Tolnai Népújság, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-22 / 18. szám

Újra beiktatták hivatalába Alekszander lukasenko fehérorosz elnököt, a decemberi elnökválasztás győztesét. Az ünnepélyes aktust bojkottálták azoknak a nyugati országoknak a nagykövetei, amelyek bírálták a választás lebonyolítását, és követelték a tiltakozásokon őrizetbe vett ellenzéki vezetők szabadon engedését. Kulcson továbbra is mozog a partfal A FEJÉR MEGYEI Kulcson to­vább mozog a partfal, ahol kedd óta harmincöt ember­nek kellett elhagynia az ott­honát. A községben ötven­három ház került veszélybe, közülük mintegy húsz épü­letet valószínűleg le kell majd bontani. Előző nap újabb húsz, péntek reggelre pedig további 15 centimétert mozdult el a löszfal. Az ösz- szetöredezett utak gépkocsi­val járhatatlanok, ezért kéz­ben, gyalog hordják ki az épületekből az ingóságokat. Önállóságra voksoltak Dél-Szudánban az első hivatalos, de nem teljes adatok szerint a dél- szudániak döntő többsége az északi országrésztől való elszakadásra voksolt a múlt heti népszavazáson. A Dél- szudáni Népszavazási Bi­zottság internetes oldalán közölte, hogy a délen lakók 98,6 százaléka az ország­rész önállóvá válását akar­ja. A végleges hivatalos adatok februárra várhatók. A kormány vár az EB vizsgálatára Navracsics: Módosítunk, ha kell „HA AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG (EB) úgy gondolja, hogy a magyar médiatörvénynek van olyan pontja, amelyen változtatni kell, mert nincs összhangban az uniós jog­szabályokkal, akkor a tör­vényt természetesen megvi­tatják és módosítják - han­goztatta tegnap Navracsics Tibor kormányfőhelyettes az unió igazságügyi minisz­tereinek találkozóján. Az EB péntek este elküldte a magyar hatóságoknak azt a levelet, melyben kifejtette a médiatörvénnyel kapcso­latos aggályait. Geréb Ágnes még két hónapig házi őrizetben A PESTI KÖZPONTI Kerületi Bí­róság gondatlan veszélyezte­tés vétsége és más bűncse­lekmény miatt legfeljebb két hónappal meghosszabbítot­ta Geréb Ágnes házi őrize­tét. A szülész-nőgyógyászt tavaly októberben állították elő, miután az általa vezetett születésházban egy szülés során komplikációk léptek fel, és a kiérkező mentők­nek az újszülöttet újra kel­lett éleszteniük. „Nem mondok le, míg van bizalom" interjú Hoffmann Rózsa: Még tavasszal elfogadhatják az új oktatási törvényeket Hoffmann Rózsa: Nem taníthat mindenki azt, amit akar, az iskolák autonómiája azonban megmarad Hoffmann Rózsa a la­punknak adott interjúban elmondta: nincsenek ko­moly vitái Pokorni Zoltán­nal, ezért semmi akadálya annak, hogy az új közok­tatási és felsőoktatási tör­vényt még a tavaszi parla­menti ciklusban elfogadja a kormány és az Ország- gyűlés. Az oktatási állam­titkárnak meg sem fordult a fejében, hogy lemond. Vég Márton- Valóban olyan éles a szak­mai és politikai vita a köz- és felsőoktatási törvény kapcsán ön és Pokorni Zoltán között, mint amilyennek azt a sajtó bemutatja?- Korántsem olyan éles a vita. Rendszeresen egyeztetünk az oktatási munkacsoporttal, és a legtöbb kérdésben teljes egyetér­tésre jutottunk. Nem tagadom, hogy van nézetkülönbség. Vol­tak kezdeti torzsalkodások, de a Fidesz sem deklarálta, hogy nem támogatja a felsőoktatási törvényt. Ennek nincs valóság­alapja. A KDNP-frakció pedig ki­állt mellettem. Először fordult elő, hogy egy törvénnyel kapcso­latos elgondolást ennyire köz­szemlére tett a kormányzat. Ezért számítani lehetett támadá­sokra. Jellemző, hogy az elolva­sott 46 oldalból 45 tetszik az em­bereknek, de arra az 1 oldalra J reagálnak, ami nem tetszik. Ren- | geteg pozitív visszajelzést és 3 megerősítést is kaptunk.- Mennyire kész kompromisz- szumokat kötni?- Koncepcionális kérdések­ben nem változtatunk, mint például, hogy a tantervben tar­talmi szabályozást vezetünk be. Ez alapelv, nem vitatható. Rész­letkérdésekről lehet vitázni, de lényeges pontokban komoly el­lentét nincs köztem és Pokorni Zoltán között. Az még nem je­lenti a törvény teljes elutasítá­sát, hogy az érettségi feltétele 60 vagy 50 óra közösségi munka le­gyen. Az előzetes viták révén va­lószínűleg sokkal kevesebb mó­dosító lesz a parlamentben.- Az elhúzódó viták miatt csú­szik-e a törvény parlamenti el­fogadása?- Jó esély van arra, hogy az új közoktatási és felsőoktatási tör­vényt, valamint a pedagógusélet- pálya-modellt még a tavaszi par­lamenti ciklusban elfogadja a kormány és az Országgyűlés. A kormány tavaszi hivatalos tör­vényalkotási programjában nem szerepel ez a két törvény, de ez csak arra vezethető vissza, hogy az európai uniós soros elnökség nagyon leterheli a kabinetet. Ha mégsem a tervek szerint alakul­nak az események, akkor a szep­temberi ciklusban mindenkép­pen a parlament elé visszük a két törvényt.- Ki dönti majd el, hogy mit kell tanítani a gyerekeknek? Az állam vagy az iskola?- Nem taníthat mindenki azt, amit akar. 2003 óta olyan nem­zeti alaptantervünk van, amely nem szabályozza a tanítás tar­talmát, ezen mindenképpen vál­toztatni fogunk. Az iskolák auto­nómiája megmarad, de ez egy szabályok közé ékelt autonómia lesz. Az oktatási intézmények a kerettantervben kijelölt szabad sávval, szabad órakerettel gaz­dálkodhatnak, ki lehet és ki is kell egészíteni a kerettantervet. A központi mellett természete­sen a helyi tantervben rendel­kezhet úgy az iskola, hogy Harry Potter kötelező legyen az intéz­mény diákjai számára, de azt is rögzíthetik a dokumentumban, hogy az egyes tanárok saját ízlé­sük szerint állítsák össze az ol­vasmánylistát. Beszédes, hogy 2003 óta teljes tantervi szabad­ság van, az iskolák nyolcvan szá­zaléka mégis kerettanterv alap­ján tanít. Az iskolák szakmai önállóságát nem lehet gúzsba kötni, de a tartalmi szabályozás­sal összhangba kell hozni. Névjegy SZÜLETETT: Balatonßred, 1948 FÉRJEZETT SZAKMAI TAPASZTALAT: 2006-: országgyűlési képviselő a KDNP-frakcióban 1995-: Pázmány Péter Katoli­- Marad a hat kötelező érett­ségi tárgy?- Ez szerintem elviselhető, én a választható tárgyat sem ven­ném ki. Főleg a gazdasági élet szereplői szorgalmazták, hogy egy természettudományos tan­tárgyból is vizsgázni kelljen. Új­donság, hogy a mostani tervek szerint a korábbi 60 óra helyett 50 óra kötelező közösségi munka lenne az egyik feltétele annak, hogy a diákok érettségire jelent­kezhessenek. A X-XI. évfolyam­tól javasolnánk ezt heti két órá­ban, de tömbösíteni is lehetne.- Hogy lehet erre rávenni a számítógépező diákokat? Mi­lyen típusú munkáról lenne szó?- Jót tenni jó! Ha ezt megta­pasztalják a 16-17 éves fiatalok, akkor már megérte bevezetni a közösségi munkát. Még várjuk a tanárok vagy szülők véleményét, de szerintem ideális terep lehet az idősgondozás. Szociális ottho­nokban például nagyon sokan kus Egyetem Bölcsésztudomá­nyi Kar Tanárképző Intézet, in­tézetvezető egyetemi docens és címzetes gimnáziumi igazgató 1994-97: a Cámmhiumok Orszá­gos Szövetségében elnökségi tag örülnének annak, ha egy fiatal felolvasna nekik egy könyvet.- Kérdés, hogy a tanulók mennyire fognak ennek örülni.- Heti egy alkalomról lenne szó, ami nem zavarná a felké­szülést az érettségire. Még csak az elején járunk a matúra szabá­lyainak kidolgozásában. Az el­múlt években nagyon leszállítot­ták a követelményrendszert. A gyerekek hamar rájöttek, hogy ha 20 százalék elérésével már elégségest lehet kapni, akkor ar­ra nem kell tanulni. A felsőokta­tásba így alulképzett tömegek mentek be. Az egyetemeken új­ra kellett tanítani a Pitagorasz- tételt. Nem véletlen a mondás, hogy teher alatt nő a pálma. Ahol van követelmény és jó tanár, ott előbb-utóbb lesz eredmény is.- Mivel lehet motiválni a taná­rokat?- Egyelőre azt tűztük ki cél­ként, hogy a pedagógusok java­végzettséG: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésztu­dományi Kar, francia-orosz szakos középiskolai tanár (1971) PHD-fokozat dalmazása is elérje, majd meg­haladja az értelmiségi átlagbért. Ma ennek az összegnek alig a felét kapják a pedagógusok. A béremelés ahhoz kell, hogy a pedagógusok a pályán maradja­nak. Ennyiből még nem fognak egzotikus helyekre utazni. Cél, hogy a tanárnak ne legyen má­sodállása, ne szaladjon el a ki­csöngetés után, hanem legyen ideje minél többet foglalkozni a gyerekekkel. A tanárok szak­mai ellenőrzéséről pedig el­mondhatom, hogy a katolikus iskolák körében már kidolgoz­tak hasonlót, a pozitív eredmé­nyek nyomán pedig ezt vesszük alapul az országos rendszer el­készítéséhez.- Felmerült-e, hogy a felsőok­tatási törvény koncepcióját visszavonják a sok bírálat miatt?- Szó sincs róla. A koncepció átdolgozása jelenleg is zajlik, egy-két héten belül szeretnénk egy konszenzuson alapuló, kor­mányhatározatra alkalmas vál­tozatot összeállítani. A tárgyaló felek között sokkal-sokkal több a megegyezés az elképzelésekben és célokban, mint a különböző­ség. A kormányzatnak a vita so­rán az a feladata, hogy minél több véleményt meghallgasson, és utána valamilyen irányban döntsön. A felsőoktatásban az idén ősszel nem lesz még igazán mélyreható változás, a felvételi követelmények változásait csak kellő, többéves előkészítési idő után vezetnénk be. A legfonto­sabb vezérgondolat az, hogy az oktatás minőségcsökkenését megállítsuk, és ne indítsunk olyan képzéseket, amelyekre ke­vés kereslet mutatkozik a mun­kaerőpiacon. IP* ■ A társada- lom égé- szének 31 érdeke a vizsga- rendszer úfljj szigoré ÉBR tása. IPp ■- Ez azt jelenti, hogy nehezebb lesz bejutni az egyetemekre?- A társadalom egészének ér­dekét szolgálja, hogy a vizsga- rendszert szigorítsuk, mert ezál­tal idejében kiderül egy fiatal számára: tudja-e teljesíteni azt a szakot, amit választott. A vizsga- szabályzat túlzott engedékeny­sége nem segíti a felsőoktatás színvonalának emelését. A lec­kekönyv nem lehet tömve elégte­len minősítéssel. A hallgatói fej­kvóta kisebb arányú lesz a jelen­leginél a felsőoktatás finanszíro­zásában, de a hallgatókkal törté­nő oktatói foglalkozás intenzitá­sának mértéke előtérbe kerül e tekintetben.- Felmerült-e önben, hogy le­mond?- Egy másodpercig nem fon­tolgattam a lemondásomat. Ameddig bizalom van irántam, addig nem mondok le, s úgy tu­dom, hogy töretlen a bizalom.

Next

/
Thumbnails
Contents