Tolnai Népújság, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-11 / 8. szám

2011. JANUÁR 11., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG 11 GAZDASÁGI TÜKÖR TŐZSDE Összegzés a tavalyi utolsó negyedévről A Budapesti Értéktőzsde áru­piaci szekciójának forgalma csaknem a felére esett vissza 2010 utolsó negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva. Míg 2009 októbe­re és decembere között több mint 2500 ügyletet kötöttek, addig 2010 ugyanezen idősza­kában nem érte el az 1400 da­rabot Tavaly októbertől a ta­karmánykukorica iránt volt a legaktívabb az érdeklődés (912 kontraktus), amit a napraforgó követett 362 kontraktussal. A kifutó termékek közül az eurobúza 2011. augusztusi jegyzése 11 százalékkal, a régi típusú takarmánybúzáé (TBUZ) 15 százalékkal nőtt a múlt év utolsó negyedében. A november 22-én újként belé­pett malmi búza különböző határidőkre vonatkozó tőzsdei ára 3-7 százalékkal emelke­dett, az új típusú takarmány- búzáé (TABU) ellenben alig változott. A takarmánykukorica márciu­si határidős ára 8, a májusi 6 százalékos növekedést követő­en tonnánként 50 ezer forint fölé emelkedett október óta. Termény Határidő Ft/t Eurobúza 2011.111. 62 000 Malmi búza 2011.111. 63 000 Takarmánybúza II. 2011. Vili. 46 500 Takarmánybúza 2011.111. 55 000 T. kukorica 2011.111. 52 200 Napraforgó 2011.111. 136 000 Repce 2011.111. 120000 Forrás: AKI Uniós forrásból épült a rendszer Összesen 2,7 milliárd forintos uniós forrásból készült el az az informatikai rendszer, melynek segítségével egyeztetik az agrár- támogatások kiosztását a kölcsö­nös megfeleltetési rendszer szempontjai szerint. A Mezőgaz­dasági és Vidékfejlesztési Hiva­tal honlapján megjelent közle­mény szerint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatallal együtt 2,7 milliárd forintot nyertek az Elektronikus Kormányzat Ope­ratív Program keretében a két in­tézményt összekapcsoló haté­kony informatikai rendszer ki­alakítására. Az uniós elvárások­nak megfelelő hálózat január el­sejétől alkalmas az összes, köl­csönös megfeleltetéssel kapcso­latos feladat elvégzésére. ■ I. M. A hazai termőföld közel fele szántó Magyarország területének 83 százaléka (azaz 7,8 millió hektár) termőföld. Ennek 48 százaléka szántó, __________20 százaléka erdő, ___________11 százaléka gyep, 1­1 százaléka gyümölcsös, ________kert, szőlő, illetve nádas. Ha zánkban körülbelül 200 hektár szántó kell ahhoz, hogy egy család meg tudjon élni a földművelésből, Németországban, Ausztriában elég ennek a fele is Egyezkednének a termelők földbérlet Nehézséget okozhat a díjfizetés, ha rossz a termés Tolna megyében magas a termőföld bérleti díja, hektáronként átlagosan 60 ezer forintot is elkér­nek a tulajdonosok. Az idei rossz termés után gondot jelent a gazdálko­dóknak, miből fizesse­nek. Mauthner Ilona- Nyolc földtulajdonosnak írtam levelet, amiben röviden vázol­tam a helyzetemet, a belvíz mi­att csak károm keletkezett az idén - panaszolta gondját la­punknak egy Sárközben gazdál­kodó férfi. - Vetettem, műtrá­gyáztam, de sajnos nem volt mit aratni. Arra számítottam, hogy megérti a gondomat a tulajdo­nos, és a hektáronkénti 60 ezer forintos bérleti díjat közösen le­felé tudjuk majd módosítani. A nyolc közül csak ketten voltak megértőek. Csike György, a Magyar Gaz­dakörök Országos Szövetségé­nek (Magosz) megyei elnöke szerint felháborító az ilyen meg­közelítés. Szerinte a tulajdono­soknak tudomásul kell venniük, hogy a semmiből nem lehet fi­zetni. Hozzátette, szerencsére olyan hírek jönnek a megye belvízzel érin­tett területeiről, hogy a bérbe adott földte­rületek tulajdonosai­nak többsége megérti ezt. A megyében egyébként az a gyakorlat, hogy 5 évre adják bér­be a tulajdonosok a területüket. Ennyi időre már megéri a főidet művelőknek, mert amit az egyik évben rákölt a földre, az a követ­- KETTŐSSÉG JELLEMZI a jelenle­gi helyzetet - mondta dr. Hadházy Árpád, a megyei ag­rárkamara alelnöke. - Egyrészt földéhség van, például a gaz­dálkodó szervezetek, állatte nyésztő telepek vennék a terülő- tét, de ez a réteg nem teheti a 94es földtörvény miatt, amely kizárta a földvásárlásból őket Másrészt nem mozdul a földvá­sárlás évek óta, hiszen a csalá­di gazdálkodóknak nincs tarta­kező években kamatozhat Ennél rövidebb idő a bérlőnek nem éri meg, ennél hosszabb időre vi­szont a tulajdonos nem köt szerződést. Az uniós országok zö­mében 15-20 évre kö­telezik el magukat a tulajdonosok, s ott a bérleti díj mértéke sem változik gyakran. Tolna megyében a földbérleti díjak az országos átlag felett van­nak: 50 és 80 ezer forint között hektáronként. Csike György sze­rint Tamási környékén 30 és 50 lékuk, amiből ezt megtehetnék, így ára sincs nagyon a földnek. Az elszegényedő falusi réteg vi­szont szabadulna a szántójá­tól, de nincs, aki megvegye. Sa­játosan magyar jelenség az is, hogy míg a termőföldnek nyo­mott az ára, addig a földbérleti díj viszonylag magas. Ennek az az oka, hogy a földbérlet nem az árhoz, a földből megtermelt haszonhoz, hanem a támoga­tásokhoz kötődik aranykoronás termőföldek van­nak, így érthető, hogy a fornádpusztai, nagyszokolyi vagy a tamási környéki területe­ken 60-65 ezer forintot is fizet­nek hektáronként a bérlők, de hallani 80 ezer forintos extrém összegekről is. Ugyanakkor tő­lünk nyugatabbra ennek több­szöröse a bérleti díj, igaz ott a te­rületalapú támogatás hektáron­ként 100 ezer, míg nálunk 40 ezer forint körül alakul évente. A szakemberek szerint a kül­földieket kizáró újabb három­éves földvásárlási moratórium arra mindenképpen jó, hogy időt nyerjenek a magyar gazdák. Aki teheti, az addig bérelt földterüle­tet megvásárolja. Igaz, az elmúlt tíz évben több mint 90 százalék­kal emelkedett az átlagos földár Magyarországon az FHB Jelzá­logbank adatai szerint. Hazánk­ban jelenleg egy hektár termő­föld átlagos ára 472 ezer forint, míg egy hektár szántó átlagosan 576 ezer forintba kerül. Ezen be­lül Tolna megyében jelenleg egy hektár jó minőségű termőföldért 600-800 ezer forintot fizetnek. Ugyanekkora terület az unióban 3-5 millió forintot ér. ■ Az unióban 20 év a bér­beadási idő. Nincs tartalék, amiből földet vennének a gazdák Egyre drágább az alma is piac A téli tárolás során nő a termelők vesztesége A piacon egyre kevesebben árulnak almát, így az ára emelkedik Igazi hazai gyümölcs az alma, te­rem belőle bőven megyénkben is, a téli hónapokban azonban még­is 300 forintot is elkérnek kilójá­ért A termelők szerint nem köny- nyű tárolni, megfelelő pince kell hozzá, ahol nemcsak a hőmérsék­letre (plusz 8 fok az ideális), de a megfelelő páratartalomra is ügyelni kell. A fonnyadt gyümöl­csöt még olcsón is nehéz értéke­síteni, de a szép, egészséges alma kilójáért a boltokban akár 350 fo­rintot is, a piacokon pedig 250- 300 forintot kérnek. Az alma egyébként sok vitamint, foszfort tartalmaz. Jótékonyan hat a vesé­re, a májra, jó a rekedtségre és ki­váló gyulladásgátló. ■ M. I. HIRDETÉS A Mözsi Mezőgazdasági Szövetkezet rendkívül kedvező áron, az új évben is tovább folytatja a piros héjú BURGONYA és a VÖRÖSHAGYMA értékesítési akcióját. Árukiadás a szövetkezet majorjában Mözsön, hétfőtől péntekig 7-15 óráig. A burgonya ára: 30 kg-os zsákban 3300 Ft. 15 kg-os zsákban 1800 Ft A hagyma ára: 15 kg-os zsákban 1800 Ft Az árváltozás jogát fenntartjuk. A viszonteladókat is várjuk, velük az ár megegyezés szerint. Érdeklődni: a 74/540-003-as telefonon. » á Kvótatámogatást kaphatnak a tejtermelők várhatóan még januárban megkapják a tejtermelők a tavalyi kvótatámogatásokat, amelyeket az uniós terület­alapú támogatásokhoz kap­csolódó nemzeti kiegészítés­ből finanszíroz a Vidékfej­lesztési Minisztérium - kö­zölte a Tejterméktanács. A tárca rendelete szerint a jo­gosultak literenként legfel­jebb 6 forintos támogatást vehetnek igénybe. Drágább lett a sertés, hiány van a piacon folytatódik a sertésárak nö­vekedése az európai és a ma­gyar piacon a Pick Szeged Zrt. elemzése szerint. Az el­múlt héten a meghatározó német piacon ismét 3 centes kilogrammonkénti áremel­kedés volt, amelyhez a többi ország is igazodott. Európá­ban a megugrott marhaárak is húzzák magukkal a ser­tésárakat. Hazánkban há­romszáz forintos küogram- monkénti ár alatt nem lehet már sertést venni. Sokan már metszenek, de a barackot még nem lehet két alkalommal mértek a megyében -14 fokot az el­múlt hetekben. Kérdés, hogy a repcében ez okozott-e felfagyást - mondta dr. Vö­rös Géza, a megyei növény- védelmi igazgató. Most hogy megenyhült az idő, a megyében megkezdték a szőlőkben és a gyümölcsö­sökben a metszést a gaz­dák. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a ba­rackféléket most még nem szabad metszeni, csak faka- dás előtt, a növény piros- bimbós állapotában. Ezt kö­vetően rézzel le is kell per­metezni a fákat. Megkezdődött a metszés Nem változott az őstermelők adózása ANNAK AZ ŐSTERMELŐNEK, aki­nek az éves bevétele 600 ezer forint alatt marad, továbbra sem kell bevallást készíte­nie. Négymillió forintos be­vételig egyszerűsített nyilat­kozatot kell tennie tételes költségelszámolással, illetve az előző év utáni bevétel 20 százalékát kell befizetnie a járulékalapba, valamint 10 százalék nyugdíj- és 4 száza­lék egészségbiztosítási járu­lékot kell fizetnie. A kezdő őstermelőknél az alap a mi­nimálbér (78 ezer forint), ez után kell fizetni 26 százalék tb-, 10 százalék nyugdíj- és 6 százalék egészségbiztosítási járulékot.

Next

/
Thumbnails
Contents