Tolnai Népújság, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-11-07 / 44. szám

2010. NOVEMBER 7., VASARNAP SZTORI 5 Ötszáz éves letenyei platán az Ev fája szavazás Szeretjük a fáinkat, egyesek még csalnak is kicsit a kiválasztott kedvencekért Az Ökotárs Alapítvány versenyére idén 125 fát neveztek be az ország minden tájáról. Ebben a vetélkedőben nem a mé­ret a lényeg: a lelki kötő­dés mindennél többet ér. Fábos Erika Az Év fája internetes szavazás nem matuzsálemeket vagy le­nyűgöző óriásokat keres: a jelölők olyan fákat ajánlhattak, amelyek valamiért fontosak: kapcsolódik hozzá egy helyi történet, találko­zási pontot kínál az ott élőknek vagy bármilyen más szerepet tölt be a környék mindennapjaiban. „A »versenyre« 125 fát nevez­tek be az ország minden tájáról - mondja Sólyom Éva, az Ökotárs Alapítvány munkatársa. - Az el­ső három helyezett egy zalai, egy somogyi és egy békési fa lett. A dobogó legfelső fokán egy ötszáz éves letenyei platán végzett, a má­sodik az ötvöskónyi kastélypark hatalmas hársfája, a harmadik pedig a dévaványai »makkfa«. A határidőig egyébként 16 037 ér­vényes szavazat érkezett.” Menet közben derült ki, hogy egyeseknek mennyire fontos a sa­ját fácskájuk. Néhányan ugyanis kamu e-mail címeket gyártottak, és ezekről próbálták szaporítani a voksaikat. A csalásra azonban fény derült, és a hamis szavazato­kat érvénytelenítették. A győztes platánra egyébként több mint négyezer szavazat érkezett. Pósfai György, a Magyarország legnagyóbb fái című könyv szer­zője szerint sok tényezőtől függ, hogy hogyan lesz egy fából matu­zsálem vagy kimagasló nagyságú fa. Szerencse is kell ahhoz, hogy egy csemete hatalmasra nőjön, de a megfigyelések szerint a leg­nagyobbak genetikailag is jobb adottságúak, mint társaik. A las­sabban növő példányok pluszelő­nye, hogy tovább élnek, mint a gyorsan növő fajták. A mikroklí­ma és a talaj szintén befolyásolja a növekedést: egy nemzetközi ta­lálkozón például nemrég bebizo­nyosodott, hogy a nyárfák a ma­gyar talajon képesek a legna­gyobbra nőni. Az emberek mindig szorosan kötődtek a fákhoz. Mesék, mon­dák őrzik egy-egy komoly fama­tuzsálem emlékét, varázserőt tu­A legalább 500 éves, 615 centiméter körméretű, 20 méter magas és 36 méteres koronaátmérővel büszkélkedő győztes letenyei platán „jutalma” egy 250 ezer forintos vásárlási utalvány lajdonítottak nekik és a néphit nálunk is úgy tartotta, hogy a föl­di és az égi világot egy fa köti ösz- sze. „A fa valóban szerethető - akár életében, akár holtában gon­dolunk rá. Árnyékot ad, gyümöl­csöt terem, bútor készül belőle, mindez már magában tiszteletre méltó - mondja Pósfai György. - Ha ftlozofikusabb oldalról közelí­tünk, akkor is van magyarázat. A mai rohanó világban elgondol­kodtató és lenyűgöző az az erő, a rendíthetetlen tartósság, ami a fá­kat jellemzi. A masszív, nagy fák nyilvánvalóvá teszik: másképp is lehet élni. A sok rohangálás, ha- rácsolás csak az egyik stratégia - talán ezért is szeretjük, becsül­jük sokan őket.” A SZÉL VÉGZETT A LEGÖREGEBB magyar fával. Az ezeréves zsennyei tölgyként emlegetett Vas megyei fa pontos kora nem ismert, de Szent István idején már csemete lehetett. A fa ma­gassága 23 méter volt, kerülete pedig meghaladta a tíz métert. A zsennyei tölgyet 1958-ban vé­detté nyilvánították, a Pro Natura emlékérmet is e tölgy rajza díszíti. A zsennyei az ország legöre­gebb és a legnagyobb fája volt, de 2006 márciusában egy vihar­ban szétroppant, leomlott. „A leg­nagyobb pápai platán törzsátmé­rője tíz méter körüli - mondja Pósfai György kutató -, de én az ép, egybetörzsű fák között egy Barcs melletti fekete nyárfát tar­tok a legnagyobbnak, amelynek 2005-ben kereken 1000 centimé­ter volt az átmérője. Híres fák a világban: menedéket adnak, irányt mutatnak, segítenek a megvilágosodásban hippokratész fája (Görögor­szág) Kosz szigetén található. A hagyomány szerint Hippok­ratész (i. e. 460-375), az or­vostudomány megalapítójá­nak tartott görög bölcs ültet­te, és később tanított is alat­ta. Állítólag évszázadokkal később Pál apostol is hirdette az Isten igéjét e fa alatt. major tölgy (Anglia). Hatal­masfa a sherwoodi erdőben, Edwinstowe falu közelében. A legenda szerint egy alkalom­mal a fa odva volt Robin Hood búvóhelye. A törzsének kerü­lete 10 méter és 800-1000 éves lehet. Európa egyik legis­mertebb fája. Évente több száz­ezer turista látogatja meg. tenere fája (Afrika). A Tenere sivatagban álló fát a Föld leg magányosabbjának tartották: 400 kilométeres körzetben nem volt más fa. Sajnos 1973-ban egy líbiai kamionsofőr nekihaj­tott és kidöntötte. Fémutánzatot állítottak a helyére. Az egyetlen fa, amelyet az 1:4 000 000 lép­tékű tétképek is jelölnek. bódhifa (Ázsia). Szent fügefa az indiai Bodh Goyában álló Mahabodhi-templom mellett. Buddha állítólag e fa alatt üldögélve jutott el a megvilá­gosodás állapotába. A temp­lomnál ma is virágzó fa en­nek az egyenes leszármazott­ja - magjából újra és újra kihajt a Bódhifa. Svédországban áll a világ legősibb fája feltehetően a világ legöre­gebb élő fáira, egy csoport lucfenyőre bukkantak Svéd­ország közepén. Bár ezeknek a fáknak a törzse körülbelül hatszáz évenként teljesen elhal, a növények 6-8 ezer éve minden alkalommal ugyanabból a gyökérrendszerből élednek újra. így aztán a ma megtalált néhány lucfenyő genetikai­lag teljesen azonos az évez­redekkel ezelőtti elődökkel. az elismerten legöregebb fatörzs ugyanakkor egy amerikai borzas fenyő, a „Methuselah”, azaz Matu­zsálem. A kaliforniai Fehér­hegységben élő toklászos er­dei fenyő korát mintegy 4500-5000 évre becsülik. a ^2' Élni az idővel' amely megadatott RADOS VIRÁG hogy lehet megúszni a stresszt? Azt gondolom, se­hogy. Tele van vele az életünk, a születéstől a halálig. A világ­ra jövetel az első nagy megráz­kódtatás: az ember kivettetik az anyaméh védettségéből. Harcolj meg magadért! - ez az első üzenet, amit már a kezdet kezdetén megkapunk. hogy miről jutott mindez az eszembe? Két hete nagy alhasi műtéten estem át. Egy hónap­pal előtte kaptam meg az ope­ráció időpontját, ez idő alatt se élő nem voltam, se holt. Nem­csak mert a műtéttől féltem (ki ne tartana az ilyesmitől?). Attól is rettegtem, mi lesz a rengeteg teendővel, amit nem tudok majd elvégezni. Rémülten hall­gattam az orvosomat, aki mini­mum négy, de inkább hat hét pihenőt rendelt. Mi lesz a munkámmal? Meg az idős, be­teg apÉjmmal, akit állandóan felügyelni kell? Na meg a ház­tartási teendők: ki fogja megcsinálni őket? A férjem napközben dolgo­zik, este tanul, nem lőcsölhetek mindent a nyakába - kolom- polt a fejemben. olyannyira, hogy a „kolompo- lásból” állandó fülzúgás lett: mintha tücskök ciripelnének odabent, máskor meg hangvil­la szólna a fülemben. Megállít­hatatlanul. A fülész konstatál­ta: objektív oka a panasznak nincs - a stressz okozza. ■ „Elengedem a rengeteg felada­tot, s csak pihe­nek, olvasgatok.” aztán bölcs, idős barátnőm azt mondta: „Tedd le a terheidet. Felejtsd el őket egy időre. Ne foglalkozz most mással, csak a gyógyulással. Mert neked is jo­god van gyógyulni.” lassan megnyugodtam, a mű­tét is sikeresen lezajlott, ami még inkább meg­nyugtatott. Elen­gedtem a rengeteg feladatot, hagyom, hogy átmenetileg mások oldják meg őket. Most itthon vagyok, pihe­nek, olvasgatok, ezt az írást is az ágyba vitt laptopon pötyö­göm a gépbe. És közben arra gondolok, mi­nek is kellett megvárnom, amíg egy betegség kényszerít rá a pihenésre. Tudnunk kelle­ne lazítani. Kinevezni időnként egy hétvégét, ami csak a mi­énk, pont akkor, amikor úgy érezzük, összecsapnak fejünk felett a hullámok. Mert a világ nélkülünk is megy tovább, és talán pont az a bajunk, hogy azt hisszük, a mi erőfeszítése­ink híján minden összeomla­na. Nem így van. egyik ismerősöm fejtegette a múltkor: nem engedheti meg, hogy lazítson, mert gyerekei vannak. Közben nem is olyan kicsik már azok a gyerekek. Talán jobbat tenne nekik, ha azt látnák, az anyjuk ereje vé­ges, és akár segíthetnek is ne­ki. De főképpen mintát kapná­nak arról, nem szabad vissza­élni ezzel a véges erővel. Néha meg kell állni, sőt érdemes is. Hogy ne agyonnyomjon ben­nünket az élet, hanem jókedvű­en legyünk képesek élni az idővel, amely megadatott. Rakétaember YVES ROSSY. akit rakétaemberként ismer a világ, újabb nyaktörő mutatványra ragadtatta magát. Az egykori vadászpilóta, aki rakétákkal hajtott szárnydarabhoz rögzítve repked, ezúttal a Genfi-tó fölött ugrott ki egy hőlégballonból, 2000 méter magasból. Rossy két bukfencet is bemutatott, majd biztonságosan földet ért. Következő terve, hogy átrepüli a Grand Canyont, de erre egyelőre nem kapott engedélyt az amerikai hatóságoktól.

Next

/
Thumbnails
Contents