingatlan értéke emelkedjen.- És ha az ott élők beszállnak a költségekbe?- Nem én mondtam, de hadd vállaljam föl én is a dolgot. Egyez­tetni kellene erről. Az állam nem hagyhatja magára az embereket, de véleményem szerint a polgá­roknak is hozzá kellene járulni­uk az erejükhöz mérten bizonyos dolgok megvalósításához.- A Balaton déli partját decem­berben elöntötte a víz. Még mindig tabu a tó leeresztése?- Nem ezzel volt a gond. A Sió­zsilip mögötti szakaszon beom­lott a part, s nem volt pénz a kot­rásra. A pénzt biztosítottuk, a medret helyreállítják, ismét le lehet engedni a Balaton vizét, ha indokolt.- A Kulcs községben megcsú­szott löszfal vízügyi kérdés?- A Duna nem tehet róla, hogy ott folyik. Nem kellett volna épí­tési engedélyeket adni azon a sza­kaszon. Persze nem utazhatunk vissza az időben videofelvételek­kel, hogy állj, ne itt húzzák fel a házakat, mert ez fog történni. A kártérítés kényes ügy, mert ha oda jut pénz, joggal tehetik fel a kérdést a Római-parti ingatlan- tulajdonosok, hogy nekik miért nem ad az állam a gátra. De ugyanígy igaz ez Felsőzsolcára: ha ott felépítünk kétszáz házat, miért nem tesszük meg ezt más­hol az országban? Ha a jó szán­dék megvan, akkor igazság nin­csen. Bármelyik ujjamat hara­pom meg, fájni fog. A környezet­és természetvédelemben, illetve a vízügyben tökéletes megoldás nincs. Csak rossz vagy még rosszabb kiutak vannak. Logi­kus, hogy a kevésbé rosszat fog­juk választani.- A MAL Zrt. megkapta az egységes környezethasználati engedélyt. Mit jelent ez?- A próbaüzem mellett a szá­raztechnológia bevezetésére kö­teleztük a társaságot. Ezzel az el­járással a vörösiszap 13-as pH- értékét le kell vinni 10-re, a ned­vességtartalmát pedig 75-ről 25- 30 százalékra kell csökkenteni. Az iszap így nem tud kiömleni, mint az októberi katasztrófakor.- Veszélyes anyag a vörös­iszap?- Nem. Ha a száraztechnoló­giával kezelt vörösiszap Európa más országaiban nem veszélyes anyag, akkor nálunk sem az. De ha annak nyilvánítjuk, akkor te­gyen így az egész unió. Egységes szabályozást szeretnénk elérni. Felsőzsolca megmenekül, márciusra elkészül a gát­rendszer egy része, júli­usra a teljes védmű ki­épül. De az ország más területein sok a tenniva­ló. A szaktárca mérlegel, hol a legégetőbb a baj. Árvay N. Tivadar- A Sajó és a Hernád melletti települések mikor számíthat­nak új védművekre?- A térségre 7,5 milliárd forin­tot szán a költségvetés. Felsőzsol­ca határában márciusig megépül a gát két új szakasza, és megerő­sítjük a meglévő védműveket. El­bontják a régi 3-as főút felőli be­kötőutat, valamint a kisváros mellett leomlott híd maradvá­nyait, s elkészülnek az átereszek az M30-as alatt. A teljes véd- rendszer júliusig készül el. A Sa­jó, a Hernád és a Bódva teljes hosszában elvégzik a meder kot­rását. További három település kap körtöltést, záportározókat alakítunk ki, s 98 községnek ké­szült el a védekezési terve, amely leírja, hogy mit kell tenniük ár­víz esetén. Sajóecseg mellett is új körgát épül, de uniós pénzből. Hozzá kell tennem, nagyszerű dolog megóvni Felsőzsolcát, de Magyarország nagyobb, mint Borsod megye, a zempléni, a csongrádi, a vasi vagy-a hajdú-bi­hari településeket is meg kell vé­denünk.- Egy-egy kisebb gát felépítése hogyan hat a teljes rendszerre?- Az ár-vagy belvíz problémá­ját helyi szinten nem lehet meg­oldani. Felsőzsolca esete jó példa. Megvédhetjük a települést gá­takkal, de ha csak ennyit te­szünk, akkor rányomjuk a vizet Miskolcra. Ha máshol nincsenek kitisztítva a csatornák és árkok, ha nincs mederkotrás, hiányoz­nak a gátak és záportározók, mit sem ér a lokális védelem. Téves volt az a politikai elhatározás, hogy a döntést és a végrehajtást vigyük minél alacsonyabb szint­re, s legyen önkormányzati fel­adat a megelőzés és védekezés, miközben a célra sem pénzt, sem erőgépeket, sem szakembereket nem biztosítottak:- Változtatnak ezen?- A megelőzést és a védeke­zést visszavesszük állami fel­adatkörbe.- A központi irányítás mellett hol az önkormányzat szerepe?- A helyi érdekeket figyelem­be kell venni, de ne felejtsük: nem az önkormányzat dönti el, hogy a költségvetéséből meg tudja-e építeni az 1,2 milliárdos védőgátat. Nem tudja. Se pénze, se gépei. A vízügy mondja meg, hogy hol mekkora gátat kell fel­húzni, és erre mennyi idő van.- A vízügyi igazgatóságok al­kalmasak erre a feladatra?- Igen.- Hogyan állnak munkaerővel?- Jelenleg négyezer fő tevé­kenykedik az irányításuk alatt. Úgy vélem, hogy egy tízmilliós országban legalább a lakosság 0,1 százalékának, azaz tízezer em­lítés Zoltán szerint a helyreállítás és a megelőzés költségeit rá kell terhelni az ártereken épült vállalkozásokra bernek kellene dolgoznia ezért a célért nap mint nap. Jó hír, hogy a kormány úgy irányította a köz­munkaprogramot és a forrásokat, hogy a legerősebb elem a vízügyi foglalkoztatás legyen.- Mit tehet tízezer ember bé­keidőben?- Van feladat. Például a csator­natisztítás vagy a növénymente­sítés. Ahol gép kell, ott azzal, de a legtöbb helyen elég a munkás­emberek két keze, ereje. Felső- zsolcán 700 ember dolgozik a következő hetekben. A közmun­kaprogramban részt vevőkből kiválogathatjuk azt a hatezer főt, akik jól dolgoznak, s később köz- alkalmazottként folytatnák a munkát. A forrásokat átcsopor­tosíthatjuk a vízügyhöz, ezzel lenne fedezet a minimálbérre, a fizikai állomány fenntartására, a munkaruhára, védőitalra. Az emberek árvíz esetén a megelő­zésben és a védekezésben dol­goznának, békeidőben építené­nek és gyakorlatoznának, hogy éles helyzetekben tudják, hová kell tenni homokzsákot.- Ehhez géppark is kell.- Igen. A vízügyi igazgatóság­nak saját gépekre van szüksé­ge. Egy ütőképes erőgépparkkal békeidőben készülhetnének a gátak, folyhatna a kotrás. Árvízi helyzetben pedig „gyorsreagálá­sú hadtestként” oda telepítenék az embereket és a technikát, ahol szükség van rájuk.- Megoldaná az árvizes helyze­teket, ha több tározónk lenne?- Biztosan. Ráadásul a száraz időszakokban lenne öntözővi­zünk. A tiszaroffihoz hasonló tá­rozók építése további hasznot is hoz: munkahelyet teremtenek, régiófejlesztéssel, infrastruktu­rális beruházásokkal járnak.- Kié lesz a tározók területe?- A cél az, hogy ezek a földek állami tulajdonba kerüljenek. Az újabb és újabb kárpótlások során ugyanis a területek árá­nak többszörösét fizetjük ki a gazdáknak. Csereföldet kell fel­ajánlani a Nemzeti Földalapból vagy a terület aranykorona-ér­tékének megfelelő összegért, esetleg kicsivel többért még kell vásárolni a szántókat.- Mennyi pénz kellene, hogy úrrá legyünk a belvízen?- Utasítottam a vízügyi igaz­gatókat, hogy az összes szíva ty- tyúállomásunktól visszagombo­lyítva mérjék fel a csatornák és árkok állapotát, nézzék meg, mennyibe kerül egy köbméter iszap kotrása, milyen géppark áll a rendelkezésre, kikkel tudnák a munkát elvégeztet­ni, s mennyi idő Névjegy született 1961. Szabadka végzettsége Üzemmérnök, ve­gyészmérnök, biológusmérnök alapító tagja a BME Zöld Köré­nek, tagja a Duna-körnek és több környezetvédő szervezetnek 1989-TŐL a Környezetgazdálko­dási Intézet főtanácsosa, majd a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium helyet­tes államtitkára 1994 óta a Fidesz tagia 1998-tól 2006-ig országgyűlési képviselő, a környezetvédelmi bizottság elnöke, majd alel- nöke 2010-től a Vidékfejlesztési Mi­nisztérium államtitkára A KÖZÉP-EURÓPAI EGYETEM Ok­tatója, címzetes egyetemi do­censként tanít a Szent István Egyetemen és az ELTE-n. A szocialista éra vízügyi szervezete a követendő példa „A maximum terv az, hogy lebontatjuk a bevásárlóközpontot, kikotortatjuk a tör­melékkel feltöltött te­rületet A minimum terv a régi 3-as út pil­lérekre emelése. ” kell a feladatra. A végeredmény szerint egy év alatt 17 milliárd forintból lehetne befejezni a munkát.- Nem tűnik soknak.- Valóban nem. Ráadásul évente 35-40 milliárdot fizetünk a kármentésre, készletpótlásra és megelőzésre. Ha a költségve­tés elején szerepelne 20 milliárd forint, abból megoldhatnánk a megelőzést. Persze egy országos védelmi terv 100 milliárdos té­tel, de az említett 17 milliárdból a minimálterv elkészülhet, és csökkenhet a Felsőzsolcához ha­sonló esetek száma. A Sajón pél­dául húsz éve nem volt kotrás.- Miért?- Mert a szocializmus idején még jól működő vízgazdálkodási rendszer szétesett, a vezetők nem tudták megszervezni a munkát vagy leosztották a feladatot, de pénzt, fegyvert, paripát nem biz­tosítottak hozzá. Azt gondolták, áradás legfeljebb 100 évente van.- Igazuk is volt. Ennyi víz ré­gen volt a Kárpát-medencében.- Felsőzsolcán a helyiek el­mondták, hogy 1974-ben hason­ló ár pusztított. Akárhogy szá­molom, nem jön ki a száz év. Csakhogy akkor volt hová el­folynia a víznek, nem akadá­lyozta az autópálya vagy a bevá­sárlóközpont feltöltött területe.- El kell takarítani a víz útjából a mesterséges „duzzasztókat”?- A konkrét esetben vizsgáljuk a lehetőségeket A maximum terv az, hogy lebontatjuk a bevásárló- központot, kikotortatjuk a törme­lékkel feltöltött területet. A mini­mum terv egy kisebb terület ki­mélyítése, a gát áttelepítése, a ré­gi 3-as út pillérekre emelése. Az M30-as továbbépítéséhez is csak akkor járulok hozzá, ha az útpá­lya lábakra kerül.- Ki állja a költségeket?- A büdzsének minden árvíz 2-3 milliárdba kerül. Ha nem lehet lebontani azt a bevásárló- központot, amely az áradásért részben okolható, akkor száll­jon be a védekezés költségei­be. Olyan törvényjavaslat elő­készítésén dolgozunk, amely azt mondja, hogy ha vala­ki ártéren gazdasági, kereskedelmi, ipari tevékenységet foly­tat, akkor kössön kö­telező biztosítást. Lét­rejönne egy alap, amely finanszírozná a védekezési beruházá­sokat. A 3-as út pillérek­re emelésének 2 milli­árdos költségét is állhat­nák az érintett bevásár­lóközpontok. „A HEVESBE ROSSZAT VAIASZTJUK” i

Next

/
Thumbnails
Contents