Tolnai Népújság, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-09 / 286. szám

6 2010. DECEMBER 9., CSÜTÖRTÖK ................ tWH HMMBi M— • ».. GA ZDASÁG A BUX index 2010. december 8-án 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK Egis 20 400 4,08 288 FHB 1004 3.50 195 RFV 8 135 2,45 22 ANY 720 1,98 13 OTP 5 330 0,75 6 098 VESZTESEK FORRÁS: BÉ' —ÍB6—BHM| mrts(%) «MA | CIG Pannónia 666 -1,76 41 Fotex Econet 402 -1,71 94 -1,05 21 MTetekom 540 -0,91 443 Richter 44 000 -0,67 352 A BÜX index az elmúlt napokban 20640 20400,........................................ po rt/11.30 12.01 12.02 12.03 12.06 12.07 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 12.8.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2011. március 51 700 MALMIBÚZA 2011. március 63 000 TAKARMÁNYBÚZA 2011. március 55000 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. március 52 000 OLAJ NAPRAFORGÓ 2011. március 133 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. december 8-án 1€ 1$ 1CHF í t mm f 88888» 277,74 Ft 210,00 Ft 212,83 Ft-0,29 Ft +2,27 Ft +0,01 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 2 hő Allianz Bank 4,25 4,25 Banco Popolare 3,21 3,25 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 Erste Bank* 7,50 FHB1 7,00* ' 6,00 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank1 3,00 4,75 Raiffeisen Bank 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 BÓNUSZ L FORINT BETÉT 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ 4 AKCIÓS AKTÍV BETÉT * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euróvalutaárfolyamok (forint/euró, 12.8.) 1'' Vételi Eladási Allianz Bank 272,38 286,35 Budapest Bank 270,49 287,22 CIB Bank 268,16 290,50 Citibank 268,14 290,48 Erste Bank 271,31 286,95 K&HBank 270,46 286,04 MKB Bank 270,98 284,88 OTP Bank 271,15 285,05 Raiffeisen Bank 272,66 284,92 Eltűnő köztéri reklámok új szabályozás Autósztrádán az utat nézd, ne az óriásposztert! Reklámköltések 2009-ben (becslés, milliárd forint) Változás (%) Televízió Közterület Internet Összesen: 162,02 Mrd Ft 65,39 Bár a közterületi reklám­felületeken már tavaly is harmadával esett a rek­lámköltés, egy törvényja­vaslat tovább szűkítené a piacot. Felszámolnák az autópályák mentén az óriásplakátokat, de a vá­rosi felületekből is keve­sebbet engedélyeznének. Munkatársunktól Fellegi Tamás nemzeti fejleszté­si miniszter novemberben ter­jesztette a parlament elé a közte­rületi reklámfelületeket érintő törvénytervezetet. A változtatást nem a nagy visszhangot kapott médiatörvényben, hanem az úgynevezett az „egyes közleke- désű tárgyú törvények módosítá­sáról” (vagyis a KRESZ-ről) szó­ló összefoglalóban tették közzé. Eszerint a közút területén, a közút felett és mellett tilos elhe­lyezni olyan jelet, jelzést, egyéb tárgyat és berendezést, amely a közúti jelzésekkel összetéveszt­hető, a láthatóságot akadályoz­za. S alkalmas arra, hogy a köz­lekedők figyelmét elterelje (az úthoz túl közeli óriásposzter), vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti. A módosító javaslat szerint tilos el­helyezni - a járda, a gyalog-, a kerékpár- és a közút úttesten kí­vüli burkolatlan területének a ki­vételével - a közút területén, a közút felett, az út műtárgyán, az út tartozékán, közvilágítási, vil­lany-, telefon- és egyéb oszlopon, valamint a közút lakott területen kívüli szakasza mellett reklám­táblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést. Ez utóbbi tilalom nem vonat­kozik a négy négyzetmétert meg nem haladó reklámtáblára és -hordozóra, valamint a benzin­kutaknál elhelyezett cégjelzést és üzemanyagárakat tartalmazó táblákra, továbbá azokra a köz­vetlenül a közút mellett elhelye­zett berendezésekre, melyek ki­zárólag a közlekedés biztonsá­gát segítő közérdekű tájékozta­tást szolgálják. BÁR A TÉVÉS HIRDETÉSEK még mindig vezetnek, egyre na­gyobb piaci tortát hasít ki ma­gának az online felületen kö­zölt reklám. Egy londoni cég adatai szerint az idei 4,9 szá­zalékos növekedést jövőre to­vábbi 4,6 százalékos bővülés követheti a teljes reklámkölté­seknél. A médiapiacot bevéte­li oldalról figyelő Magna Gobal kicsit eltérő adatot kö­rn Mezriczky László: ha a biz­tonságot szolgálja, jöhet Magyarországon mintegy 23 cég foglalkozik kültéri reklá­mokkal, országszerte körülbelül 50-50 .er plakátot értékesíte­nek. A Magyar Közterületi Mé­dia Szövetség becslése szerint a törvényjavaslat 3-5 ezer hirdető­felületet szüntetne be, amely szinte minden ügynökséget ér­zékenyen érinthet. Mezriczky László, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) elnö­ke elmondta, támogatnak min­zöl erről, de az irány azonos: az idei 6,9 százalék után 2011-ben további 5,4 százalé­kos bővülést várnak. Az idén mintegy 450 milliárd dollárra becsülik a teljes reklámköl­tést. Ez 2012- 13-ban 5 száza­lékkal növekedhet elemzők szerint. Az internet részesedé­se a teljes költésből 14 száza­lék. Három év múlva már 18 körül lehet den olyan intézkedést, amely a közlekedés biztonságát szolgál­ja, ám fontosnak tartják a tájéko­zódás szabadságát is. A köztéri reklámok ugyanis ez utóbbit szolgálták. Nehezményezte, hogy a javaslat előtt nem egyeztettek a szövetséggel. Megkerestük a köztéri piacon csaknem 50 százalékos piaci ré­szesedéssel rendelkező ERA Me­dia Hungary Kft.-t, amely az Akzent Média, az Intermédia, a Magnum Megaboard, a Mul­tireklám, valamint az Outdoor ügynökséget tömöríti. Szelei Szi­lárd kereskedelmi vezérigazgató azonban elzárkózott a nyilatko­zattól. Az azonban sejthető, hogy a több mint 17 ezer óriásplakát­tal a 49 százalékos piaci részes- déssel rendelkező EPA Médiát komolyan érinti a javaslat. Az inkább hirdetőoszlopok­ban „erős” - országszerte csak­nem 1600-at árusító - Mahir Cityposter Kft. véleményét is szerettük volna kikérni, ám Ko­vács István ügyvezető igazgató sem kívánt nyilatkozni. A szövetség adatai szerint 2009-ben a 162,02 milliárd fo­rintra rúgó reklámtortából 14,34 milliárd forint jutott köz­területi hirdetésekre. Ez csak­nem 30 százalékos csökkenés 2008-hoz képest. A teljes rek­lámtorta mintegy ötödével zsu­gorodott. Utat tör magának az online felület Kedvező áron kínálták, de drága volt OLCSÓ MOBILTELEFON Olva­sónk a reklámban hallot­ta, hogy néhány ezer fo­rinttól már kapható egy bizonyos mobiltelefon-ké­szülék. Az üzletben kide­rült, hogy az csak a kez­dőrészlet. A reklám, amely bemutatja az elegáns terméket, majd egy kellemes hang közli, hogy néhány ezer forinttól már kapható, valóban meg­tévesztő lehet. A hirdetésnek közölnie kellene azt is, hogy ez csak a „beugrója” annak az összegnek, amennyibe a készülék valójában kerül. Kellemetlen a vásárlás hely­színén szembesülni azzal, hogy a jelzett áron túl mond­juk még 12 havi törlesztés vár arra, aki ezt a terméket választja. Az ilyen reklám kimerítheti a tisztességtelen kereskedői magatartás fogalmát, amely vétségért a Nemzeti Fogyasz­tóvédelmi Hatóság (NFH) ke­mény fogyasztóvédelmi bír­sággal sújthatja a céget. Sőt, ha a reklám a fogyasztók na­gyobb körét, azaz mondjuk az egész országot érinti, ak­kor már a Gazdasági Ver­senyhivatal foglalkozik az üggyel. A kereskedők nyilván a rek­lámpszichológiára építenek. Akiknek a hirdetés alapján annyira megtetszik a termék, hogy elhatározzák, megvásá­rolják azt, azok közül sokan az üzletben már nem monda­nak nemet. Inkább elfogad­ják a részletfizetést, csak hogy az övék lehessen a vágy­va vágyott árucikk. De pontosan ezért érdemes tudatos vásárlónak lenni, hogy a hasonló jelenségek ne szaporodjanak el. Ha va­laki úgy érzi, egy nem egy­értelmű reklámmal megté­vesztették, és számára a va­lós kondíciók kedvezőtlenek, tiltakozzon. Jelentse az ese­tet a hatóságnak, illetve ne menjen bele az adásvételbe. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu Egy csalóra hivatkozott a peches adóeltitkoló Több mint ötszázmillió forintot követel az APEH egy magánsze­mélynél végzett vagyonosodási vizsgálat után. A Közép-magyar­országi Regionális Főigazgató­ság egy fémhulladék-kereskede­lemmel foglalkozó vállalkozá­sokban érdekelt magánszemély vizsgál meg, aki több nagy érté­kű ingatlant és luxusautót vásá­rolt, cégeinek több százmilliós tagi kölcsönt nyújtott, ám beval­lott jövedelme eltörpült kiadásai mellett. Az adózó korábbi megtakarí­tásaival és bevételeivel, továbbá két magánszemélytől szerzett félmilliárd forint összegű köl­csönnel próbálta igazolni kiadá­sait. Meghökkentő módon a köl­csön forrásaként a kölcsönt álh- tólagosan nyújtó magánszemé­lyek adócsalás során keletkezett jövedelmét jelölte meg. Erről a bíróság korábban megállapítot­ta: be nem fizetett adókból és já­rulékokból származott. Az adózó maga hívta fel a figyelmet arra, hogy a kölcsönt nyújtó egyik ma­gánszemély ellen adócsalás mi­att büntetőeljárás folyt, és jog­erős letöltendő szabadságvesz­tésre ítélték. Az adózó az eljárás során nem tudta hitelt érdemlően bizonyíta­ni állításait, ezért az APEH 700 millió forint fedezethiányt állapí­tott meg, amelynek alapján 532 millió forint megfizetésére köte­lezte az adózót. ■ Piadlsztítas. Több mint 85 ezer karton lefoglalt csempészett cigarettát égetett el a vám- és pénzügyőrség Budapesten, a XV. kerületi szemétégetőben. A hamis mellett jó minőségű, de zárjegy nélküli dohányárut is megsemmisítettek. Az idén eddig több mint 12 ezer ügyben járt el a vámhatóság, és ezalatt 350 ezer karton dohányterméket foglalt le.

Next

/
Thumbnails
Contents