Tolnai Népújság, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-21 / 296. szám

2010. DECEMBER 21, KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG GAZDASÁGI TÜKÖR Megdupláznák a tehenek számát A következő tíz évben megdup­láznák a tejelő tehenek számát - jelentette ki Kovács László, a Tejterméktanács elnöke a szer­vezet sajtótájékoztatóján. Mint mondta, a tejelő tehenek szá­mát 330-340 ezerre kívánják emelni, emellett az ország éves tejtermelését ismét mintegy 2 milliárd literre növelnék a je­lenlegi 1,5 milliárd literről. Szorgalmaznak egy olyan bir­tokpolitikai reformot is, amely termőterülethez juttatja az ál­lattenyésztéssel foglalkozó gaz­dálkodókat. ■ M. R. Kevés helyen visít a malac disznóvágás A legtöbb szakértelmet a sózás, a pácolás igényli 1 A karácsonyi ünnepek előtt megugrik a disznóvágások száma, sokan ma már csak nosztalgiából vállalják az ezzel járó nagy munkát Az elmúlt években jelen­tősen visszaesett a házi sertéstartás, így a vágá­sok száma is. Az állattar­tók közül a disznóölést sokan karácsony elé idő­zítik. A jó hangulat mel­lett az sem mellékes, hogy az ünnepekre nem kell húst vásárolni. Mauthner Ilona Bátaszék, reggel fél hét, a Holacsek családnál minden ké­szen áll, hogy idén a második disznóvágást is elkezdjék. A hő­mérő -10 fokot mutat, és szakad a hó. A hideget ellensúlyozza és a jó kedvet is fokozza a házi pálinka. A böllér és a segédei is erőt merítenek, a 160 kiló körü­li állatot először egy pisztollyal kábítják, majd leszúrják. A há­ziasszony egy nagy edénybe vért fog, egy kevés sóval keveri, ez kell a hurkákhoz. A perzse­lést követően feldarabolják az állatot. Készül a hurka, a kolbász, a sonkák, a szalonna, a nyers hús a mélyhűtőbe.- Sokan már csak nosztalgiá­ból ragaszkodnak a disznóvá­gáshoz, de ha ez így megy to­vább, lassan csak szájhagyo­mányból ismerik a fiatalok ezt a rituálét - mondja Horváth Sán­dor, akit az ismerősök gyakran kérnek fel arra, hogy vállalja a böllérkedést. Disznóvágás he­lyett divat lett megvenni a szak­üzletekben kínált tisztított féldisznót vagy a darabolt com­bot, azt pácolják, füstölik. A füs­töléssel egyébként nagyon kell vigyázni, mert csak az úgyneve­zett hideg füst jó a kolbásznak és a sonkának, a melegben ugyan­is megsavanyodik. A szalonna, illetve a sonka füstölése előtt a legtöbb szakértelmet a sózás, il­letve a pácolás igényli. Ettől függ ugyanis a házi sonka íze. Horváth Sándor szerint azért nem szeretnek már vidéken sem sertéssel foglalkozni az embe­rek, mert nagy lekötöttséggel jár. Reggel és este is etetni kell az ál­latot, és ha nincs moslék - ami az unió miatt nem is szabályos, sőt tiltott dolog -, akkor sokba kerül a táp. Az állat büdös, kosz- szal jár, egyszerűbb készen meg­venni a kolbászt, sonkát, húst. Az más kérdés, hogy a bolti son­ka még csak nem is hasonlít a házihoz. Hol van már a mondás, hogy az otthon nevelt sertésnek csak a visítása ment kárba, mert elődeink még az állat szőrét is felhasználták. Amúgy egy ser­tést felnevelni 180-200 kilósra az idén mintegy 40 ezer forintba került a házigazdák számolása szerint. Az elmúlt hónapokban egyéb­ként újabb változás történt a há­zi sertéstartás és -feldolgozás te­rületén is. Dr. Sziráki Edina, a megyei mezőgazdasági szak- igazgatási hivatal állat-egészség­ügyi igazgatóságának higiéniku­sa elmondta, a kistermelők érté­kesíthetik a saját nevelésű álla­taikból készített sonkát, kol­bászt, hurkát a piacokon, sőt akár éttermekkel, kifőzdékkel is köthetnek szerződést. Ennek azonban több feltétele van. Az egyik, hogy regisztráltatnia kell magát az állat-egészségügyi igazgatóságon, aminek sikeres­ségéről határozatot kap, s amely egy évig érvényes. A másik fel­tétel, hogy az állatot nem otthon, hanem egy bérvágóhídon kell le­vágatnia. A feldolgozást már ott­hon is elvégezheti. Ennek az a je­lentősége, hogy az állatorvos iga­zolni tudja, hogy a sertés egész­séges volt. Dr. Sziráki Edina azt is el­mondta, hogy az elmúlt évben egyre több olyan feketén vágó akadt, akik nem tartottak álla­tot, de a termelőtől megvásárolt sertést feldolgozva értékesítet­ték. Vagyis a termelőtől napi áron megvette az élő sertést, majd azt feldolgozva sonkának, kolbásznak nagy haszonnal ér­tékesítette. Az engedély nélküli értékesítés illegális tevékenység, ezért ha a hatóság tudomására jut, büntetendő. Csak a saját ne­velésű sertést lehet értékesíteni, feldolgozni. A sertés felvásárlási és a karaj árának alakulása Időszak Elő sertés nettó ára Karaj bolti ára 2005. május 335 Ft/kg 840 Ft/kg 2006. május 310 Ft/kg 1050 Ft/kg 2008. május 360 Ft/kg 1100 Ft/kg 2009. május 420 Ft/kg 1350 Ft/kg 2010. december 320 Ft/kg 1200 Ft/kg FORRÁS: TN-GYŰJTÉS T* <7 Cl Th I?*: 1 üfisUllíi Rekordáron a napraforgó A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a de­cember 2. és 9. közötti tőzs­denapokon számottevően csökkent a forgalom. A ke­reskedés szempontjából csupán két nap (december 7. és 9.) volt aktív. Összesen 80 kontraktust kötöttek, eb­ből 56-ot takarmánykukori­cára, 14-et napraforgóra és 10-et repcére. Az eurobúzát már csak 2011. augusztusi lejáratra jegyzik, ára tonnánként 1500 forinttal 52 500-ra nőtt a jelzett napokban. A malmi búza tőzsdei ára 1500-2500 forinttal emelkedett az előző időszakhoz képest. A régi tí­pusú takarmánybúzával (TBUZ) tonnánként 5000, az új típusúval (TABU) 2500 fo­rinttal magasabb áron ke­reskedtek, mint egy héttel korábban. A napraforgómag ára rekord­szintre emelkedett, 3500 fo­rinttal magasabb áron je­gyezték a márciusi lejáratra. A repcemag márciusi jegyzé­se tonnánként 6 ezer forint­tal 120 ezer forintra nőtt, utoljára 2008 márciusában volt ilyen magas az ára. Termény időszak Ft/t Eurobúza (EUBU) 2011. Vili. 52 500 Malmi búza (MALM)2011.V. 64 000 2011. VII. 52 500 T. búza (TBUZ) 2011. Vili. 45 500 T. búza (TABU) 2011. V. 55 000 T. kukorica 2011. V. 52 300 2011. IX. 45 000 Napraforgó 2011.111. 134 000 Repce 2011.111. 120 000 FORRÁS: AKI Finom és még egészséges is savanyú káposzta A házi készítésű lehet a legízletesebb Miniszteri biztos felügyeli az átalakítást A télhez hozzátartozik a házi ké­szítésű savanyú káposztából ké­szített ételek, például a töltött, a lucskos vagy az egyszerűen el­készített paprikás, olajos ká­poszta. Ez utóbbi héjában sült krumplival kitűnő és olcsó va­csora. A savanyú káposzta tej- savbaktériumokat, rostokat tar­talmaz. Méregteleníti a szerve­zetet, szabályozza a bélműkö­dést, és egészségessé teszi a bél­flórát. A C-vitamin mellett man­gánt és cinket is tartalmaz, véd a vírusok és a baktériumok el­len. Vas-, fluor- és folsavtartalma hozzájárul a vérképzéshez. A megyei piacokon, boltokban a savanyú káposzta kilójáért 250-300 forintot kérnek. ■!. M. Sokan a piacokon szerzik be a káposztát a karácsonyi menühöz Mint ismert, a jövő évben már kö­telező lesz a mezőgazdasági ter­melőknek az agrárkamarai tag­ság. Ennek részleteiről - például hogy a mekkora területen gazdál­kodókat érinti, mek­kora összeget kell fi­zetni - azonban még keveset tudni. De nem ez lesz az egyetlen változás, mely ezt a te­rületet érinti. Az agrárkamarai rendszer átalakítására felügyelő megbízottat nevez ki a vidékfej­lesztési miniszter. A kamarai biz­tos addig látja el feladatait, amíg az új szervezeti és működési fel­tételeket meghatározó törvény hatályba nem lép, de legfeljebb 2011. június 30-ig. A kamarai biz­tos felügyeli az agrárkamarai rendszer átalakításának előké­születeit, segíti az agrárkamara jogutódlásával kapcsolatos felté­telek kialakítását, figyelemmel kíséri a Magyar Ag­rárkamara és a terü­leti agrárkamarák kötelezettségvállalá­sait, illetve ellenőriz­heti azok gazdálkodását. A ka­mara kötelezettségvállalásával és képviseletével kapcsolatos ügyekben a biztos a képviseleti jogot magához vonhatja. További joga, hogy az agrárkamara részé­re feladatot határozzon meg, va­lamint, hogy tájékoztatót kérjen, egyúttal a kamara minden iratát megtekintheti. «M. I. ■ Ellenőrizhet, beletekinthet az iratokba. S 11 Új elnöke van a vágóállat- és hústerméktanácsnak A vágóállat és Hús Szakma­közi Szervezet és Termékta­nács (VHT) december elején tartotta tisztújító közgyűlé­sét, amelyen dr. Németh An­talt választották elnökké a posztról leköszönő Antal Gá­bor helyett. Az új vezető szakállatorvosi diplomával rendelkezik, volt hatósági ál­latorvos, kutatóorvos, orszá­gos főállatorvos. A küldött- közgyűlés a VHT szervezeti felépítésének átalakulásáról is határozott. A korábbi 23 tagú elnökség létszámát li­re csökkentette, a küldöttek számát 201-ről 60-ra. Szőlőkivágásra ismét lehet támogatást kérni hazánk a 2010-2011-es bor­piaci évben 3,88 milliárd fo­rintot fordíthat szőlőültet­vény-kivágási támogatásra. A Mezőgazdasági és Vidék- fejlesztési Hivatal erre a ke­retre figyelemmel november 15-től már folyamatosan adja ki a vágási engedélyeket, a támogatás feltételeit megál­lapító minisztériumi rende­letben előírt sorrend alapján. Drágább lett a tojás, most több fogy belőle A téli időszakban pár fo­rinttal mindig drágább a to­jás a szokásosnál, ennek oka, hogy a hideg beálltával a tyúkok is kevesebbet toj­nak. A karácsonyi ünnepek előtt amúgy is többet vásá­rolnak belőle, így érthető, hogy a termelők élnek ezzel a lehetőséggel, és darabon­ként 5 forinttal kérnek töb­bet egy-egy tojásért. A szek­szárdi piacon 35-37 forint a nagyobb méretű falusi tojás ára, a kisebbeket 30 forin­tért kínálják. A hideg miatt kevesebb a tojás Januártól indulhat az Új Széchenyi-terv AZ ÚJ SZÉCHENYI-TERV (ÚSZT) pályázatait várhatóan 2011. január 15-én hirdetik ki. A társadalmi vita során sok ja­vaslat érkezett, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Ügy­nökség szakemberei orszá­gos konzultációs sorozatot indítottak, ahol tájékoztatást tartanak az érdeklődőknek. Az ÚSZT kiemelt célja a munkahelyek teremtése, a kis- és középvállalkozások megerősítése, versenyképes­ségük javítása. A rendelke­zésre álló támogatási forrás fele ezt a réteget segíti majd. Továbbiak a TEOLhu hírportálon

Next

/
Thumbnails
Contents