Tolnai Népújság, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)
2010-12-16 / 292. szám
2010. december 16, teol.hu Hasznos tippek Receptek NAPI 12 000 OLVASÓVAL TOLNA MEGYE MEGHATÁROZÓ HIRPORTAUA Előfizetési és terjesztési ügyekkel kapcsolatom várjuk Szekszárdon. a liszt F. tér 3. szám alatt vagy a 74/511-539-es telefonszámon. A10 leggyakoribb filmes klisé A renitens zseni felébredt a rémálomból, és egy el- színeződő térkép mellett, letépve társa dögcéduláját elmerengett a múlton. Ismerős? Hogy miért tör rá az emberre filmnézés közben a „mintha ezt már láttam volna” érzés? Pedig egészen biztosan nem, még a címe sem ismerős, a rendező nevét sem hallottuk soha, és mégis? A következő lista magyarázatként szolgálhat a fenti jelenségre. Lássuk a leggyakoribb filmes kliséket! 1. Ébredés a rémálomból A rémálomból való ébredés gyakorlatilag az összes horrornak kötelező eleme, de ezen kívül számos thrillerben is előfordul, főleg olyanokban, amikben jó erős a pszichológiai vonal. A képlet egyszerű: hősünk vagy hősnőnk rémálmát látjuk, melyben ő (vagy valaki, akihez őt gyengéd érzelmek fűzik) pont majdnem meghal, ekkor azonban vágás jön. S hirtelen már az ágyban találjuk őt, ahogy döbbenetes hasizommunkával hozzávetőlegesen két ezredmásodperc alatt felül, eztán hosszasan kapkod levegőért. Kissé műfajidegen a példa, de különösen látványosra sikeredett az Apollo-13 rémálomból ébredős jelenete. 2. A renitens zseni A renitens zseni karaktereket több alosztályba kellene sorolni: őrült professzortól kábítószerfüggő hekkerig igen széles a spektrum. Foglalkozzunk most azonban a renitens zseni iskolai kiadásával: messziről megismerhetjük a kapucnijáról, vibráló tekintetéről, és többnyire még az első húsz percben megtudjuk róla, hogy vagy a gengszterkedés a hobbija, vagy borzalmasan elnyomják az ókonzervatív, vaskalapos szülei. Az jellemzően a végkifejlet előtt derül ki, hogy fantasztikus verseket ír, mert az iskolai renitens zseni végtelenül gátlásos is, ha a tehetségéről van szó. A Holt költők társaságánál nem kell mesz- szebbre mennünk példáért. 3. A múlt szörnyű titkai A zombik nem jönnek elő csak úgy passzióból, a kísértetek nem véleüenül kísértenek ott, ahol, meg úgy általában: aki veszi a fáradtságot, hogy visszatérjen a halálból, majd eztán a halálba küldjön másokat, az valószínűleg jó okkal teszi. A műfaj rendezői kötelezőnek érzik részletesen kidolgozni a mészárlás történed hátterét. Kedvenc a ház alatt fekvő ősi indiántemető, de előzmény lehet brutális gyilkosság, esetleg hasonlóan véres közlekedési baleset. A Szellemhajó című film készítői például egy a fedélzeten elpattanó drótkötélre bízták a piszkos munkát. 4. A térkép, ami elpirul Ismét valami olyan következik, amit a rendezők sehogy nem tudnak megkerülni. Ez pedig a térkép, amin a nemsoká bekövetkező apokalipszis menetét mutatják be, s mely térkép rendszerint fokozatosan bepirosodik, ahogyan a várt ví- rus/cunami/földönkívüli klón- hadsereg/stb. lassan halad előre a pusztítással. Érdekes a játék kedvéért elgondolkodni annak az elképzelt infografikusnak a lelkiállapotán, akit tizenkét órával a világvége előtt még telező lenne kordzakót hordania, természetesen folttal a könyökén. A diákoknak pedig e fent említett tanár első belépésekor mintha kötelező lenne kétkazettás magnóból rapet hallgatnia, esetleg saját szerzeményeiket kántálniuk, s papír- galacsinokat vagdosni egymáshoz, továbbá nem észrevenni a belépő tanárt. A tanárnak pedig minderre válaszként valami közepesen meghökkentő dolgot tenni, például megcsikorgatni a krétát a táblán, netán túlharsognia a zenét. Ajánlott néznivaló: Veszélyes kölykök. 8. Szemhunyásnyit késik Néha a rendezők lehetővé teszik a nagyérdeműnek, hogy kétszer kapjanak infarktust egymás után, másodperceken belül. Az elv egyszerű, megvilágítjuk egy példával: hősünk egy elhagyatott házban, elemlámpával kezében, lassan csoszog szobáról szobára. Valahol szörny lapul, a feszültség nő, az idegek pattanásig feszülnek. Ekkor hősünk lever valamit, ami nagyot csattan. Első infarktus, majd megköny- nyebbülés. A következő pillanatban pedig lecsap a szörny. Második infarktus. Ezen a ponton ismét rengeteg példa adódik: sötétben riogatásra kitűnően alkalmas például a Barlang. 9. Hátrahagyott bajtársak A háborús, illetve a katasztrófafilmek jelentős hasonlóságot mutatnak, legalábbis van egy jókora metszethalmaz. Mindkettőben vannak ugye áldozatok, mindkettőben relatíve nagy a halálozási arány. Érdekes megfigyelés, hogy mindkét műfaj majdnem összes darabjában elhangzik egy tábornok szájából valami olyasmi: rajtuk már nem segíthetünk. Mindkét műfaj szereplői megszaggatják a ruháikat, ha baj van - az alkalmi kötés szinte mindig helyben széttépett farmernadrágból, esetleg ingből vagy katonai gyakorlóöltözékből készül. Legyen mondjuk egy klasszikus ezúttal, a Poszeidon katasztrófa. 10. Az autóm és én Az autózással kapcsolatos furcsa szokásokkal önmagában tele lehetne írni ezt a listát. Ha hiszünk az amerikai filmekben látottaknak, a következő megállapításokat tehetjük: minden parkolóban áll olyan kocsi, ami nyitva van, és vagy benne van a slusszkulcs, vagy két drót összeérintésével gond nélkül indítható. Továbbá: soha ne számoljuk meg a pénzt, amit a taxisnak adunk, ugyanis a megfelelő összeget vesszük elő, különösen olyankor, ha nem nézünk oda. A nyolcvanas évek amerikai szedánjainak pedig törhetetlen a tengelye, illetve legtöbbjük alkalmas rövi- debb légi utak megtételére. Forrás, nana.hu Egy repülőgépnek már a beindítása is hosszadalmas műveletsor, így nem várható el a rendezőtől, hogy részletezze, ugyanis mindenki elaludna a moziban. Egy részlet bemutatása viszont minden bevetés előtt kötelező: amikor a pilóta kiragasztja kedvesének gyűrött portréját a műA háborús műfaj nem más, mint a klisék feneketlen kútja. Válasszunk hát valamit a kelléktárból, legyen mondjuk például a dögcédula, és már jöhetnek is miértek: miért van az, hogy mikor a haldoklóról letépik, a fémlánc mindig engedelmesen elszakad?; miért akarja a haldokló katona a dögcédulát egyik társával mindenáron elküldeni valahova, mikor az éppenséggel pont arra szolgál, hogy viselőjét az alapján lehessen azonosítani? Miért, miért, miért? Vannak azonban a műfajnak filmtörténetileg megkerülhetetlen darabjai - aki nem látta, rohanjon megnézni az Apokalipszis most-ot, de rögtön. 7. Bőgatya, boxer A pedagógia nehézségeit körüljáró filmekben adódik néhány kötelező közös pont. Valahogy mintha minden, a tan- intézmény penészes falai közé új színeket hozó tanárnak kö5. Portrék a pilótafülkében 6. Dögcédula lánccal rá lehet venni, hogy készítsen egy szép, háromdimenziós prezentációt a várható eseményekről. Különösen szépek a műfajban a „Holnapután” térképen vándorló, forgó és növekvő ciklonjai. szerfalra. Szinte valamennyi háborús, repülős filmben megtalálható jelenet helyettesíthető azzal, hogy felszállás előtt a nyakában lógó keresztet csókolja meg a pilóta. Példánk a repülős filmek origója, a Memphis Belle.
