Tolnai Népújság, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-05 / 257. szám
KÖZELET „Az egyházi közösség folyamatos megpróbáltatásoknak és szenvedéseknek van kitéve, emiatt szükség van a megtisztulásra és a reformokra’ - hangsúlyozta XVI. Benedek a papok által kiskorúakon elkövetett szexuális visszaélésekre utalva. A katoli- | kus egyházfő arra biztatta a papokat, életük legyen a szentekéhez hasonló. v p. Bezáruló egyetemi kapuk felsőoktatás Egy tárgyat csak két alkalommal lehet felvenni Felvételizők lesik a ponthatárokat. A sikeres felvételihez két emelt szintű érettségi lenne kötelező, és legfeljebb három intézménybe lehet jelentkezni HIRSAV Budai Gyula felel az egész elszámoltatásért a fideszes Budai Gyula az új elszámoltatási kormány- biztos. A korábbi biztos eddig a fideszes Papcsák Ferenc volt, ő azonban - mivel megválasztották Zugló polgármesterévé - összeférhetetlenség miatt nem töltheti be a tisztséget. Őrizetbevették Benedek Fülöpöt hűtlen kezelés és magánokirat-hamisítás gyanúja miatt őrizetbe vette az ügyészség Benedek Fülöpöt, a Nemzeti Földalapkezelő korábbi vezetőjét, aki a gyanú szerint jogosulatlanul szervezett protokolláris vadászatokat, illetve a vagyonkezelővel fizettette ki saját facsemetéit. Benedeket egy másik ügyben felfüggesztett börtönre ítélték. Aszerbésahorvátelnök együtt koszorúzott BOCSÁNATOT KÉRT Boris Tadic szerb államfő a horvátországi Vukovár melletti ovcarai emlékhelyen azokért a bűntettekért, amelyeket szerb fegyveresek követtek el 19 évvel ezelőtt. „Azért vagyok itt, hogy ismét bocsánatot kérjek és kifejezzem sajnálatomat” - mondta a szerb elnök, aki Ivó Josipovic horvát államfővel megkoszorúzta a kivégzett 200 horvát hadifogoly és civil emlékhelyét. Tadic ismét bocsánatot kért Vége a lébecolásnak. Aki kétszer egymás után nem teljesít egy tárgyat, búcsúzhat a felsőoktatástól. Vég Márton Vitára bocsátották az új felsőoktatási koncepciót: szigorítanák a felvételi rendszert, és változtatnának a finanszírozás módján. „A felsőoktatás költséges dolog, és az állam az adófizetők pénzéből finanszírozza, ezért jogos, hogy azt az eddigieknél szigorúbban szabályozza” - magyarázta Hoffmann Rózsa. Az oktatási államtitkár szerint a kormány egyik célja, hogy egyértelmű legyen a különbség a főiskolák és az egyetemek között. „Vannak egyetemek főiskolai karokkal, és léteznek főiskolák egyetemi szakokkal, ideje rendet teremteni ebben a káoszban. A főiskola a gyakorlati életre képez szakembereket, az egyetem pedig az értelmiségi utánpótlás kérdését oldja meg” - hangsúlyozta. A felvételihez két emelt szintű érettségi lenne kötelező, és legfeljebb három intézménybe lehetne jelentkezni. Az új törvény visszahozná a buktatást, vagyis egy hallgató egy tantárgyat maximum csak két alkalommal vehetne fel, és a szemeszterek végén két alkalommal tehetne vizsgát belőle, ha ezt mégsem tudja teljesíteni, elbocsátják a felsőoktatási rendszerből. „Egyikünknek sem érdeke, hogy a jö- vőnkben olyan orvosok, mérnökök, pszichológusok és közgazdászok lássanak el bennünket, vagy irányítsák ezt az országot, akik egyetemistaéveik alatt öt- ször-tízszer nekirugaszkodtak egy-egy vizsgának” - indokolta a szigorítást Hoffmann Rózsa. A Debreceni Egyetemen például évente 1500 hallgató csúsztatja tanulmányait, mert nem sikerül a vizsgája. így 2-3 évvel később végez, mint kellene. Megszüntetik a 2005-ben létrehozott gazdasági tanácsokat, felülvizsgálják a 2006-ban általános érvénnyel bevezetett többciklusú felsőoktatási bolognai rendszert, és jövőre már új szabályok szerint osztják a pénzt. Gátat szabnának az egyetemek mennyiségi törekvéseinek: az állami támogatásnak 25 helyett már csak 15 százaléka függne attól, hány hallgatója van. Ellenben a konkrét feladatok ellátásához kötött pénz aránya 50-ről 70 százalékra nőne. Tandíj nem lesz. Intézmények bezárását eredményezheti, hogy az oktatók kétharmadának tudományos fokozattal kell rendelkeznie. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) még nem alakította ki álláspontját a javaslatról, arról a jövő héten adnak tájékoztatást. Korábban pedig azért harcoltak, hogy a tanulmányi és vizsgaszabályzat kialakításánál, valamint a vezetői kinevezéseknél megmaradjon az egyetértési joguk a véleményezési lehetőség helyett. Az államtitkárság a szakmai szervezetekkel és a hallgatókkal is egyeztetni kíván, a javaslatokat és a hozzászólásokat december 10-ig várják. A koncepció januárban kerülhet a kormány, áprilisban pedig a parlament elé, így az új felsőoktatási törvény május végére születhet meg. Még nem dőlt el, hogy mennyire kötik meg az AB kezét Van esély arra, hogy enyhüljön a Lázár János fideszes frakcióvezető által jegyzett alkotmánymódosítási javaslat. Mint ismeretes, ez a népszavazási tilalom alá eső kérdéseket kivenné az Alkotmánybíróság (AB) felülvizsgálati jogköréből. Balsai István, a parlament alkotmányügyi bizottságának fideszes elnöke a testület tegnapi ülése után közölte: bizonyos esetekben mégsem gátolnák meg az AB kontrollját az eredeti törvénymódosítási javaslatban foglalt tilalmak - például a költségvetés, az adók, az illetékek - tekintetében. Úgy tudja, Lázár János az ügyben egyeztet majd a kormánnyal és Orbán Viktor miniszterelnökkel. A szocialista Lamperth Mónika szerint a testület többszöri összehívása azt mutatja: egyre nagyobb a zavar a kormányoldalon, nem tudják eldönteni, módosítsanak-e a javaslaton. Hétfőn azonban minden eldől: szavaznának a módosító indítványokról, és lehetőség szerint megtartják a zárószavazást is. Az MSZP és az LMP nem vett részt az alkotmány-előkészítő eseti bizottság tegnapi ülésén, mivel a 98 százalékos különadó alkotmánybírósági megsemmisítését követően a Fidesz alkotmánymódosítási javaslatot terjesztett elő. Az LMP tegnap közölte: az alkotmányos válság megoldása érdekében vállalja, hogy ha a kormányoldal visszavonja a népszavazások és az AB ■ Hétfőn szavazhat a T. Ház a módosító indítványokról. jogkörét megnyirbáló javaslatokat, akkor újra részt vesznek a bizottság munkájában. Lázár János a szakszervezetekkel való keddi tárgyalás után az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) hétfői összehívását kezdeményezte a 98 százalékos különadóval kapcsolatban. Minden bizonnyal 3,5 milliósra emelik a 2 milliós határt a pedagógusoknál és más közalkalmazottaknál. ■ V. M. Kevesebb diplomás, több munkanélküli az MSZP szerint a hallgatói normatíva csökkenése azt jelenti, pénzügyi eszközzel kényszerítik az intézményeket arra, hogy kevesebb hallgatót vegyenek fel „Ha kevesebb diplomás lesz, akkor nőni fog a munkanélküliek száma. A szakképzési rendszert is úgy alakították ki, hogy kevesebben tudnak bejutni” - hangsúlyozta Hiller István volt oktatási miniszter. Az MSZP nevében azt javasolta, hogy a jelenlegi, 370-400 ezer körüli hallgatói létszámot hosszú távon is őrizzék meg. Mégis mindenkinek jár családi pótlék Nem kötik jövedelemhatárhoz a juttatást Többhetes huzavona után nem változik semmi, továbbra is alanyi jogon jár a családi pótlék. A kormány úgy döntött, mégsem köti jövedelemhatárhoz a juttatást. A korábbi elképzelések szerint 1,3 millió forint fölötti jövedelemnél megvonták volna a családi pótlékot, de ezt a kabinet egyelőre elvetette. Nagy Anna kormányszóvivő ezt azzal magyarázta, hogy az elképzelés szembement volna az adóegyszerűsítési tervekkel. „Mindenki, akinek családja van, megkapja a családi pótlékot. Függetlenül attól, mennyit keres. Ez az intézkedés mindenkinek jó. A szocialistáknak szakítani kellene azzal a gondolkodással, hogy egy gazdasági intézkedés csak olyan lehet, hogy valakiknek szükségszerűen rossz” - jelentette ki Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője. Egy minimálbérből élő szülő így változatlanul ugyanakkora összeget kap gyermekei után az államtól, mint egy tehetősebb család. A változtatás forrást akart teremtem az ápolási díj emelésére, mivel az érintett ötvenezer ember 25-26 ezer forintos ápolási díja évek óta nem változott. Bár a családi pótlék rendszere a régi marad, a büdzsé tervezete szerint szimbolikusan, ezer forinttal mégis emelik az ápolási díjat. Az MSZP szerint a 2011-es büdzsé nem a szegénység ellen küzdelem költségvetése. Ugyanis a tervezet számai a szociális területen az ideihez képest nem változnak, ez azt jelenti, hogy a jóléti kiadások GDP-hez viszonyított aránya jövőre csökken. Szűcs Erika leszögezte: a szociális juttatásokra fordítható összeg 10,a segélykeret pedig 20 százalékkal lesz kevesebb 2011-ben. A volt szociális miniszter kifogásolta: nem emelkedik a nyugdíjminimum összege, és így nem változik a családi pótléké, a gyesé és a gyedé sem. ■ ■ Szimbolikusan emelik az ápolási djjat. Főhajtás. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 54. évfordulója alkalmából az emlékezés koszorúit helyezték el tegnap állami és politikai vezetők a Nemzeti Sírkertben. A katonai tiszteletadás mellett fejet hajtott többek között Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is. r t
