Tolnai Népújság, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-22 / 18. szám

6 GAZDASÁG 2011. JANUÁR 22., SZOMBAT fl BUX index 2011. január 21-én 22600 22500 22 400.' p«K Előző napi ........................T...... zá róérték: 15.30, a Ite* York ró..... 22 734 tőzsde nyitása f\ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2011.0121. Részvény Utotoálft) WtoűBm MM Fi OTP 5 750 2,33 12 758 Fotex 388 1,57 10 CIGffennónia 791 1,41 20 Econet 90 1,12 268 Richter 42 550 1,06 1 173 Egis 20 695 0,95 668 RFV 8 610 0,64 806 VESZTESEK FORRÁS: BÉT MUR Synergon 508-2,86 36 TVK 3390-0,29 4 MTelekom 549 00 T—1 o 4 1 45 A BUX index az elmúlt napokban 23 200 23 000 22840 22896 22800 22600 / 22734 22400 2“9° 22 356 22200 22 262 22 000.......................................... 21800________________________ port/ 01.13 01.14 01.17 01.18 01.19 01.20 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 01.21.) PSMK Új elszámolási ár EUROBÚZA 2011. augusztus __________56000 MA LMI BÚZA 2011. március 75506 TAKARMÁNYBÚZA 2011. március ________60400 TA KARMÁNYKUKORICA 2011. március _ 59 300 OLAJNAPRAFORGÓ 2011. március 142 800 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. január 21-én 1 € 1$ 1CHF f f mm 188888 275,33 Ft 203,51 Ft 211,22 Ft +2,30 Ft +1,13 Ft-0,87 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 2 hő 3 !í6 Allianz Bank 4,25 4,25 Banco Popolare 3,48 3,51 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 Erste Bank*­7,50 FHB1 *7,00 6,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,25 1,25 OTP Bank2­5,00 Raiffeisen Bank2 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 BÓNUSZ L FORINT BETÉT 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ 4 AKCIÓS AKTÍV BETÉT * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfoiyamok (forint/euró, 01.21.) Vételi ;.EÍÉÉÍ1! Allianz Bank 267,90 281,64 Budapest Bank 267,56 284,11 CIB Bank 264,10 286,10 Citibank 263,92 285,92 Erste Bank 268,11 283,55 K&H Bank 268,54 284,02 MKB Bank 268,46 282,22 OTP Bank 267,74 281,47 Raiffeisen Bank 267,66 279,70 Tervet minden családnak! pénzügy Körmünkre égnek a nyugdíjrendszert érintő problémák Solymár Attila: A tudásunkkal van gond, nem a pénzügyi intelligenciánkkal Kétszáz háztartást vezettek ki a bajból Elsőre meghökkentőnek tűnik Solymár Attila pénzügyi tanácsadó véle­ménye: szerinte mindegy, hogy maradunk-e a ma­gánnyugdíjpénztárakban vagy visszalépünk az ál­lami rendszerbe. Szerdahelyi Csaba Elsősorban bizalmi kérdés, hogy ki marad magán-nyugdíjpénz­tári tag és ki lép vissza az állami rendszerbe - állítja Solymár At­tila (37), a Bestens Zrt. igazgató­ságának elnöke. A közgazdász­pénzügyi tanácsadó szerint álta­lánosságban nem lehet és nem is szabad tanácsot adni a menni vagy maradni kérdésében, töké­letesen testre szabott, hogy ki mi mellett dönt. Valószínűleg vihart kavar Solymár Attila meggyőződése: szinte mindegy, hogy valaki tag marad vagy sem, mert az biztos, hogy majdani nyugdíjasként képtelen lesz tartani a mostani életszínvonalát. Ez a kiemelke­dően jól keresőkre ugyanúgy igaz, mint az alacsony jövedel­műekre. Abban szintén biztos, hogy a nyugdíjasok problémája előbb-utóbb a körmünkre ég, s egy öregedő társadalomban be­le kell nyúlni a rendszerbe. Nem négyéves ciklusokban kellene gondolkodni, hiszen a változtatá­sok hatását húsz-harminc évnél előbb nem érzékeljük. Mivel a döntéshozók felelős, családokról gondoskodó embe- S rek, társadalmi méretekben kell d gondolkodniuk. A döntések való- í színűleg fájdalmasak lesznek, de 1 nincs idő további halogatásra. Tény: szorít a január 31-i határ­idő, de egyáltalán nem biztos, hogy kizárólag hárommillió em­ber problémája az öngondosko­dás kérdése, csak épp most hús­ba vágóan előtérbe került a téma. Solymár Attila nem osztja azt a nézetet, hogy nekünk, magya­roknak nincs pénzügyi intelli­genciánk, igaz, azt tapasztalja, hogy a pénzügyi tudásunk alap­vetően hiányos. Megoldás lehet­ne, ha sokkal szélesebb körben tanítanák a pénzügyi alapisme­reteket. Éppen a tanulási készsé­get érzékelve optimista a tanács­adó. A tanulással együtt jár a fe­lejtés. Ha sokáig tart a gazdasá­gi fellendülés időszaka, hajlamo­SOLYMÁR ATTILA több mint tíz éve foglalkozik pénzügyi ta­nácsadással. Éveken át egy­személyes irodát vitt, majd a cég kinőtte magát, szlogenjük tükrözi filozófiájukat: Pénz minden esetre. A biztosítási piacon is komoly s az ügyfelei számára hasznosítható ta­pasztalatokra tett szert, jelen­leg a CIG Pannónia Életbizto­sító Zrt. stratégiai partnere. S nem egyszerű partner, mert egyik nyilatkozata szerint vá­sárolt Cl&kötvényeket, s úgy látja, hogy egy-másfél év múl­va a jelenlegi árfolyam több mint dupláját érheti a papír. A következő három évben évi 100 százalékos növekedést prognosztizál a cégvezető. Több mint kétezer ügyfelük van. Segítségükkel kétszáznál több háztartást és vállalko­zást vezettek ki a válságból, amelyek a legkedvezőtlenebb gazdasági környezetben is gyarapították vagyonukat. sak vagyunk elfelejteni, hogy jö­hetnek rosszabb évek. Ez igaz fordítva is: ha túl sokáig élünk nehezebb körülmények között, nehezen hisszük el, hogy kilá­balhatunk a bajból. Ezen segíthet, ha családi szin­ten közép- és hosszú távra pénz­ügyi tervet készítünk, mondjuk az év elején felmérjük, mivel kal­kulálhatunk. Bizonytalansági té­nyezőkkel persze számolnunk kell, például azzal, hogy valaki elveszíti az állását, betegállo­mányba kerül, vagy ne adj’ ég, a családfenntartó meghal. (De azt se zárjuk ki, hogy fizetésemelést kapunk, jobb állásajánlat érke­zik.) Mindenkinek fel kell mér­nie az anyagi lehetőségeit, éssze­rűbbre faragni a saját költségve­tését. Sokaknak ez biztos lemon­dásokkal jár, könnyen elképzel­hető, hogy a családi büdzsébe át­menetileg nem fér bele például a nyaralás. A többség ma már nem úgy gondolkodik, hogy állam bá­csi köteles gondoskodni rólunk, a felelősség részben a miénk. Solymár Attila emlékeztet rá, hogy néhány éve ingatlanvásár­lási boom söpört végig Magyar- országon, rengetegen vásárol­tak, ami önmagában még a mai piaci helyzetet ismerve sem baj, hiszen az ingatlantulajdonlás hosszú távú befektetés. Szerinte azok sem voltak felelőtlenek, akik háromévente, hitelből fi­nanszírozva cserélték le a kocsi­jukat, hiszen nem tettek mást, mint kiélték fogyasztói vágyu­kat. Más kérdés, hogy azok baj­ba kerültek, akik minimálisan sem számoltak a gazdasági kör­nyezet változásával, a pénzügyi válság miatt drasztikusan emel­kedő kamatokkal. A tanácsadó már tíz éve azt ja­vasolta, hogy lehetőség szerint nem szabad túlzott mértékben eladósodni, és csínján kell bán­ni a svájcifrank-hitelek felvéte­lével. Solymár Attila úgy látja, jelenleg mind a családoknak, mind a vállalkozásoknak az a legnagyobb gondjuk, hogy bi­zonytalan gazdasági környezet­ben a tervezés is bizonytalan. Nyert ügyünk van, ha akad vala­mennyi megtakarításunk vagy az adósság mellett befekteté­sünk. Egyébként is: jó tervvel mindenki képes lehet egy forint­ból kettőt csinálni, vagy legalább megtartani azt az egy forintot - állítja Solymár Attila. JÓ TANÁCS Nem tudtam, milyen költséggel jár a döntésem szerződésmódosítás Olva­sónk autót lízingel, de anyagi megszorultsága mi­att élt a cég által felajánlott lehetőséggel a fizetés há­romhavi felfüggesztéséről. Később tudta meg, hogy mindezért, de az átüteme­zés meghiúsításáért is ügy­viteli díjat számolnak fel. az eset az információhiány tipikus példája. A hölgy azt írja, nem tájékoztatták a szerződésmódosítással járó esetleges költségekről. Most azonban 16 ezer forintot fel­számoltak neki ügyviteli költségként, amit, mivel nem tudott róla, nem tart jo­gosnak. való igaz, egy cég akkor jár el korrektül üzleti szempont­ból, ha egy esetleges döntés­sel járó következményekről tájékoztatja ügyfeleit. ugyanakkor a cégeknek lé­tezik saját szabályzatuk, amely alapján az ügyeket in­tézik. A hölgy el is küldött panaszához csatolva egy vá­laszlevelet, amelyben a ke­reskedő megjelöli az inter­neten megtalálható linket. Ez alatt az érdeklődő elolvas­hatja, milyen feltételeknek kell eleget tennie bizonyos helyzetekben. Más kérdés, hogy a hölgy állítása szerint az először kapott tájékoztató­ban ez nem szerepelt. lehetséges, hogy a cég tisz­tességtelen kereskedői ma­gatartást tanúsított, amikor a fenti tájékoztatóban nem közölte a felkínált döntés anyagi vonzatát. Ugyanak­kor, mint a már említett le­vélből kitűnik, ennek utána lehetett volna nézni. a hölgy megpróbálhatja fel­keresni a fogyasztóvédelmet vagy a Gazdasági Versenyhi­vatalt a panasszal. Mind­amellett javasoljuk, hogy anyagi kérdésekben hozott döntések előtt mindenki ala­posan járja körbe a témát, az­az informálódjon. ■ Rados V. kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Most lehet erősíteni a magyar sertéságazatot díoxinbotrány Több hazai alapanyagot dolgozhat fel a húsipar, ha összefognak a sertéstartókkal Támogatja a Magyar Állatte­nyésztők Szövetsége (MÁSZ), a Magyar Sertéstenyésztők Szövet­sége és a Magyar Sertéstartók Szövetsége (Sertésszövetség, MSSZ) azt, hogy Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter átme­netileg - február 28-ig - korlátoz­ta a Németországból származó friss és fagyasztott sertéshús és húskészítmények és az élő sertés felhasználását és forgalmazását. A szervezetek arra kérték a kor­mányt, hogy a dioxinnal, illetve valamennyi az egészségre ártal­mas anyaggal szennyezett élelmi­szer behozatalát minden lehetsé­ges eszközzel akadályozza meg. Alapvető közös érdek ugyanis, hogy a jelenlegi helyzetet a ma­Az uniós sertéságazat a piac összeomlásának a közelében van gyár sertéságazat megerősítésére lehessen felhasználni. „Amennyiben az élelmiszer­lánc-biztonságért felelős hatóság érvényt tud szerezni a miniszte­ri utasításnak, úgy a magyar húsipar a magyar sertéstartók­kal összefogva magyar alapanya­got dolgozhat fel a jövőben” - hangoztatta Sákán Antal, az MSSZ elnöke. Az eddigi laboratóriumi vizs­gálatok azt igazolták, hogy Ma­gyarországra nem került sem dioxinnal szennyezett tojás, sem dioxinnal szennyezett hús, illet­ve húskészítmény. Ennek ellené­re a miniszter teljes körű, orszá­gos, szigorított ellenőrzést veze­tett be. A német díoxinbotrány január eleji kirobbanása óta mintegy 40 százalékkal csökkentek a sertés­árak Németországban. A német gazdaszövetség szerint az árzu­hanás a sertéstenyésztő vállalko­zások fennmaradását is fenyege­ti. A német kormány alacsony ka­matú áthidaló hitelekkel segíti az átmeneti likviditási gondokkal küzdő gazdaságokat A dioxinbot- rány összesen mintegy 100 millió euróval károsítja meg a német gazdákat, részben az érintett ter­mékek árcsökkenése, részben az állattenyésztő telepek bezárása miatt. Az európai takarmányipa­ri szövetség (FEFAC) szerint az uniós sertéságazat a piac össze­omlásának közelében van. ■ É. S.

Next

/
Thumbnails
Contents