Tolnai Népújság, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-29 / 24. szám
2011. JANUÁR 29.. SZOMBAT 7 GAZDASAG JÓ TANÁCS Sokba kerül felhívni őket telefonon emelt díjas Olvasónk telefonon akart elintézni egy céggel támadt vitát. A telefonálás sikerült - igen ám, csakhogy, mint utóbb kiderült, percenként több mint 200 forintért. levélírónk a fogyasztóvédelemhez fordult, ahol panaszára azt a választ kapta: minden cégnek joga van eldönteni, mennyiért hívható az ő száma. A tájékoztatást ráadásul a kérdéses vállalkozás honlapján meg is adja a telefonálás tarifájáról. Ha tehát valaki felhívja őket, akkor ezzel már elfogadta a körülményt. Ha pedig nem fogadja el, intézze az ügyet személyesen vagy postai, illetve elektronikus levélben. Egyébként például a közüzemi szolgáltatóknál a telefonon hívható szám, amelyen az ügyfelek bejelenthetik a mérőállást, hasonlóképpen magasabb díjjal működik az átlagnál. Olvasónk említette is, mennyire megrökönyödött, amikor a vártnál magasabb telefon- számláról kiderült, hogy a több száz forinttal nagyobb havi költség mögött a fenti ok húzódik meg. Azóta - megfelelő megoldásként - e-mailben közli a mérőállásokat a szolgáltatókkal. De a különböző telefontársaságok is különböző percdíjakkal dolgoznak, erről ügyfeleiket tájékoztatják is. A szerződéskötéskor az ember elfogadja ezt a feltételt, illetve amikor telefonszolgáltatót vált, lehet, hogy erre éppen a kisebb percdíj bírja rá. Az már kérdéses, joga van-e a cégnek, hogy a telefonálót, aki egy konkrét ügyet el akar intézni, automatáról végighallgatandó reklámokkal traktálnia, mielőtt az ügyintéző felveszi a kagylót. Ez ügyben érdemes kikérni a fogyasztóvédelem véleményét. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Enyhíthető a vészhelyzet? bérügyek Több orvos kíván távozni külföldre, mint ahány végez Ahol nincs jövőkép, ahol nem becsülik meg az elvégzett munkát, ahol rosszak a munkakörülmények és megalázóan alacsonyak a fizetések, ott nem kell csodálkozni az orvosok külföldre távozásán. Bérrendezés, élet- pályamodell segíthetne. Munkatársainktól Gál János professzor, a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság elnöke azt mondja, a legsúlyosabb betegek életének megmentéséért küzdő intenzíves doktorok legnagyobb és csaknem mindennapi terhe a gyógyszerhiány. Nem beszélve az ugyancsak gyakori dilemmáról: 15 súlyos beteg közül kiket helyezzenek el a meglévő tíz ágyon. Nem csoda, hogy a külföldön is hiányszakmának tartott aneszteziológusok-intenzíve- sek közül sokan hátat fordítanak az országnak. A helyzet kritikus, a megoldáshoz sürgősen hozzá kell látni - szögezi le Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Tavaly ugyanis az előző évhez képest közel 25 százalékkal több orvos kérte ki tőlük a külföldi munkavállaláshoz szükséges úgynevezett „jó hírnév” igazolást, a 35 ezer orvos közül 1100- an szándékoztak elhagyni a hazai gyógyítómunkát. Eközben alig haladja meg az évente végzős medikusok száma a nyolcszázat, s az orvosi kar harmada túl van a nyugdíjkorhatáron. Havi összesítés híján pontosan nem tudni, mikor ugrott meg az elvándorlási igény: az idei költségvetés ismeretében vagy azóta - bizonytalankodik az elnök. Elsősorban a fiatalok mennének, sokan már most is segédorvosként angolszász területeken dolgoznak, az itthoni keresetek öt-tízszereséért. Mégha odakint remény sincs a szakvizsga megszerzésére. Az elvándorlást a magyarországinál jobb fizetésnél a jobb munkafeltételek is erősítik. Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke tud olyan kollégájáról, aki havonta tizenöt ügyeletet visz, de olyan kisebb kórházat is említ, ahol éjszaka Szakorvosjelöltek demonstrálnak a normális kezdő fizetésért. Életpályamodellen dogozik a szaktárca csupán két fiatal szakorvosjelölt ügyel. A távozó szakképzettek többsége aneszteziológus, háziorvos vagy patológus, de a külföldi munkavállalás már szinte mindenféle szakmát érint - sorolja Éger István, aki szerint az orvosoka a költséget nem igénylő kérdések felvetésével kellene megpróbálni itthon tartani. Hasznos lehetne például a pedagógusokéhoz hasonló, dátumokkal ütemezett életpálya- modell mielőbbi meghirdetése, amelyen már jó ideje dolgozik A cseheknél sem alakulnak jobban a dolgok TÖBB KÓRHÁZ is bezárhat Csehországban március elején, miután több ezer béremelést és jobb munkakörülményeket követelő orvos nyújtotta be felmondását. Érdekképviseletük már 2010 közepe óta követeli, hogy az átlagbér a jelenlegi másfélszerese és háromszorosa közé essen. 2010 végén az átlagkereset mintegy 23 700 korona (270 ezer forint) volt. Jelenleg a sok túlórát is beszámítva az orvosok bruttó bére 510-565 ezer forint között mozog. A 20 ezer kórházi orvos közül 3800 csatlakozott a Köszönjük, távozunk akcióhoz, és adta be felmondását az év végén. az egészségügyért felelős államtitkárság. Márciusra mindenképpen ki kellene hirdetni ezt a keretrendszert - erősíti meg Papp Magor -, különben a most hatodéves medikusok az államvizsga után távoznak. Ennek vetne gátat a szövetség által nemrég kidolgozott zöldkeresztes mozgalom - véli. Terveik szerint az év végén induló mozgalom keretében 200 ezer forint nettó bért kapnának azok a fiatal orvosok, akik köpenyükre tűzött zöld jelzéssel mutatnák, nem fogadnak el hálapénzt. Ilyen emelést persze az egészségpolitikusok nem tudnak támogatni. Az orvostársadalmat is megosztó mozgalom mellett Papp Magor a jövedelmek rendezését is várja - a gazdasági realitásokkal harmonizálva. iMlIEBB. A spanyolok is emelik a nyugdíjkorhatárt HOSSZAS HUZAVONA Után Spanyolországban megállapodtak a szakszervezetek és a kormány képviselői a nyugdíjkorhatár emeléséről: 2013 és 2027 között fokozatosan 67 évre emelkedik a korhatár a jelenlegi 65 évről. A szakszervezeteknek sikerült kiharcolni, hogy 38,5 év szolgálati idő után, 65 évesen is nyugdíjba lehessen menni. Márciusban állásbörze a Műegyetemen március 9-én és 10-én rendezik meg az idei tavaszi Műegyetemi Állásbörzét. Február 3-ig jelentkezhetnek a kiállítók, eddig már száznál is több cég jelezte részvételét, tízezer látogatóra számítanak. A tavaly őszi börzén 124 kiállító csaknem 1300 állásajánlattal és több mint 1000 gyakornoki hellyel mutatkozott be. Válságadók helyett jönnek a reformok A FEBRUÁRI REFORMOK lehetővé teszik, hogy 2012 után ne legyen szükség válságadókra - mondta Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági stratégiai államtitkár egy háttérbeszélgetésen. 2013- ra a különadók körülbelül 600 milliárd forintos tételét ki kell tudni váltani. Fűnyíró elv nem lesz, de olyan lépésekre van szükség, melyekkel ez az összeg helyettesíthető. Sok más mellett a gyógyszerkasszán is spórolnának. Cséfalvay: Semmi fűnyíróelv... Még hétfőn lehet nyilatkozni, és vége magánpénztárak Napi 900 forintért megvehető az állami nyugdíjjogosultság? Napi 900 forintért megválthatja a teljes nyugdíjjogosultságot, aki eléri a korhatárt, de még nincs húszéves munkaviszonya - közölte a Klubrádió. Akinek csak egy vagy két éve hiányzik, annak érdemes fizetnie. Ez a minimálbér szerinti nyugdíjra jogosít. Persze több is fizethető, több nyugdíjért. Az Index arról cikkezik, a mostani szabályok szerint a magánkasszában maradók nyugdíjasként eleshetnek az egészségügyi ellátástól. Ők vagy a kórházi ellátásukért kénytelenek majd fizetni, vagy egy most havi 5100 forintos fix díj befizetésével kell megvásárolniuk az ellátásra való jogot. A jogalkotó még korrigálhat. ■ Állták a sarat tegnap is Pesten a Fiumei úti nyugdíjintézetnél. Hétfőn tovább tartanak nyitva Márciustól drágul a baromfi, a sertéshús viszont nem Márciustól várhatóan több lépcsőben emelkedhet a baromfihús ára Magyarországon. A termelői ár növekedése a 20-25 százalékot is elérheü. így hasonló mértékű fogyasztóiár-emelke- désre is lehet számítani - mondta az MTl-nek Bárány László, a Baromfi Terméktanács (BTT) elnöke pénteken. A drágulás főként a takarmányárak drasztikus emelkedésével függ össze. A takarmányt az állattartók a múlt évi ár duplájáért tudják csak beszerezni. A BTT arra kéri az agrárkormányzatot, mérje fel újólag a magyar gabonakészleteket, készítsen új gabonamérleget, és tegyen meg mindent azért, hogy az új termésig kitartsanak a takarmánykészletek. Rendkívül nagy a takarmánygabona iránti kereslet még magas áron is főként Német- és Lengyelországban, a balti államokban és a Balkánon. Németh Antal, a Vágóállat és Hús Terméktanács elnöke megerősítette, a Németországból importált élő sertést kilónként 225 forintos áron plusz 10 forint szállítási költségért hozzák be. A bőrös félsertés kilóját pedig 1 euróért kínálják a németek, ez 275-280 forintos árat jelent. A Németországból érkező áru importára lényegesen alatta marad a magyar önköltségnek. Ezért nem valószínű, hogy a sertéshús ára emelkedik Magyarországon. ■ 1 Kevesebb, mint az átlag A KSH LEGFRISSEBB, 2010. novemberi adatai szerint a humán-egészségügyi ellátásban dolgozók havi átlagos bruttó bére 176 ezer forintot tett ki, ez nettó 122 ezer forintnak felel meg. A nemzetgazdasági átlag bruttó 213 ezer forint volt, ez nettó 138 ezer forintot tett ki. Egy kezdő, gyermektelen orvos nettó fizetése 88 500 forint, miközben a minimálbér 78 000. Gyermek nélkül az új adójog- szabályok miatt négy-ötezer forinttal kevesebbet visznek majd haza, és félő, hogy ennyi pénzből itthon nem is mernek családot alapítani.
