Tolnai Népújság, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-24 / 19. szám

11 2011. JANUÁR 24., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG SPORT akadémia Gellei Imre, a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia szakmai igazgatójaként is szurkol a Paksi FC-nek, hogy története legjobb helyezését érje el az atomcsapat ÁPOLJÁK ÖCSI BÁCSI ÖRÖKSÉGÉT nem a kérdés: annyi munka, annyi év edzősködése után nem hiányzik a kispad? „Nem unatkozom, ez a munka minden időmet kitölti. Ha nem a gyerekekkel foglalkozom, akkor az edzőkkel, a vezetőkkel kon­zultálok, előadásokat tartok, szakmai napokat szervezünk az akadémiára.. Hétvégén pedig ugyebár jönnek a mecccsek. Minden korosztályt megnézek, legyen szó a legkisebbekről, vagy akár az NB II-ben szerep­lőkről. Ennek a munkának is megvan a szépsége, most ebben lelem örömömet, és tökéletesen elégedett vagyok” - vágja rá. Valóban nem unatkozik, a csa­ládját is csak nagy ritkán látja. Az alcsútdobozi szálloda recep­ciósára viszont minden nap két­szer köszön rá: reggel, amikor Felcsútra indul, és este, amikor „hazatér”. Közben becsukjuk magunk mögött az iroda ajtaját, és a pá­lyák felé vesszük az irányt. Nem túlzás, olyan, mintha nyugaton lennénk. Tizenöt pálya, műfü­ves, és füves pályák, kicsi, nagy, közepes - épp akkora, amekko­rára a korosztályban szükség van. Minden igényt kielégítő kö­rülmények várják itt a jövő te­hetségeit. És már épülnek az újabbak. Még két pályával bővül jövőre az akadémia. „Szeretnénk még több tehet­séges gyereket Felcsútra csábíta­ni. Keressük az együttműködést a klubokkal, nyitottak vagyunk. Bárkivel örömmel kötünk part­nerszerződést, aki úgy látja, hogy nálunk tovább fejlődhet­nek a szárnyaikat bontogató te­hetségeik”. Felcsút ide, vagy oda, nem ke­rülhetjük ki a kérdést: mit szól a Paksi FC meneteléséhez? (a PFC éppen az NB Il-es Felcsúttal ját­szott edzőmeccset a hétvégén, az eredményt és a beszámolót a 9. oldalon találja). „Nagyon örülök, hogy Karcsi (Kis Károly edző - a szerk.) ilyen sikeres az együttessel, stílusos, szép futballt játszik a Paks, amely az idei szezonban nagyot alkothat. Innen, a távolból is fi­gyelem őket, szurkolok nekik, hogy sikerüljön.” Miközben búcsúzkodunk, né­pes gyerekcsapatba botlunk. Ők is most érkeztek, számukra is el­kezdődik a munka. Amikor el­haladnak mellettünk, valameny- nyien egyszerre köszönnek: „Jó napot kívánunk, Imre bácsi!” Jó nevelés és futball. Felcsúton együtt jár a kettő. Fel kell nőni Puskás Fe­renc szellemiségéhez - vallja Gellei Imre, a Pus­kás Ferenc Labdarúgó Akadémia szakmai igaz­gatója. A Paksi FC-t há­rom év fél éven át irányí­tó szakember szerint a felcsúti létesítménynek a magyar futball megúju­lását szolgáló műhely­ként kell működnie. Rónai Gábor Gellei Imre a folyosó minden egyes fotójáról elmesélt egy történetet. A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia szakmai igazgatója szinte már otthon van Akcióban a miniszterelnök. Egy fotó Orbán Viktornak, az alapítónak is jár Puskás Ferenc hatalmas fotója előtt fiatalok billiárdoznak. Hét­fő délelőtt tizenegy óra van, ilyenkor szállingóznak vissza a gyerekek az akadémiára. Az or­szág minden tájáról érkeznek, nemcsak Fejér megyeiek járnak ide, akad bajai, békéscsabai, sőt salgótarjáni tehetség is. A valaha volt legismertebb magyar labdarúgó nemcsak a hallban tekint az emberre, bár­merre is járunk az akadémia te­rületén - legyen az a kollégium, vagy a vezetők főhadiszállásául szolgáló főépület - mindenütt Puskás Ferenc képe köszön visz- g sza ránk. Láthajtjuk Real Mad- | rid-mezben, magyar válogatott | szerelésben, kettesben Grosics | Gyulával, és lllovszky Rudolffal, * láthatjuk azt a fotót, amelyen az £ angolok elleni, 6:3-as meccsen bemutatott, legendás visszahú- zós cselét örökítették meg, és lát­hatjuk azt a képet is, amely a 2006-ban elhunyt ragyogó lab­darúgó gyászszertartásán ké­szült. Hihetetlen, hogy már ötö­dik éve nincs közöttünk. „Valamennyiünknek nagyon hiányzik Öcsi bácsi” - mondja Gellei Imre, az intézmény tavaly decemberben kinevezett vezető­je, aki az akadémia legeldugot­tabb szegletébe is elkalauzol bennünket. „A mi feladatunk az, hogy megőrizzük az emlékét, fel­nőjünk szellemiségéhez, és igye­kezzünk átadni az utókornak mindazt, amit Puskás Ferenc ránk, magyar edzőkre, magyar labdarúgókra, magyar szurko­lókra hagyott” - teszi hozzá a szakmai irányító testület elnöke. Sétánk végén belépünk az iro­dába. Elsőre ismét Puskás Fe- rencbe „ütközünk", egy régi új­ságcikkről mosolyog ránk, még a Panathinaikosz edzőjeként. „Öcsi bácsit mindenütt nagyon szerették és tisztelték” - vágja rá Gellei Imre, megelőzve min­den kérdésünket. Aztán még mondaná, mondaná... Az íróasz­talon halomra állnak a mappák, az üveges szekrény dugig van dossziékkal. „Hét korosztályban mintegy száznegyven tehetséggel foglal­kozunk, az U 13-astól az U 19-esig bezárólag valamennyi korcso­portban versenyeztetjük csapa­tainkat” - mondja Gellei, és lát­szik rajta, hogy szívből beszél. Kitűnő választás volt kinevezni őt, még akkor is, ha habitusa nem említhető egy lapon dr. Me- zey Györgyével, a PFLA korábbi vezetőjével. „Mindent tudni akarok a gye­rekekről, minél több informáci­ót kell begyűjtenem az edzőktől, hogy a lehető legeredményesebb munkát végezhessük. Az itteni munka még gyerekcipőben jár, hiszen csak negyedik éve foglal­kozunk akadémiai jellegű kép­zéssel, de hiszem, hogy jó úton járunk”. Az iroda falán fehér mágnes­tábla, rajta az összes korcsoport összes játékosa. Gellei Imrének mindenkiről van egy kis törté­Tíz óra Orbán Viktorral „A névadó és az alapító sze­mélye miatt is nagyon sokat várnak a Puskás Ferenc Lab­darúgó Akadémiától” - árul­ja el Gellei Imre a legendás magyar futballistára és a mi­niszterelnökre utalva. És, ha már Orbán Viktor. Gellei Imre elárulta, a mi­niszterelnöknek olyannyira szívügye az akadémia, és a futball, hogy képes akár egy egész napot is eltölteni az intézmény falai között. „Bármilyen hihetetlenül is hangzik, de egy alkalommal tíz órán keresztül ültünk itt az irodában Orbán Viktor­ral. A miniszterelnök úr min­den gyerekről tudni akarta, hogy mire képes, egyenként veséztük ki az eredményei­ket. Ha valaki megkérdezné tőle, hogy ki a legnagyobb te­hetség gondolkodás nélkül rávágná a választ." nete, gondolkodás nélkül mond­ja, hogy melyikük a legjobb, ki­nek miben kell fejlődnie, és büszkén beszél azokról is, akik korábban voltak az akadémia ta­nulói, s akik az NB I-ig, illetve a korosztályos válogatottig vitték. Egy pillanatra betekinthetünk az üveges szekrényben őrizge­tett dossziékba. Minden korosz­tálynak külön mappája van, benne személyre szóló karton- lapok sorokoznak. Gellei Imre büszkén mutatja a jobb eredmé­nyeket. „Néhányan nagyon sok­ra vihetik! Ha megfelelő alázat­tal lesznek a világ legszebb játé­ka iránt, még hallani fogunk ró­luk” - teszi hozzá. Gyerekek, gyerekek, és gyere­kek. Róluk szól a nap - reggeltől késő estig. Mégis felmerül ben­Az irigylésre méltó pályák között akad olyan is, ahol külön, egyénre sza­bott, speciális gyakorlatokat végeznek a gyerekek. Itt garantált a fejlődés Puskás Ferenc szigorúan tekint a biliárdozó fiatalokra. Valamennyien jól tudják, hogy meddig tart a szabadidő, és mikor jön el a tanulás ideje Serlegek, serlegek, serlegek. Megszámlálhatatlan trófea sorakozik a ku­polás szobában. Ha így haladnak a gyűjtögetéssel, kevés lesz ennyi hely i i

Next

/
Thumbnails
Contents