Tolnai Népújság, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)
2010-12-11 / 288. szám
MEZOGAZDASAG TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. DECEMBER 11., SZOMBAT A nitrátérzékeny területen gazdálkodóknak is kell a napló Megelőznék a vízkárokat beruházás Kezdik a Szekszárd-Bátai-főcsatorna mederrendezését Reformok előtt: merre halad az európai közös agrárpolitika? HIRDETÉS Termőföld vásárlásakor előnyben vannak a helyben lakók nemzeti földalap Törvényben határozták meg a termőföld hasznosításával kapcsolatos legfontosabb szabályokat Nem csak az Agrár-környezetgazdálkodási programban részt vevőknek kell a napló vezetni. Azoknak a gazdálkodóknak is kötelező a gazdálkodási napló vezetése, akik csak egységes területalapú támogatásban (SAPS) részesülnek, de nitrátérzékeny terüléten gazdálkodnak - tájékoztatta lapunkat Varga János agrárkamarai tanácsadó. A gazdálkodási napló vezetése azért is ajánlott, mert anélkül bizonyos kérdések nem vagy nehezen igazolhatóak. A naplót javasolt öt évig megőrizni. A kötelezően vezetendő nyilvántartás adattartalma megfelel a gazdálkodási napló tápanyaggazdálkodásra, trágyázásra, parcellaművelési adatokra, valamint állattartásra vonatkozó lapjainak tartalmával. A napló formanyomtatványai az MGSZH honlapján megtalálhatóak. A gazdálkodónak az augusztus 31-én végződő gazdálkodási évet követően négy hónapon belül a meghatározott adatlapon kell adatot szolgáltatni a mezőgazda- sági tevékenység helye szerinti illetékes talajvédelmi hatóságnak. Az adatlapot az 59/2008. (IV. 29.) FVM-rendelet 6. számú melléklete tartalmazza, de az adatlap letölthető az MGSZH honlapjáról is. A fentieken kívül fontos még, hogy a gazdálkodók ötévente legalább egyszer talajmintát vegyenek a területekről és bevizsgáltassák. Erre azért van szükség, mert a nitrátérzékeny területen műtrágya-felhasználás csak akkor engedélyezett, ha a gazdálkodó rendelkezik öt évnél nem régebbi talajvizsgálati eredménynyel. A szaktanácsadó véleménye szerint a vizsgálati eredményeket célszerű megőrizni a következő mintavételig. ■ F. K. É. Kötelező a nyilvántartási napló vezetése K{íHW'TTuí>u.Mi í s i-Az<,.\rüSAG «ükőöésí lEHCim: Pécseli Péter, a vízügyi igazgatóság balatoni kirendeltségvezetője arról beszélt, hogyan próbálják tartani a vízszintet a Sión A Szekszárd-Bátai- főcsatorna mederrendezése tavasszal elkezdődik. Szükség lesz vízügyi beruházásokra a Sió és a Kapos mentén is. A megelőzésre helyezik a hangsúlyt a vízügyesek. Wessely Gábor A vízügyi beruházások az elmúlt évtizedekben mindig az árvizes esztendőkhöz kötődtek. Ha baj volt, észbe kaptunk, és gyorsan megcsináltuk a legsürgetőbb feladatokat, aztán leült a dolog. Ezen a szemléleten kell változtatni a jövőben. Ha a megelőzésre, a felkészülésre tésszük a hangsúlyt, akkor a védekezési költségek nagyságrendekkel csökkenhetnek. Idén, csak a vízügyi ágazatban, a védekezési költségek elérik a 25 milliárd forintot. Ha ennek a pénznek legalább egy részét vízügyi beruházásokra költöttük volna az elmúlt években, nem itt tartanánk, ahol most Minderről Láng István, a Vidékfejlesztési Minisztérium vízkárelhárítási főosztályvezetője beszélt egy tegnapi szekszárdi fórumon. A rendezvényt az agrárkamara szervezte a városházán. A vendégeket Kővári László, a kamara alelnöke köszöntötte. Polgármesterek, mezőgazdasági és vízügyi szakemberek előtt ismertette az idei csapadékeloszlást. Megállapította, hogy az nyáron is megközelítette, de tavasz- szal és ősszel jócskán meghaladta a sokéves átlagot. Ezért a talaj telítődött, a vízfolyások megáradtak, megjelent és meg is maradt a talajvíz. Kővári László a Sió vízrendezését tartja a legfontosabbnak, hiszen a Balaton és a Kapos is Sió-függő. Gyorsan orvoslandó problémának tekinti a Szekszárd-Bátai-főcsatorna meder- rendezését is. Gyors megoldás azonban nincs. Erről már Horváth István szekszárdi polgár- mester, az Országgyűlés mező- gazdasági bizottságának alelnöke beszélt. Mivel hosszú időn keresztül elodázták a külterületi vízrendezést - a megyében és az országban is -, csak lassan dolgozható le ezen a téren a lemaradás. Jó hír, hogy a Szekszárd- Bátal-főcsatorna mederrendezése már biztos, hogy elkezdődik tavasszal. Azt is bejelentette Horváth István, hogy jövőre a Szé- chenyi-kártya a mezőgazdasági vállalkozók számára is elérhető lesz. Könnyebben túljutnak majd ezzel a hitelkonstrukcióval az átmeneti finanszírozási problémáikon. Beke Zsolt, a vízügy területileg illetékes szakasz- mérnökségének vezetője is megerősítette: itt az idő a cselekvésre. Még ezekben a napokban is több helyen tartanak fenn belvíz- készültséget. A szivattyúk sok helyen „nem érik utol magukat”, állandóan jön az újabb csapadék. Tervek és technikai megoldások léteznek a problémák elhárítására, csak a pénzt kellene melléjük Néhány adat a Balaton mostani helyzetéről vízfelület: 600 négyzetkilométer ÁTLAGOS VÍZMÉLYSÉG: 3,5 méter TÁPLÁLÓ VÍZFOLYÁSOK száma: 41 db. (Legnagyobb a Zala folyó) LEERESZTÉSI PONT: 1 db. (Siófoki zsilip) BEÉRKEZŐ VÍZ EZEKBEN A NAPOKBAN: 40-45 köbméter/mp LEERESZTETT VÍZ EZEKBEN A NAPOKBAN: 39 köbméter/mp FORRÁS: VtóCCYl IGAZGATÓSÁG rendelni. Mederrendezés szükséges a Sión, a Szekszárd-Bátai- főcsatornán és a Kapóson is. Ez utóbbira is van már kész terv, több alternatívát felvonultatva a töltések igazításáról és szükség- tározók kialakításáról. A balatoni helyzetről Pécseli Péter, a vízügy kirendeltségvezetője tájékoztatta a jelenlévőket. A siófoki zsilipnél 70-110 centi között kell tartaniuk a vízszintet. Az aszályos években előfordul, hogy a 70 centit se produkálja a tó, most meg a 110 centi megoldhatatlan. Tegnap 126 centit mutatott a vízmérce. Többet leengedni nem lehet, mert már így is panaszkodnak a Sió menti településeken élők, de valamennyit muszáj kiengedni a tóból, mert ha nem, akkor a Balaton-part úszik. A téma kapcsán Láng István minisztériumi főosztályvezető hangsúlyozta: ha az igények és az érdekek ütköznek a vízzel kapcsolatos ügyeknél, akkor az érintetteknek kell leülni, tárgyalni és megegyezni. Nem az a „megoldás”, hogy a vízügyet szidják. Egyébként jövőre sok dicséretre számít a tárca. Megindul jó néhány projekt, és közmunkásokat alkalmazva tízezer munkahelyet teremtenek. Az Európai Bizottság november közepén közzétette az Európai Unió 2013 utáni agrárpolitikájára vonatkozó elképzeléseit, a KAP várható átalakításának módozatairól. A bemutatott kiindulási dokumentumban három alapváltozat található. 1. ) MÉRSÉKELT REFORMOK FOKOZATOS BEVEZETÉSE Eszerint továbbra is megmaradnának az agrárgazdálkodási és vidékfejlesztési közvetlen támogatások, de sokkal nagyobb hangsúlyt kapna a környezetvédelem, az élelmiszerbiztonság, az éghajlatváltozás hatásainak kezelése, ugyanakkor a nemzeti támogatások lehetőségeit kurtítanák. 2. ) TÖBB ELEMBŐL ÖSSZETEVŐDŐ TÁMOGATÁSOK Lenne egy, az egész EU területén egységes átalánytámogatás - hozzávetőlegesen 100 euro/hektár -, továbbá egy úgynevezett zöldkomponens, amely ebben a változatban is a környezetvédelmet, környezettudatos gazdálkodást segítené. A harmadik elem egy kiegészítő támogatás lenne a „különleges természeti korlátok” ellentételezésére. Lényegesen egyszerűsödne a támogatások igénylésének módja, ugyanakkor nemcsak az AKG-ban, hanem mindenkire vonatkozna egy alapszintű környezetkímélő követelményrendszer. 3. ) AZONNALI DRASZTIKUS REFORMOK Ez a változat a közvetlen kiűzetések leépítését javasolja. Számunkra kedvező, hogy a nemzeti támogatások növelését szorgalmazók (régi, gazdagabb tagországok) háttérbe szorultak, ugyanis Magyarország költségvetése nem lenne képes ezeket finanszírozni, még a mostani szinten sem. A támogatáskiegyenlítés vitájánál érdekérvényesítésük műiden alkalommal tetten érhető. A „régiek” tehát nem örülnek annak, hogy az új tagországok gazdálkodói is ugyanannyi támogatást kapjanak mint ők. Volt olyan javaslat, miszerint 2013 után is még 1 -2 évig, de olyan is, hogy még 7 évig elhúzódva történjen meg a kiegyenlítés! Ez pedig semmi mást nem jelent számunkra, mint az óriási versenyhátrány konzerválását Mindezekről a 10 újonnan csatlakozott ország szakértői december 2-3. között tanácskoztak Brnóban. Várjuk a fejleményeket! ■ Weiszenburger József agrárkamarai tanácsadó Az Országgyűlés elfogadta, és 2010. augusztus 13-án kihirdetésre került a LXXXVII. törvény, mely a Nemzeti Földalap létrehozását szabályozza. A jogszabály meghatározza azokat a szempontokat, amelyeket a termőföld hasznosítása során figyelembe kell venni: családi gazdaságok kialakításának elősegítése, környezetbarát termelés támogatása, birtokszerkezet optimalizálása, birtok-összevonási célú és állattartó telepek működését segítő önkéntes földcseréhez szükséges termőföld biztosítása, természet- védelmi területek megóvása, vízgazdálkodási feladatok, szociális földalap létrehozása, oktatási és kutatási célok megvalósítása. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítása történhet: nyilvános pályázat vagy árverés útján történő eladással, haszonbérbe adással, vagyonkezeléssel és cserével. A hasznosítást érintő szerződések tartalma nyilvános, így a szerződő fél neve, lakcíme, a földrészlet helyrajzi száma, az ellenszolgáltatás összege, haszonbérletnél a szerződés időtartama. A törvény 36. §-a módosította az 1994. évi LV. törvény fogalmait a helyben lakó és a helyben lakó szomszéd tekintetében. Helyben lakó: az a családi gazdálkodó, vagy nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő, vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozó, akinek lakóhelye legalább három éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a termőföld fekszik, vagy legfeljebb 15 kilométer távolságra a közigazgatási határtól. Helyben lakó szomszéd: közvetlenül határos vagy út, árok, csatorna közbeékelődésével szomszédos az adásvétel, illetve a haszonbér- let tárgyát képező termőfölddel. A törvény által meghatározott sorrend termőföld, illetve tanya elővásárlása esetén:- Magyar Állam a törvényben foglaltak szerint,- helyben lakó haszonbérlő, felesbérlő és részesművelő,- helyben lakó szomszéd,- helyben lakó, Előnyt élvez földvásárláskor a helyben lakó haszonbérlő- haszonbérlő, felesbérlő, részesművelő. A helyben lakó szomszéd és a helyben lakó csoportokon belül a további sorrend: családi gazdálkodó nyüvántartási számmal rendelkező őstermelő, illetve egyéni vállalkozó. Haszonbérlő esetében az elővásárlási jogot a legalább három éve fennálló haszonbérlet esetén lehet gyakorolni. A vásárolt, illetve bérelt területek vonatkozásában a gazdálkodó további feladata a földhasználati bejelentés, melyet harminc napon belül kell a földhivatalnál megtenni. SAPS-támogatást az a jogszerű földhasználó igényelhet, aki tárgyév május 31-i dátum szerint bejegyzett ügyfél. < t y # ■ A Balaton és a Kapos is Sió-függő.
