Tolnai Népújság, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-29 / 277. szám

2 SZEKSZÁRD ÉS TÉRSÉGE mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmimmmiiimmmßMSMmmmmMmmmmmmmm TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. NOVEMBER 29., HÉTFŐ Jubilált a könyvtárosok szakmai szervezete Budapest, szekszárd Alapí­tásának 75 éves jubileumát ünnepelte a Magyar Könyv­tárosok Egyesülete Buda­pesten. Az eseménynek Tol­na megyei aktualitása is van: az országos szervezet megyei tagozata éppen 30 éves. Az egyesületnek egyébként mintegy kétezer tagja van, s abból több mint ötven a Tolna megyei könyv­táros. (wg) Meggyújtották az adventi gyertyát simontornya Az advent kez­detét jelző koszorú első gyer­tyáját vasárnap délután az egyházak képviselőinek je­lenlétében Csőszné Kacz Edit polgármester gyújtotta meg. A rövid ünnepségen Lőrinczi Károly református lelkész méltatta az ünnep je­lentőségét, a szeretet, az ösz- szefogás fontosságát, (vl) Angyalszárnyak a művelődési központban bonyhád Stekly Zsuzsa tűz­zománc kiállítása nyílik no­vember 30-án 17 órakor a Vörösmarty Mihály Általá­nos Művelődési Központban. A kiállítást Kubanek Miklós nyitja meg. A tárlat megte­kinthető december 22-ig, hétfőn 11-18 óráig, keddtől péntekig 10-17 óráig, (wg) TISZTELT OLVASÓINK! A lap előfizetésével, kézbesítésé­vel kapcsolatban keressék az ügy­nökségvezetőket: Szekszárd; Szabóné Rózsás Éva _________20/561-03-09 Tolna: Stephaich Tamás _________20/460-63-55 ______ Bátasz ék: Fazekasné Rgler Erika 06-30/503-6806 Továbbiak a TEOLhii hírportálon HIRDETÉS Építkezők figyelem! Bontott kisméretű tégla többfajta cserép, hullámpala és faanyag. Érdeklődjön: 06-20/460-5068 Juhászné Teszler Ibolya szakoktató Frast Jánosnak segít az ismétlő gyakorlati órán a szekszárdi Kolping iskola tankonyhájában Esélyt ad a boldogulásra évforduló A Kolping volt az első alapítványi szakképző iskola A szekszárdi Kolping szakképző iskola a közel­múltban ünnepelte fennál­lásának 20. évfordulóját. Venter Marianna Az alapítványi iskola szinte is- mereüen fogalom volt még az or­szágban, amikor a Kolping szak­képző iskola története elkezdő­dött. Egyházi iskolák voltak az előző rendszerben is, de szak­képző intézmény nem volt közöt­tük. A szekszárdi Kolping volt az első Magyarországon. Az iskola igazgatói tisztségét 2008. július 1-jétől László Péter látja el.- Az iskola az egykori Gyer­mekek Házában kezdte meg működését 1990-ben, 41 gazda­asszony-tanulóval. A következő tanév már itt kezdődött, az egy­kori katolikus elemi épületében, amely igen rossz állapotban volt. Ma öt megyéből több mint hatszáz diák jár ide, nyolc szak­mában zajlik szakképzés, emel­lett érettségit adó és felzárkózta­tó képzés is folyik. Összesen hatvanegyen dolgozunk itt, eb­ből negyvenhat pedagógus - mondja az igazgató. Az iskola speciális feladatot vállalt magára. Hátrányos és hal­mozottan hátrányos, valamint speciális nevelési igényű fiatalok sokaságának jelenti az egyetlen középiskolai továbbtanulási esélyt. A diákok közel fele roma származású. Sok tanulójuk van, aki olyan nehéz anyagi körülmé­nyek között él, amelyet kortársai elképzelni is nehezen tudnának. Még nagyobb probléma, hogy legtöbbjük mögött nem áll támo­gató család, amely nyomon köve­ti a gyerek tanulmányi eredmé­nyét, és mindent megtesz, hogy képzettséget szerezzen a jobb boldogulás reményében. Az isko­lának híre van, mégpedig jó híre, a megye határain kí­vül is. Tolna megye mellett Bács-Kiskun, Somogy, Baranya és Fejér megyéből érkez­nek fiatalok nagyobb számban, de egy-egy tanuló egészen távol­ról is. Volt már budapesti, tihanyi diákjuk, és járt ide Rakamazról, az ország észak-keleti feléből ér­kező tanuló is, akinek a szülei azt mondták: ez az utolsó esélye, hogy ember legyen belőle. A Kolpingban asztalos, sza­kács, szociális gondozó és ápoló, pénzügyi számviteli termesztő kertész ké­pesítést szerezhetnek a diákok. A tanulási problémákkal küzdő fiatalok számára speciális szak­iskolai osztályt, illetve felzárkóz­tató képzést is indítanak, de érettségire való felkészítés is van az iskolában.- Folyamatosan igazodunk a változásokhoz, és keressük a lehe­tőségeket, hogy még színvonala­sabb és hatékonyabb legyen a munkánk, és még többet tehes­sünk a diákokért Egy Tempus pá­lyázatnak köszönhetően 15 diá­kunk volt egy hónapos németor­szági szakmai gyakorlaton Min- delheimben, és Memmingenben. Idén ősztől pedig IPR integrációs rendszerbevezetésével segítjük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinkat A Kolping szakképző iskola ezután is megtesz mindent azokért a gyerekekért, fiatalokért, akiknek talán ez az utolsó lehető­ségük. A névadó, Adolf Kolping élete és munkássága Adolf kolping a németországi Kerpenben született 1813-ban. Szülei egyszerű, szegény embe­rek voltak, akik nem tudták ta­níttatni, így cipész lett A papi pálya iránti elhivatottsága olyan erős volt, hogy 23 éves korára pártfogókat talált, és végre elkezdhette a gimnáziu­mot 1844hen lett a kölni pap­nevelő intézet hallgatója, s egy év múlva, 1845. április 13-án pappá szentelték A társada­lom erkölcsi problémái ellen a legényegyletek támogatásával vette fel a harcot az általa ki­dolgozott alapelvek máig ér­vényben vannak Eredményeit maga IX. Plus pápa is nagyra értékelte. Kolping halálával azonban az eszme nem torpant meg sőt egyre szélesebb töme­geket hódított meg A Kolping mozgalom egyik legfontosabb feladata, hogy tagjaival egyre mélyebben megismertesse a ke­resztény értékeket ás azáltal tettekre serkentse őket ügyintéző, tejtermék­gyártó, női-szabó, vi­rágkötő és zöldség­A fejlesztéseknél is fontosabb a 7-8. osztály TENGELic Számba vette a tengeli- ci képviselő-testület, melyek azok a fejlesztések, amelyekre a jövőben pályázhat az önkor­mányzat, ha a községnek lesz rá önereje - tájékoztatott Gáncs Ist­ván polgármester. A múlt heti ülésen tárgyalt 2011-es költség- vetési koncepció alapján, ha lesz saját forrás is, sor kerülhet a köz­ségháza felújítására, az óvoda te­tőcseréjére, illetve iskolabusz vá­sárlására. A legfontosabb cél azonban az általános iskola 7-8. osztályának visszaállítása, felmenő rendszer­ben. Azaz jövő szeptembertől már ismét lenne 7. osztály, 2012- től pedig indulna a nyolcadik. Ez jelentős önkormányzati forrást igényel, ezért, ha a testület de­cemberben úgy dönt, hogy elin­dítják a 7-8. osztályt, akkor a fen­ti fejlesztések egy részére való­színűleg nem jut pénz. Az érin­tett szülők mindenesetre támo­gatják a nyolcosztályos iskolát. Az önkormányzat a kérdésben szakmai állásfoglalást kért a mi­nisztériumtól. ■ S. K. Civil ötletek segíthetik a falu vezetését Medina Kerekasztal-beszélgeté- sekre hívta a helyi civileket a múlt héten a medinai polgár- mester. Vén Attila elmondta, kedden a vállalkozókkal, csütör­tökön pedig civil szervezetek képviselőivel, egyházi vezetők­kel, pedagógusokkal cseréltek eszmét a régi malomépületben. A polgármester a beszélgetése­ket nagyon hasznosnak nevez­te. A civilek tájékoztatást kaptak az önkormányzat helyzetéről és hosszú távú terveiről, a résztve­vők elmondták ötleteiket a falu jövőjével kapcsolatban. Hasonló összejövetelt a későbbiekben is terveznek. Vén Attila szerint mindenkire szükség van Medina boldogulá­sa érdekében, csak közös gon­dolkodással, összefogással lehet a falut előrébb vinni. Úgy véli, ahogy régen, most is nagy szük­ség van arra, hogy a helybéliek már gyerekkoruktól megismer­jék településük múltját és jelen­legi értékeit, hogy ezáltal is szo­rosabban kötődjenek szülőfalu­jukhoz. ■ ZS. S. Elvesztették a bizalmukat pénzelosztó Lemondott az alapítvány kuratóriuma Nyomon követhetik a gépesített bűnözőket is tolna Testületileg lemondott a Tolnai Tudásért Közalapítvány kuratóriuma - derült ki a zöm­mel pedagógusokból álló grémi­um lapunkhoz is eljuttatott leve­léből, amelyben az áll: egyértel­művé vált, hogy a Tolnai Tudá­sért Közalapítvány kuratóriuma és a képviselő-testület között köl­csönössé vált a bizalomvesztés. Az előzmény: a felsőoktatásban tanuló tolnai fiatalokat támogató önkormányzati alapítvány elnö­ke, Szabolcskáné Szentes Ilona je­lezte: az alapítvány az utóbbi években jelentős pénzhiánnyal küzd, jelen állás szerint sincs fe­dezet a következő félévi ösztöndíj­pályázat meghirdetésére. Utalt ar­ra is, hogy tisztázni kellene, mi a szándéka a városnak az alapít­vánnyal. A témát tárgyaló októbe­ri testületi ülésen Appelshoffer Ágnes alpolgármester úgy vélte: a kuratóriumnak jobban kellene to­rn Nem könnyű egy egye­sületnek pénzt szerezni. rekednie arra, hogy támogatókat találjon, a másik két önkormány­zati alapítvány például nem a vá­rostól kéri a pénzt. Pirgi József bizottsági elnök sze­rint a pénzelosztó szerep a legkel­lemesebb, pénzt szerezni jóval ne­hezebb. Jó példaként említette a másik két alapítványt, amely nem csak az alapító „megpumpolásá- val” jut pénzhez. Felvetette: lehet, hogy másoknak kellene irányíta­nia az alapítványt. A kuratórium ezek után, a múlt héten döntött a lemondásról, lehetőséget biztosít­va az alapítók számára a friss erők bevonására. A kuratóriumot ért erős kritikát viszont elutasítot­ták. Mint írták, a feladatot nem tekintették „pénzelosztó szerep­nek”; keresték a forrásokat, ám ez az alapítvány célját és műkö­dését tekintve nehezen jut pénz­hez. A kuratórium elismeréssel tekint a másik két alapítvány munkájára, viszont megítélésük szerint a Tolnai lúdásért Közala­pítvány más célokra jött létre, más elvek alapján működik, il­letve a kuratórium tagjait is más feladatra kérték fel. ■ S. K. kölesd És környéke Tizenegy- millió forintos pályázati támo­gatást nyert öt település térfi­gyelő kamerákra. Berényi Ist­ván, Kölesd polgármestere el­mondta, a pályázat gesztora a kölesdi polgárőr egyesület volt, amely civil szervezetként a fej­lesztéshez százszázalékos tá­mogatást nyert el. Az összesen tizenhat kamerát Sióagárdon, Tengelicen, Szedresen, Medi­nán és Kölesden, a települések szélein, a bevezető utak men­tén helyezik el. A berendezések az autókat figyelik, amitől az utazó bűnözés visszaszorítását remélik. A kamerák által rögzí­tett képek három napon belül visszakereshetők. «T. S. Berényi István polgármester Megszüntetik a közös vízműi tulajdont tolna és környéke Az eredeti vagyonátadó bizottsági határozat értelmében a Tolna Vízmű KfL telephelye 13 egykori vízmű-tu­lajdonos önkormányzat közös tu­lajdonában volt, holott csak azok az önkormányzatok szerezhettek volna ebben tulajdont (Tolna, Bogyiszló, Fácánkert), amelyek­nek ellátása erről az ingatlanról történik. Nemrég döntöttek a kö­zös tulajdon megszüntetéséről. Ez úgy történik, hogy Tolna a töb­bi tíz önkormányzattól (Duna- szentgyörgy, Fadd, Medina, Kaj- dacs, Gerjen, Szedres, Tengelic, Harc, Pusztahencse, Sióagárd) megváltja a 22 millióra becsült irodaépületet, 11,451 millió forint értékben. ■ S. Zs. I Nyolc szak­mából vá­laszthatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents