Tolnai Népújság, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-18 / 14. szám
5 2011. JANUÁR 18.. KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG INTERJÚ tény A sikeres országok nem azért fejlesztenek, mert van rá pénzük, hanem azért, hogy kihasználják adottságaikat. Ahol kiszámítható a finanszírozás, ott erőteljesebb az innováció. Ha szinte mindent mi találtunk ki, akkor miért itt tartunk? AZ INNOVÁCIÓ A GAZDASÁG MOTORJA Az innováció olyan újdonság, amelyből eladható termék lesz. Ezt állítja Sitányi László, a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (DDRFÜ) igazgatója. A legegyszerűbben talán ennyi! Az innováció az egyik olyan varázsszó ugyanis, amelyről sokkal többen beszélnek, mint amennyien értik a lényegét. Lengyel János- Tudom, hogy a leegyszerűsítő megközelítés nem visz közelebb az innováció fogalmának tudományos magyarázatához, de egyszer öntsünk tiszta vizet a pohárba. Miért fűnik ilyen bonyolultnak ez a szó? - kérdeztük Sitányi Lászlót, aki évek óta foglalkozik az innovációval, sőt, doktori értekezésének és nemrégiben megjelent könyvének témájául is ezt választotta.- Rendszerint az a bonyolult, amit azzá teszünk. Mert ha például egy borász kitalálja, hogy borutat hoz létre, s eladja a borára alapozott szolgáltatásokat, akkor máris innovációt hajtott végre, akkor is, ha nem így hívja. Uj terméket hozott létre.- Sokan azt hiszik, hogy az innováció az, amikor egy eddig nem létező kütyüt hozunk létre. így van ez?- Mérnökként is bátran mondhatom: nem csak a műszaki innováció az innováció. Mert ha egy céget jobbá teszek, akkor azt szervezeti innovációnak hívja a szakma. De beszélhetünk akár agrárinnovációról is, ha például egy mezőgazdasági terméket helyben a turisztikai piacra visznek. Az innováció két dolog olyan összekapcsolása, amelytől ez az új eladható lesz.- Akkor ezek szerint az eladhatóság a kulcsszó?- Mondhatjuk. Azok az országok a sikeresek, akik nemcsak a kutatás kedvéért fejlesztenek, hanem ezáltal használják ki az adottságaikat. Nem okvetlenül szilíciumvölgyet, számítógépgyárat kell létrehozni, hanem olyan termékeket, amelyek előreviszik a helyi gazdaságot. Tehát nem egy-egy prototípus gyártása a fontos, meg a szalagátvágás, hanem egy olyan termék piacra vitele, amelynek a gyártásától jobb lesz a helyben élőknek, azaz tartós munkahelyet teremtünk. Az innováció akkor nem kidobott pénz, ha kötődik múlthoz és jövőhöz, a helyi környezethez.-Hát?- Tény, sok rossz tapasztalattal rendelkezünk, sok pénzt elköltöttünk, kevés hozadékkal, s talán ezért nem kedvelik sokan az innovációt. Dolgozatomban arra kerestem választ: miben különböznek egymástól a sikeres, innovatív országok, régiók, területek.- Mire jutott? Leszámolt a hiedelmekkel is? Mert azért valamit nem értek. Sok kiváló elmét, Nobel-díjast adtunk a világnak. Szinte mindent mi találtunk ki, akkor most miért vagyunk a futottak még mezőnyében?- Az új viszi előre a vüágot Valamit kitalálni, az egy dolog. Abból meggazdagodni, természetesen nemzetgazdasági szinten, az meg egy másik. Van rá példa, hogy ez a kettő egybeesik. A legtöbb dologgal úgy voltunk: mi kitaláltuk, mások meggazdagodtak belőle.- A modern gazdaságban az innováció elválaszthatatlan a versenyképességtől. Az innovációnak mekkora szerepe van ebben?- Különböző iskolák léteznek, de szinte mind szerint 80 százalék feletti. A könyvemben azt vizsgáltam, hol tart a vüág, Európa és azon belül mi. Az unión belül évtizedek óta komoly kutatóintézetek foglalkoznak a témával. Az innováció eredménytábláját általában január-februárban hozzák nyilvánosságra. Sajnos egyeüen állandó eleme van: az, hogy minden évben az alsó negyedben vagyunk.- Könnyű a gazdag országoknak...- Ez tévhit Nem a leggazdagabbak vannak legfelül, hanem a skandináv országok. És nem csak a pénz számít.- Akkor mi? És legfőképpen miért?- Már régen kiderült: hiába költenek el sok-sok pénzt, ha nem lesz belőle semmi. Az innováció ugyanis nem attól függ, hogy ki a gazdája, az állam, vagy éppen a magántőke. Az innovációt a társadalom állapota befolyásolja leginkább. Vagyis a társadalmi tőke állapota. Például a bizalom, a kapcsolatok, a hálózatok és a szabályok követése. Ha ezt megvizsgáljuk, akkor kiderül: csak legenda, hogy mi olyan jók vagyunk. A vizsgált 32 ország közül olyan területeken is lemaradásban vagyunk, amelyek alapjaiban határozzák meg a jövőt. Ilyen például az oktatás.- A társadalmi tőke állapotáról beszélt. Mi a baj?- Például a bizalom hiánya. Mert ha egy vállalkozó azért nem ad be pályázatot, mert nem bízik abban, hogy azt igazságosan bírálják el, akkor nem születnek meg a gazdaság fejlesztése szempontjából fontos beruházások. A pályáztató meg azzal nyugtatja magát, hogy nincsenek is itt jó elképzelések. Ez egy ördögi kör. Fontos a hálózatok szerepe is: a kapcsolat az egyetem, a vállalkozás és az állami szektor között. Osztrák szomszédaink az agrártermékeik egy részét turizmusuk részeként adják el. Ez is bizalomra épül. Nálunk viszont a három oldal (vállalkozók, egyetemek, közszféra) szereplői nem bíznak egymásban, pedig a sikerhez az együttműködésükre van szükség. sok pénzt elköltöttünk, kevés hozadékkal, talán sokan ezért nem kedvelik az innovációt Sitányi László 1964-ben született, a műszaki egyetemen végzett Négy bejegyzettszabadalma van. Dolgozott magáncégeknél, a vállalkozói központnál. Jelenleg a DDRFÜ igazgatója. Részt vett uniós programokban. Doktori disszertációját a HE TTK Földrajzi Intézetében készítette dr. Pap Norbert közreműködésével. A kutatást és a könyv megjelenését Kocsis Tamás, a DDRFÜ ügyvezető igazgatója is támogatta.- A régió vállalkozásai mit éreznek az innováció legfőbb akadályának?- A négy legnagyobb közül három pénzügyi volt. támogatni az innovációt, leginkább ingatlanhasznosítással foglalkoznak. Nincs állandó finanszírozás, amely ezt lehetővé tenné. A társadalmi bizalom hiánya olyan ördögi kör, amely akár megölhet egy nemzetgazdaságot is.- Azt is megkérdezték, mely szolgáltatásokat akarják leginkább igénybe venni?- Legkevésbé a pénzügyi szolgáltatásokat. Ugye, ez meglepő. Ez a bizalomhiány. Az ötlettulajdonos nem bízik a pénztulajdonosban. Pedig ezek az ötletek előbb-utóbb hasznosulnak, de a pénzt már mások keresik vele, többnyire az országhatáron túl. A pécsi egyetemen született kutatás során az ipari parkok vezetőit kérdezték. Ebből kiderült, hogy az ipari parkok sem tudják- Kikben bíznak leginkább a vállalkozások?- Leginkább a kamarákban, a regionális fejlesztési ügynökségben és a regionális innovációs ügynökségben.- Miért?- Mert a kamarák sok éve állandó, biztos szereplők, és most a két ügynökségnél vannak a források.- Ennyire egyszerű?- Vélhetően. 10 évvel ezelőtt a vállalkozói központokban bíztak. Ez azért baj, mert nincs állandóság, pedig a bizalmi kapcsolatok kialakulásához idő kell. Az is nagy tanulsága a kutatásnak, hogy ahol tartósan kiszámítható a finanszírozás, ott erőteljesebb az innováció.- Az egyetemeken azért kutatnak - folyamatosan. Nem?- De, igen. Sőt mi is kutattunk. Több mint 300 tanárt és diákot kérdeztünk Pécsen az innovációról dr. Ludescher Gabriella szociológussal.- Mire jutottak?- Az oktatók 97 százaléka vagy nem ismeri, vagy nem ért egyet azzal, amire a kutatási pénzeket fordítják. Ha valaki nem ért egyet ezzel, akkor miért kutatna? Ha nem is tudja, hogy mire fordítják a pénzt, akkor még rosszabb a helyzet.- Bezzeg Amerikában?- Újra és újra előkerül az amerikai minta. Tény, hogy ott az egyetemi oktató nagy dicsősége, ha eredményeit a reálszféra hasznosítja. Még akkor is, ha az a kutatás éppen nem volt sikeres. Nálunk azt oktatók azt mondják: jobb, ha csendben maradnak. Mert ha sikeresek, akkor irigylik őket, ha meg nem, akkor lesajnálják az egész vállalkozói próbálkozásukat. Ezért nálunk még az eredményt sem kommunikálják.- Mit lehet tenni?- Meg kell teremteni azt a jogi, bizalmi, akaratbeli környezetet, amely elősegítheti az innovációt. Ez is pénzbe kerül, de korántsem annyiba, mint amit gondolnak róla. Emellett stabil, hosszú távon kiszámítható intézményrendszerre lenne szükség, amely megalapozza a bizalmat. Izraelben alig van kormány, amely kitölti az idejét, de az innovációs forrásokat évtizedek óta nem nyirbálják meg. Pedig Izrael nem a világ közepe. De mondhatnék skót példát is: az ottani híres egyetem, az ipari park és a helyi vállalkozások számos olyan közös fejlesztésben vesznek részt, amelyekkel messze megelőznek bennünket. Ők valamikor velünk együtt kezdték.- Másolni nem lehet, az innováció nem pusztán adaptáció, az eladhatóság minősíti a produktumot. Mi a legsürgetőbb tett?- Az oktatás átalakítása, már középfokon. A jól ismert spin off modellben a tanár maga köré gyűjti a tehetséges diákjait, és dolgozik a sikerükért. De nálunk a tanár nem bízik a diákjában, a vállalkozó a bankban, és fordítva. Nem alakulnak ki a hálózatok, nincs megfelelő támogató bizalom. A kamarák egyetértettek velünk az egyetemi képzés fontosságában, sőt, szerintük már a középiskolában meg kellene kezdeni az üzleti és innovációs ismeretek oktatását. Ennek előnye, hogy sokkal olcsóbb, mint az infrastruktúra fejlesztése. Csak el kell kezdeni!
