Tolnai Népújság, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-01 / 279. szám

6 mmmm GAZDASÁG 2010. DECEMBER 1, SZERDA A BUX index 2010. november 30-án 21000 20000 20600 20 20200 20000 19800 19 Nyitóérték: ....] Változás: 2,07% | 20 422 ' aO_ W ....... J Záróérték: 20640 Előző napi ......1...... zá róérték: 1S.30. aNewVork-iv 20221 tőzsde nyitása /I 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2010.11.30. ÍMsáéiíH] ysK&asm) Mil&m Egis 18 980 3,71 596 Econet 96 3,22 114 Rába 809 2,66 32 Richter 43 000 2,38 2 334 Danubius 3 785 2,29 4 OTP 4925 2,28 15 259 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utoteó éf {Ftj Változás {%} MliBóft CIG Pannónia 690-2,12 76 FHB 968-0,61 64 TVK 3 430-0,29 6 Émász 20 990-0,02 3 A BUX index az elmúlt napokban 22 600 22 285 BÉT-áruszekció (forinl/tonna, 11.30.) yj tíwiaiiiOlaSI 0f EUROBÚZA 2010. december 60 220 TAKARMÁNYBÚZA 2010. december 55920 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. december 48160 TAKARMÁNYÁRPA 2010. december 47000 OLAJNAPRAFORGŐ 2010. december 127300 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. november 30-án 1€ 1$ 1CHF f f f 284,54 Ft 218,76 Ft 219,04 Ft +4,09 Ft +6,83 Ft +7,51 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) it* 2 hó 3 hó 1 Allianz Bank 4,15 4,25 Banco Popolare 3,21 3,25 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 Erste Bank"­7,50 FHB3 7,00* 6,00 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank3 3,00 4,75 Raiffeisen Bank3 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 BONUSZ I. FORINT BETÉT 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ 4 AKCIÓS AKTÍV BETÉT * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 11.30.) Vételi Eladási Allianz Bank 276,88 291,08 Budapest Bank 275,26 292,29 CIB Bank 272,60 295,32 Citibank 272,48 295,18 Erste Bank 277,02 292,98 K&H Bank 274,72 290,54 MKB Bank 275,63 289,77 OTP Bank 276,27 290,43 Raiffeisen Bank 278,33 290,85 Eszre sem vesszük majd távközlés Búcsú a második tárcsahangtól - Átállás december 10-ig Mintegy 2,3 millió elő­fizetőt érinthet az a 2005-ös jogszabály, amely előírja a szolgál­tatóknak, hogy ez év de­cember végével szüntes­sék meg a vezetékes hanghívások második tárcsahangját. Munkatársunktól Mátrai Gábor, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökhe­lyettese emlékeztetett, a máso­dik tárcsahang a hagyományos réz érpáros telefonhálózatokra jellemző, ahol a belföldi és nem­zetközi távhívásokban a koráb­ban alkalmazott technológia mi­att volt szükség a búgó hangjel­zésre. A helyi telefonközpontok ugyanis nem voltak felkészítve hosszabb számok tárolására, ezért a 06-os belföldi, majd 1972- től a OO-s nemzetközi előtét tár­csázását követően egy második tárcsahang jelezte a belföldi, il­letve nemzetközi távhívó köz­pontra kapcsolódást. Csak ezt követően tárcsázhatta az előfize­tő a tényleges hívószámot. A digitális technológiaváltást követően - hasonlóan a kábeles és a mobilhívásokhoz - manap­ság ezekre már nincs szükség. Az átállást szoftveres úton old­ják meg a hazai szolgáltatók, ez várhatóan néhány tízmillió fo­rintos beruházást igényel - mondta Villám István, a Magyar Telekom operatív szabályozási osztályvezetője. Hozzátette, a legnagyobb hazai vezetékes szol­gáltató több ütemben hajtja vég­re az átállást, amely december 10-ig be is fejeződik. ■ Az átprogramozás né­hány másodpercet vesz igénybe. Az előfizetőnek semmi dolga nincs. Az Invitel területén Rúzsa Ró­bert lakossági üzletág-igazgató szerint erre karácsonyig kerül sor. Az intézkedés rajtuk kívül még a UPC hálózatának egy ré­szét érinti. Maga az átállás nem A MÁIG ÉRVÉNYBEN lévő elekt­ronikus hírközlési törvény még akkor készült, amikor a hagyományos telefonoknak a jelenleginél nagyobb szere­pük volt a hazai távközlés­ben. A mobiltechnológia az­óta túlszárnyalta a vezeté­kest, utóbbit sem írják le azonban a szolgáltatók, több mint 800 ezerre tehető azon előfizetők száma, akik a ha­gyományos rézkábelen csat­lakoznak az internetre. A hírközlési hatóság összesíté­okoz szolgáltatáskiesést, a tele­fonközpontok átprogramozása néhány másodpercet vesz igény­be, ezt a szolgáltatók igyekeznek a legkisebb forgalmú időszak­ban végrehajtani. Az előfizetőknek az átállással kapcsolatban vezetékes telefon­jaikkal semmit nem kell tenni­ük, csupán az első búgó hang után a teljes számot kell tár­csázniuk. Takács Péter hírközlési és médiabiztos ugyanakkor azt ja­vasolja az előfizetőknek, ellen­őrizzék a telefonvonalon keresz­tül használt egyéb eszközök - betárcsázós modemek, faxké­szülékek, telefonalközpontok, riasztóberendezések, távfel­se szerint a vezetékestelefon- előfizetők száma viszont fo­lyamatosan csökken, szep­temberben már nem érte el a hárommilliót sem. Ebből a hagyományos rezes vonalak száma 2,33 millió volt, a töb­bi a kábeles és IP-alapú ösz- szeköttetésekből ered. Szép tember végén a száz főre jutó vezetékes hangelőfizetések aránya 29,80 darab, a ház­tartások vezetékestelefon-el- látottsága pedig 60,19 szá­zalék volt. ügyeleti rendszerek - beállítá­sát, hogy azok se várjanak feles­legesen a második tárcsahang­ra. (A faxgépeken az első tárcsa­hangot követő szünetjelet kell kiiktatni.) A változás megjele­nik majd a nyilvános telefonál­lomásoknál is. ■ Tulajdonképpen már az első tárcsahangra sem lenne szükség, de ez egyelőre marad. A hatóság további változtatá­sokra is készül, ennek első kis lé­pése a mostani átállás - jelentet­te be Mátrai Gábor elnökhelyet­tes. Műszaki szempontból máraz első tárcsahangra sem lenne szükség, hiszen a digitális hálóza­tokban a vezetékes telefonok is képesek úgy működni, mint a mobilok, de ennek a kiiktatására a későbbiekben kerül sor. Fontos, hogy a technológia fejlődésével párhuzamosan változzanak a te­lefonálási szokások is - tette hoz­zá. Az elnökhelyettes előrevetítet­te, a hírközlési ágazat nemcsak a hatóság szintjén integrálódik fo­kozatosan a médiaszektorhoz, ha­nem a szabályozását tekintve is. Megjegyezte: a most benyújtott médiatörvényt követően sor ke­rül az évekkel korábban elfoga­dott elektronikus hírközlési tör­vény változtatására is. Erről azon­ban egyelőre további részleteket nem közölt. Bizalmatlan piac: kevesebb állampapírt tudtak eladni Kevesebb 3 hónapos diszkont­kincstárjegyet adott el az Állam­adósság-kezelő Központ (ÁKK): az értékesítés a terv alatt valósult meg, a hozamok 5,51 és 5,9 szá­zalék között szóródtak, az átlag­hozam 5,78 százalék volt. Az elő­ző hasonló futamidejű aukcióhoz képest félszázalékos hozamugrás következett be, vagyis csak drá­gábban lehetett eladni a papíro­kat. A meghirdetett mennyiség 40 milliárd volt, de az adósságke­zelő 10 milliárddal kevesebbet, 30 milliárdot fogadott el. „Bizonytalanság uralkodik a piacon” - értékelt lapunknak Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese. „A pia­cot meglepte a Magyar Nemzeti Bank hétfői kamatemelése” - tette hozzá. A kéthetes MNB-ka- matváltozásra érzékeny a rövid papírok hozama. A kamateme­lés ki fog hatni a többi állampa­pír hozamára is, de Borbély László András reméli, hogy sta­bilizálódni fog a hozam. „Ez a legfontosabb” - húzta alá. ■ Hatósági gázár lesz: a Mol a mérce Az egyetemes (lakossági) gáz­szolgáltatásban nemcsak a vég- felhasználói ár, hanem a szolgál­tatási rendszer minden érdemi eleme hatósági áras lesz a gáz­törvény megszavazásával. Az árakat a szakminiszter ha­tározza meg az energiahivatal ja­vaslatai alapján. A földgáz leg­magasabb beszerzési ára az lesz, amennyiért az E.On Földgáz Trade megveszi a Mól belföldön termelt gázát, amelynek áráról szintén a miniszter határoz. Csökkenhet a biztonsági gáz­készletek nagysága is. A törvény megtiltja a különadó áthárítását a lakosságra. Az idén a közel 11 milliárd köb­méteres országos gázfelhaszná­lásból az egyetemes piac mintegy 4,5 milliárdot képvisel. Ebből a Mólra legfeljebb 2,2 milliárd jut. Erre a tételre is vonatkozik a ha­tósági szabályozás. A Mol a szigo­rítás alól nem bújhat ki, mert a miniszter határozza meg az éven­te az egyetemes szolgáltatásnak felajánlandó mennyiséget is. ■ Hárommillió alatt a vezetékes előfizetők Még beleférünk az első húsz népszerű piacba 2011A nagy kereskedelmi láncok a régió 38 országában nyitnának újabb boltokat jövőre Németország megtartotta vezető pozícióját, így továbbra is a leg­inkább vonzó kiskereskedelmi piac az európai, közel-keleti és afrikai régióban, ahol a nemzet­közi kereskedelmi cégek 41 szá­zaléka tervezi, hogy boltot nyit a következő egy évben - derül ki a világ vezető kiskereskedelmi in­gatlan-tanácsadója, a CB Richard Ellis kutatásából. A világ 212 ve­zető kereskedelmi láncának 2011-es terveit vizsgálták. A nemzetközi üzlethálózatok 2011 vége előtt a régió 38 orszá­gában szándékoznak bővíteni. Míg a főbb nyugat-európai piacok továbbra is népszerűek - a tíz leg­fontosabb közül hét e térségben van -, számos kereskedő a feltö­rekvő piacokra is koncentrál. 2011-ben már az első húsz cél­pont fele ezen országok közé tar­tozik, ráadásul a kereskedők 41 Sorrend Ország A piacon bővíteni kívánó kereskedők aránya (%} 1. Németország 41 2. Lengyelország 33 3. Franciaország 33 4. Spanyolország 30 5. Nagy-Britannia 29 6. Oroszország 28 7. Csehország 28 8. Olaszország 27 9. Ausztria 27 10. Belgium 25 százaléka legalább egy közép- és kelet-európai országban bővíte­né, 39 százalékuk pedig Délke- let-Európát választja. 11. Hollandia 24 12. Svájc 23 13. Magyarország 22 14, Bulgária 19 15. Románia 17 16. Törökország 16 17. Portugália 16 17. Ukrajna 16 19. Szlovákia 15 20. Horvátország 14 A feltörekvő közép- és kelet­európai piacok közül Lengyelor­szág a legnépszerűbb, a kereske­dők 33 százaléka tervezi itt bolt nyitását. Ezzel megelőzte a nép­szerűségi listán Franciaorszá­got, Spanyolországot és Nagy- Britanniát. Oroszország és a Csehország szintén szerepel a tíz legnépszerűbb célpont kö­zött, a hatodik, illetve a hetedik helyen. A top 20-ba még belefért Magyarország, Bulgária, Romá­nia és Törökország is. Görögország, Írország és Spa­nyolország is hátrébb csúszott a listán. Utóbbiban a hazai keres­kedők alig egyharmada tervezi üzlethelyiség nyitását odahaza. „Magyarország a lista 13. he­lyén áll, a nemzetközi kereske­dők 22 százaléka fejezte ki óhaját az itteni terjeszkedésre a tavalyi 18 százalék után. A közép- és kelet-európai orszá­gok listán való elhelyezkedése az egymáshoz viszonyított gazdasá­gi pozíciójukat is jelenti, így nem is csoda, hogy Lengyelország és Oroszország a legvonzóbb új piac” - kommentálta a jelentést Borbély Gábor, a CBRE regionális elemzője. „Ezen országokat Csehország és Magyarország követi a régió következő legnagyobb gazdasá­gaiként, mindketten javítva tava­lyi pozíciójukon. Szlovákia és Ro­mánia viszont visszaesett a rang­sorban.” ■ VG Top 20 - kiskereskedelmi piac Európában Sorrend Ország bővíteni 0 r 0cLí a H rí U tusi cjocuon \ i (

Next

/
Thumbnails
Contents