Tolnai Népújság, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-05 / 257. szám
4 EGYHÁZI TÜKÖR TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. NOVEMBER 5., PÉNTEK Istenhez vezeti az oláhokat különbség A magyarság időorientált, a cigányság eseményorientált A tanodában Bakay Péter foglalkozik a gyerekekkel. Van blbllalsmeretl foglalkozás, ének, játék és kézműves program Is HÍRSÁV Püspöki szentmisét tartanak Decsen decs Évente szokásos őszi tanácskozásukat, a „koronát” az idén Decsen tartják a szekszárdi esperesi kerület papjai. November 10-én, szerdán délelőtt 10 órakor a római katolikus templomban Mayer Mihály megyés püspök celebrál szentmisét a paptestvérekkel együtt, amelyre várják a híveket. Utána időszerű témákról tanácskoznak a„korona” résztvevői - tudtuk meg Kocsis László diakónustól, (gy) Egymilliót küldenek a károsultaknak szekszárd Az október 31-én az ország templomaiban ösz- szegyűjtött perselypénzt az iszapár károsultjainak juttatják el. A szekszárdi katolikusok több mint 1 millió forintot gyűjtöttek össze erre a célra - tájékoztatott bennünket Bacs- mai László plébános, (mi) Megélénkült a hitélet Pincehelyen és filiáiban píncehely Nemrég került a pincehelyi római katolikus egyházközösség élére Simon János plébános, tiszteletbeli esperes. Azóta több változás is tapasztalható a hitéletben. Megnőtt a misékre és egyéb egyházi rendezvényekre járók száma. Belecskán és Keszőhideg- kúton is szolgálja az Istent a plébános úr, ott is hasonló a tendencia. Az ilyen kistelepülésen különösen fontos minden egyes hívő megnyerése - vallja, és ezért sokat is tesz az újonnan érkezett egyházi vezető, (vl) Jeleníts Istvánnal találkoznak az érdeklődők szekszárd A Kairosz Kiadó Miért hiszek? előadás-sorozata keretében Jeleníts István piarista szerzetessel, irodalomtörténésszel találkozhatnak az érdeklődők november 9-én, 18 órától Szekszárdon, a Római Katolikus Plébánia közösségi termében. A helyszínen megvásárolható és de- dikáltatható az előadó és Mo- hay Tamás interjú-kötete. A belépés díjtalan, (gy) Továbbiak a TEOLhu hírportálon A cigányság körében lát el missziós munkát Bakay Péter. Az evangélikus lelkipásztornak már roma segítői is vannak. Sokat foglalkoznak a gyerekekkel, de a felnőtteket is Isten felé terelik. Wessely Gábor Öt éve került Sárszentlőrincre Bakay Péter. A lelkipásztor korábban a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium hittantanára volt, és egy évet Erdélyben, Gyi- mesben is töltött. Tolna megyei szolgálatra a sárszentlőrinci lelkipásztor, Kari Jánosné Csepregi Erzsébet hívta meg. Az evangélikus egyházközség alapítványa által már elindított cigánymisz- sziót vette át.- Felnőttekkel és gyermekekkel is foglalkozik?- Természetesen. Látogatom a családokat Pusztahencsén, a gyermekeket pedig szombatonként elhozzuk Sárszentlőrincre, egész napos programot biztosítva nekik.- Hogyhogy nem a helyi romákkal foglalkoznak? Vagy ebben a faluban nincsenek?- Lőrincen 25 százalékos a cigány kisebbség, zömmel beások, és már régen beilleszkedtek a közösségbe. Természetesen velük is foglalkozom, de örömmel járok a pusztahencsei oláhcigányok közé is.- Nem szokott vészhelyzetbe kerülni?- Nem, az első ismerkedési időszak után kölcsönös a bizalom, öröm együtt lenni velük, és Istent dicsérni. Aggodalom nélkül rám bízzák a gyermekeiket a szombati együttlétre és az ötnapos nyári tábor idejére. Az idén Baranya megyében, Kisúj- bányán táboroztunk az evangélikus gyülekezeti házban.- Gondolom, nem egyedül végzi ezt a munkát...- Vannak cigány segítőink is, akik önzetlenül, ellenszolgáltatás nélkül vesznek részt a fiatalok istápolásában. Nem érzik tehernek, hanem szolgálatként tekintenek erre a feladatra. Példaadásuk, abban a közegben, amelyikből ők is jöttek, sokakat buzdít a jóra.- Miből állnak a szombati ösz- szejövetelek?- Tanodának hívjuk ezt az egész napos együttlétet. Délelőttönként bibliai történeteket ismernek meg és dolgoznak fel a gyerekek - például jelenetté -, délben ebédet kapnak - a közös étkezés is segíti a szocializáló- dást -, délután pedig iskolai felzárkóztatás, házifeladat-készítés és játék következik.- Van ennek mérhető eredménye?- A visszajelzések a szülők és a pedagógusok részéről is nagyon kedvezőek. A gyermekek barátságosak, ragaszkodóak, a segítőkkel együtt meghívnak az iskolai ünnepségekre. Ügy érzem, van értelme ennek a misz- sziós munkának.- Mások is csinálják ezt Magyarországon?- Csinálják, de nem elegen. Jó volna, ha belátható időn belül megteremtődnének ennek az infrastrukturális, anyagi, és nem utolsósorban lelki feltételei is. Mert a cigányság, egy kis segítséggel, könnyen Istenhez vezethető. Sőt, közeleg az az idő, amikor cigány keresztyén emberek fognak szolgálni a templomokban, a szószékeken.- A cigány-magyar ellentét így lesz megoldható?- Ez is egy eszköz hozzá. De mindenek előtt, kölcsönösen kell alkalmazkodnunk egymáshoz. A magyarság már időorientált nemzetté vált. A cigányság még eseményorientált. Ha vendég érkezik a családhoz, a gyerek nem megy iskolába, mert „az az esemény”. Ezen persze változtatni kell itt, Európa közepén. A nevelés viselkedni tanít. A hit ennél többet ad: rendbe teszi az embert. Arra buzdít, hogy Istennek tetsző, értelmes életet éljek, és mindenkit magammal egyenértékű embertársamnak tartsak. Megújult a másfél százados feszület a temető kapujával szemben szekszárd Állampolgári kezdeményezés és adakozás révén megújult a szekszárdi alsóvárosi temető főbejáratánál álló feszület. A150 éves, homokkőből készült feszület a Béri Balogh Ádám utcában állt, a volt tsz- irodával szemközt, innen helyezték át a temető bejáratával szembe 35 évvel ezelőtt. Mindenszentek napján megkapó és felemelő látványt nyújtott a feszület, amelynek lábánál gyertyát gyújtottak azok a szekszárdi polgárok, akik munkájukat és pénzüket áldozták arra, hogy ez a jelkép méltó módon fogadhassa a sírkertbe látogatókat. ■ Baltavári István és felesége volt az ötletadó, hogy tartsanak gyűjtést. A Cseri János utca lakói az idén nyáron első ízben rendeztek utcabált. Dr. Kiss Ernő volt az, aki összefogta a nagyon jól sikerült közösségi rendezvényt. Mint elmondta, Baltavári István és felesége volt az ötletadó, hogy rendezzenek gyűjtést az utcabál alkalmával a feszület felújítására. Százezer forint gyűlt össze a nemes célra, így nem volt akadálya a felújítási, állagmegóvási munkának, amelyet Bakó László szobrász végzett el, aki annak idején a feszület átköltöztetésében is részt vett. A munkálatok lebonyolításában a Baltavári házaspár mellett Straubinger Antal kőműves mester is részt vállalt. A Cseri utcaiak kezdeményezését pedig egy kis emléktábla örökíti meg a feszület lábánál. ■ V. M. Gyertyák a megújult feszületnél Névjegy bakay Péter 1983-ban végezte el az Evangélikus Teológiai Akadémiát Hat évig segédlet- készként szolgált Békéscsabán, majd az ottani családsegítőben dolgozott, 1994-ig. A Békéscsabai Evangélikus Gimnázium hittantanára volt ezután kilenc évig. Egy esztendőt Gyimesben töltött. Sárszentlőrincre 2005-ben került, ahol a már csírájában létező cigánymissziót vette át. Családokat látogat, segítőket nevel ki, gyerekeket oktat és táboroztál Feltárták és renoválták a Jézus Szíve templom kriptáját végtisztesség Saját erőből hozatták rendbe a föld alatti temetkezőhelyet, az első urnák már végső helyükre kerülpaks Hat évvel ezelőtt lelték fel, azóta folyamatosan, lépésről lépésre tárták fel és renoválták azt a kriptát, amely a paksi Jézus Szíve templom alatt rejtőzik. A kripta lejáratához Krammerer Ervin utolsó vacsorát ábrázoló fafaragását helyezték el. Tegnap helyére került a nyughelyét lezáró kovácsoltvas ajtó is. Mögötte az új és régi temetkezési helyeket mutatja dr. Keresztes Pál plébános, miközben felidézi az elmúlt években történteket. Szavai szerint, a mostani, 1902-ben épített templom 1700- as években elkészült elődjéhez tartozott a temetkezőhely, melynek létezése nem tekinthető különlegességnek, hiszen jellemző volt a templom körüli temetkezés. Dr. Keresztes Pál elmondta, hogy egy régi padot eltolva leltek a temetkezési hely létére utaló nyomokra. A talapzatot felbontva egy üregre bukkantak, majd feltárult előttük a kriptához vezető korhadt lépcső. A munka során koporsók, csontvázak maradványaira, egyházi rekvizitumokra és rengeteg csontra bukkantak. Találtak több felirattal ellátott sírhelyet is, ezek közül néhányat a mai kor látogatójának is van módja megtekinteni. A legrégebbi 1787-ből való és a híres paksi Daróczi család egy tagjának földi maradványait rejti. Akadnak díszes feliratú, de teljesen puritán kriptafedelek is, egy iket egyszeTaláltak több, felirattal ellátott sírhelyet is, mutatja dr. Keresztes Pál plébános rűen befalazták és belekarcolták az elhunyt nevét. Mellette egy másfél éves kislány síremléke. A plébános beszámolt róla, hogy az egyházközség saját erőből hozatta rendbe a föld alatti temetkezőhelyet Az ott fellelt rengeteg csontot eredetileg egy üvegtetejű ossariumba, csontkamrába szerették volna elhelyezni, de a laza, nedves talajban erre nem volt mód, így olyan megoldást választottak, amely nem olyan látványos, a falba építették be és lezárták a kamrát Ennek ellenére van érdeklődés a kripta, mini helytörténeti emlékhely iránt Az átalakítás azonban nemcsak a régmúlt emlékei számára biztosít méltó helyet, hiszen kialakítottak nyolcvanhat, többségében kétszemélyes urnahelyet, amelyeket bárki megválthat. Azaz, míg régen az egyházi vezetők előjoga volt a templom nyughelyére temetkezni, ma erre Pakson bárkinek módja van. - Csak a pap, az asszisztencia és a közvetlen hozzátartozók jönnek le. Nincsenek koszorúk, virágok - fogalmazott dr. Keresztes Pál. Mint mondta, az első temetés már meg is történt, a virágmegváltásból összegyűlt pénzt jótékony célokra ajánlotta fel a család, hétfőn viszik Erdélybe, Böjté Csaba árváinak. ■ V. T. ■ Egy régi padot eltolva bukkantak a kriptára.
