Tolnai Népújság, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-12-12 / 49. szám

2010. DECEMBER 12., VASARNAP 3 TOLNÁBAN, KÖZELRŐL Mezőgazdaság és romaintegráció rivaldafényben Hazánkra esik januártól az unió 26 tagállamának tekintete Az Európai Unió soros elnökségére készülő Ma­gyarország abban bízik, hogy Brüsszel jobban a zsebébe nyúl a jövőben a mezőgazdaság fejleszté­sének vagy a romák in­tegrációjának megoldá­sára. Rácz Tibor A zsebtolvajt nem igazán érde­kelte, hogy az Európai Unió so­ros elnökségére készülő ország­ból érkezett az a szemüveges férfi, akinek a táskájában koto­rászott a brüsszeli metró egyik legforgalmasabb járatán. Hig­gadtsága csak akkor tűnt el, amikor Rimóczi Ágnes szolno­ki újságró rászólt a Magyar Rá­dió debreceni munkatársára: - Nála van a tárcád! Ekkor a ma­rokkói származásúnak tippelt férfi kicsit zavartan, de nagyon gyorsan elhagyta az épp nyíló ajtón keresztül a szerelvényt. Az Európai Unió soros elnöksé­gére készülő Magyarországról érkező újságíróknak, köztük la­punk munkatársának innentől fogva már minden simán ment, az utazás a városon belül, a re­gisztráció, a tudósítások. Alig néhány nap, és fél éven keresztül hazánk főszerepet kap a 27 tagállamot magába tö­mörítő szervezet életében. A so­ros elnökség volt az egyik oka, hogy az ország különböző régi­óiból újságírókat hívtak meg a Régiók Bizottsága magyar tag­jai. E bizottság ugyanis arra hi­vatott, hogy az uni­ós tagállamok tele­püléseinek önkor­mányzatai, kistérsé­gei, megyéi vagy ré­giói érdekeit képviseljék, hi­szen az uniós források 70 szá­zaléka mégiscsak ezen önkor­mányzatokhoz, szervezetekhez kerül. Ribányi József, a bizott­ság tagja, Tamási polgármeste­re szerint éppen ezért fontos, hogy ezek az önkormányzatok képviselve legyenek, hallassák hangjukat, s tudassák a brüsz- szeli döntéshozókkal, hogy a te­lepülésen élőknek mik az érde­keik, mire van szükségük. Döntsön akár az Európai Parla­ment az Európa 2020 stratégiáról, akár a kohéziós po­José Manuel Barroso a Régiók Bizottságának konferenciáján Brüsszelben: egybecseng a magyar szándék az uniós stratégiával Megállítanák a romák ván­dorlását. litikáról vagy a költségvetésről, vagy ami hazánk szempontjá­ból igen fontos, az agrárpoliti­káról. Jósé Manuel Barosso, a de­cember elsején megtartott ple­náris ülésen minden az imént említett témában felszólalt, s vázolta az unió fő csapásirá­nyait. Kiemelte, szükség van a kö­zös agrárpolitika kidolgozására, s erősítésére az EU- ban azért is, hogy az emberek életminősége javuljon. Megfe­lelő helyet kell kapnia a költ­ségvetésben is. Hozzátette, a mezőgazdaság és a vidékfej­lesztés támogatásáról már megindult a konzultáció. Ki­emelte az elnök azt is, hogy a 2020-ig ütemezett uniós straté­gia szintén nagy hangsúlyt fektet a női esélyegyenlőség erősítésére, növelni, akarja az EU a hölgyek foglalkozta­tottsági arányát tagállamaiban, ami egyébként nemcsak az egyének, hanem az államok, s a szervezet számára is nagy gazdasági lehetőségeket rejt. Barosso azt is kifejtette, hogy továbbra is az unió legfonto­sabb feladatai közé tartozik a romák integrációja. Ennél a pontnál is összekapcsolható a soros magyar elnökség és a kö­zösségi politika, hiszen e témá­ban már a Fidesz-KDNP-kor- mány is tett ígéreteket a követ­kező fél évre. Orbán Viktor mi­Gödöllőnek elismerés, hogy központi helyszín lesz BIHARY Gábor a Régiók Bi­zottságának magyar alelnöke szerint a soros elnökség egyik legnagyobb nyertese Gödöllő. Mivel a Budapest melletti, alig harmincezer lelkes város központi helyszíne az Euró­pai Unió Tanácsa 2011. első félévi magyar elnökségi ese­ményeinek.- az államfő! csúcsértekezle­tet Budapesten, a Parlament­ben tartják, a 16 miniszteri szintű tanácsülés közül tizen­négyet, valamint további húsz konferenciát Gödöllőn, a Ki­rályi Kastélyban rendeznek meg. Egy tanácskozást ren­deznek Debrecenben, egyet pedig Balatonßreden - pon­tosított Gémesi György, Gödöl­lő polgármestere, aki szintén a Régiók Bizottsága tagja. - Hatalmas elismerés ez Gödöl­lőnek és a teljes lakosságnak egyaránt. A kormány ezzel el­ismerte az elmúlt 20 évben el­végzett erőfeszítéseinket és munkánkat. Ezzel együtt ter­mészetesen óriási felelősség is hárul ránk. Mi azon le­szünk az előkészületek és a rendezvények alatt is, hogy a lehető legjobb feltételeket biz­tosítsuk az eseményeknek, és Gödöllő méltó helyszíne le­gyen az európai uniós tanács­kozásoknak - húzta alá. niszterelnök a napokban úgy nyilatkozott, hogy az EU-nak ál­doznia kell arra, hogy a letele­pedett romák megfelelő okta­táshoz, munkalehetőséghez és életkörülményekhez jussanak. Különben belőlük is vándorló roma közösség válik, és így, mi­után európai állampolgárokról van szó, senki sem akadályoz­hatja meg őket abban, hogy a nagyobb szociális ellátást és a közép-európai országokénál jobb életszínvonalat ígérő álla­mok területén tűnjenek fel. Ezért szükséges egy európai ro­mastratégia, amely elsősorban a már említett iskolázás és munkahelyteremtés hangsú­lyozásával lehetővé teszi, hogy a romák valóban letelepedett közösségekként folytathassák az életüket. Mint kiderült, az EU 2020-ig tartó stratégiájának több pont­ja is csatlakozik a romák integ­rációjához. Ilyenek a mélysze­génység, a korai iskolaelhagyás elleni küzdelem, valamint a fog­lalkoztatási arány növelése. JEGYZET n WESSELY GÁBOR Márványba vésett nevek nem tudom, hogy van-e a szülőfalujában, Kurdon, Se­bestyén Géza utca. Megér­demelné, hogy legyen. Most olvastam az életrajzát, 1878- ban született, s a maga korá­ban páratlan színészi és színigazgatói pályát futott be. Játszott Budapesten a Magyar Színházban, a Ki­rály Színházban és a Nem­zeti Színházban, majd Mis­kolcra került, s az ottani tár­sulat színésze, később szín- igazgatója lett. Ismét a fővá­rosba költözött 1924-ben, a Városi Színházat vezette, és a Budai Színkör munkáját is irányította. Szakmai státu­szát jelzi, hogy 1931-től 1936-ban bekövetkezett ha­láláig ő volt az Országos Szí­nészegyesület elnöke. mindemellett becsületes és szellemes ember is lehetett a róla fentmaradt anekdota szerint. Miskolci direktor- sága idején a város kőszín­háza alapításának százéves jubileumára készült. Kicsi­nosították az épületet, s bár a munka látszata nem volt sok, annál több lett a költ­sége. Az építkezés hajme­resztő panamák közepette zajlott. A városi vezetőség atyafísága, sógorsága, ko- masága, cimborasága mind benne volt a buliban. Szag­gattak a közpénzből, amennyit csak lehetett. Az átépítés befejezését dísz­előadással ünnepelték meg. A színház előcsarnokában nagy márványtábla emlé­keztetett az eseményre: „Új­jáépíttetett az Úr 1923. esz­tendejében, X. főispánsága, Y. polgármestersége, Z. kultúrtanácsnoksága ... ide­jén.” A főrendező megkér­dezte az igazgatótól, Sebes­tyén Gézától, nem hiányol­ja-e a saját nevét a tábláról. - Miért hiányolnám - mondta -, csak azok kerül­tek fel, akik kerestek az üz­leten. néhány beruházásnál ma is elhelyezhetnének ilyen már­ványtáblákat... Krumplival és borral is fűszereztek böllérverseny Idén is a szatmárcsekei versenyzők arattak sikert Attalán Attala Harmadik alkalommal szervezett böllérversenyt tegnap az attalai önkormányzat, amivel a falusi disznóvágás hagyomá­nyait akarják ápolni. A verseny reggel 7 órakor kezdődött, a 6 ta­gú csapatok különböző feladato­kat kaptak: 1 darab szépen for­mált sonkát, 2 oldalszalonnát, 10 kiló kolbászt, 12 kiló hurkát, 1 darab abált szalonnát és 2 kilo­gramm tepertőt kellett készíteni­ük. Ezeket egy háromtagú zsűri értékelte, ez alapján alakult ki a sorrend a nap végére. Mint a múlt évben, úgy idén is Szatmárcseke, Attala testvértele­pülése büszkélkedett a legjobb böllérekkel, az ő munkájukat ér­tékelte a legjobbnak a zsűri. Mint Munkában a böllércsapatok. Később formás sonkák készültek annak elnöke, Bodó Imre el­mondta, a feldolgozás szakszerű­sége mellett értékelték a forma- és ízvilágot is, nem volt mindegy, milyen alakúra sült a tepertő. Megemlítette, olyan érdekessé­geket is kóstolhattak a falu piac­terére érkezőkkel együtt, mint a krumplis, a káposztás vagy a bo­ros kolbász. A második helyen a Somogy megyei Nagyberki csa­pata végzett, a harmadik helyen pedig a maradék 12 induló csa­pat, mivel mindegyikük olyan mesterien forgatta a főzőkanalat, a hentesbárdot és a csontozókést, hogy nem akartak további kü­lönbséget tenni. Az idei verse­nyen már két csapattal több vett részt, mint tavaly. ■ R. T. Saját hazájában lehetett próféta Mittler tanár úr PAKS Negyvenhárom éven át ta­nított a Vak Bottyán Gimnázium­ban, hosszú ideig igazgatóhe­lyettesként dolgozott. Legna­gyobb sikerei - saját szavai sze­rint - nem elsősorban a katedrá­hoz fűződnek. Mittler József - a tanár úr - lételeme volt s maradt ma is a szervezés, a kapcsolat- építés. A gimnázium ma már nyugdíjas pedagógusát, aki so­ha nem büntetéssel, hanem meggyőzéssel igyekezett nevel­ni, s arra törekedett, hogy diák­jait felsőfokon tudja tanítani, teg­nap este Lussonium díjjal jutal­mazta a Paksi Iparos és Vállalko­zói Kör. Dr. Hüse István elnök azt mondta, hogy az általuk ala­pított díj cáfolja azt, hogy senki sem lehet próféta saját hazájá­ban. Kovács Sándor tiszteletbeli elnök, a díj ötletadója arról be­szélt, hogy Mittler Józsefnek ab­ban a szerencsés helyzetben volt része, hogy egész hivatását élet­vidám fiatalok között tölthette, ezért személye jelképe a fiatal­ság minden erényének, a lélek szabadságának. Mittler József, a mindig kime­ríthetetlen energiával dolgozó, tettre kész, aktív pedagógus meghatódva köszönte meg az el­ismerést, majd felidézte pályája legemlékezetesebb pillanatait. Mint mondta, egy álma volt ed­dig, de mára az is teljesült, hiszen mindkét unokája a gimnáziumban tanul. ■ V. T. i » % 4 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents