Tolnai Népújság, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-25 / 274. szám
4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. NOVEMBER 25., CSÜTÖRTÖK KÖRKÉP Két szekszárdi neves borász jelöltért is szoríthatunk Szaporodnak a szelektív szigetek hulladékgyűjtés Sokan várnak arra, hogy a cikói lerakó túljusson a próbaüzemen A statisztika szerint a Szekszárdi borvidéknek van a legnagyobb esélye arra, hogy ide kerüljön az Év Bortermelője kitüntetés. Idén az öt jelölt közül ugyanis kettő - Dúzsi Tamás és Vida Péter - szekszárdi. Minden év végén egy különleges esemény okoz izgalmat a hazai borászok körében, az Év Bortermelője dm odaítélése. A Magyar Bor Akadémia által életre hívott elismerés a legrangosabb kitüntetések egyike, melyet magyar borász kiérdemelhet. A Mezőgazdasági Múzeumban tartották a napokban a szokásos borestet, ahol az idei jelöltek is bemutatkoztak. Ebben az évben is a szakma, a sajtó és a felkért szervezetek képviselői jelölhettek egy-egy borászt erre a megtisztelő címre. A voksok összesítése után nevezte meg az akadémia az öt legtöbb szavazatot kapott jelöltet. Jelölésszámok tekintetében rangidősnek számító Légii Ottó hetedjére került be a legjobbak közé. Őt a sorban Vida Péter követi. A tavalyi év után másodjára állhatott be a sorba Gálné Dignisz Éva szigetcsépi borász. Dúzsi Tamás „rosékirály” idén először kapott jelölést, akárcsak Áts Károly tokaji borász, aki dűlőszelektált aszúboraival komoly elismeréseket vív ki. Mind az öt jelölt beszámolt az elmúlt években elért szakmai sikereiről, de megismerhették a borászok mögött álló családokat is. Dúzsi Tamás viccesen meg is jegyezte, hogy a borok mellett a másik szenvedélye a család, hiszen hét gyermeket nevelnek feleségével. A prózai ismerkedést a jelöltek borainak kóstolása követte, melyhez hideg és meleg falatok társaságában lehetett kötetlenebb beszélgetést folytatni a díjra esélyes borászokkal. Dúzsi Tamásnál nem hiányozhattak a sokat emlegetett rosék mellől az ugyancsak nemzetközi díjas, hosszú érlelésű vörösborai sem. Vida Péter asztalánál pedig lehetőség volt a La Vida borcsalád megkóstolására, mely a borászat prémium kategóriás nedűit foglalja magában. Az Év Bortermelője címről a döntést december 3-án a Magyar Bor Akadémia hozza nyilvánosságra. ■ M. I. Meglepően sok helyen, a Tolna megyei települések felén megyén kívüli a szolgáltató a hulladék- szállításban. A piac még nincs teljesen felosztva, ám az erővonalak lassan kirajzolódnak. Wessely Gábor Ezer emberenként egy gyűjtősziget. Ez a szelektív hulladék- gyűjtés alapelve ma Magyarországon. Emiatt sok kistelepülésen, ahol csekély a lélekszám, még nincsenek kihelyezve szelektált hulladék befogadására alkalmas konténerek. A helyzet jövőre várhatóan változik. A pécsi székhelyű B10K0M Környezetgazdálkodási Kft. kereskedelmi igazgatója, Bíró Péter szerint az aprófalvakat is eléri jövőre ez a program. Ehhez szükség lesz arra is, hogy a cikói hulladéktároló rendesen beinduljon; jelenleg próbaüzem folyik. A Tolna megyei szemétszállítási szolgáltatásban két pécsi cég érdekelt. A BIOKOM látja el Tamásiban és Páriban ezt a s munkát, míg a DÉL-KOM Kft. s Iregszemcse környékén van je- § len tíz településen. E cég vezető- | je, Vadas László tájékoztatása 2 szerint 2011-ben a kisfalvak is kapnak szelektív gyűjtőedényeket. Azok helyét most készítik elő, betonozzák le. ■ Ha több pénzük lesz az embereknek, csökken a szolgáltatók kintlévősége. A baranyaiaknál jóval nagyobb a részesedésük a Tolna megyei hulladékszállításban a somogyiaknak. Petes Tamás, a Kaposvári Városgazdálkodási Zrt. marketingigazgatója arról számol be, hogy negyven tolnai településen végeznek szolgáltatást. Évente kétszer a zöldhulladékot is elszállítják, és a szelektív gyűjtés is mindenütt megoldott már. A szemét egy részét a somi lerakóba viszik, de van saját lerakójuk is, Kaposmérőn. Ők is érdekeltek abban, hogy a cikói létesítmény mihamarabb túljusson a próbaüzemen, mert néhány Tolna megyei településről a kaposváriaknak is Cikóra kell szállítaniuk. ■ Ön elégedett a hulladékgyűjtő szigetek számával? Szavazzon honlapunkon ma 16 óráig: TEOLhu A szavazás eredményét a pénteki számunkban közöljük. Nem lehet elég korán kezdeni a szelektív hulladékgyűjtést. Archív felvételünk az egyik szekszárdi szelektív szigetnél készült Petes Tamás úgy látja: a gyűjtőjárművek korszerűek, a lerakók szigeteltek, mindenfajta infrastruktúra adott a feladatellátáshoz, csak a lakosság környezettudatos szemléletmódját kell még formálni. És fontos lenne az is, hogy az emberek jövedelme nőjjön, aminek következtében a közszolgáltatók kintlévőségei csökkenhetnek. Helyi pályán a szekszárdi székhelyű Alisca Terra Kft. a legnagyobb szolgáltató. A Németh László üzemeltetési igazgatótól kapott információ szerint 33 településen gyűjtik össze és szállítják el a hulladékot. A szelektív gyűjtés már mindenütt működik. Nem működik viszont a „Tapossa laposra!” elv; az össze nem nyomott műanyag palackok hamar megtöltik az edényeket, s emiatt sok levegőt szállítanak a begyűjtés során. Bonyhád és Paks térségében is helyi a szolgáltató. A paksi DC Dunakom Kft. hat éve vezette be a városban a szelektív hulladék- gyűjtést. Saáry Miklósné ügyvezető tapasztalatai szerint a felnőtteket csak a gyerekeken keresztül lehet rászoktatni a szelektív gyűjtésre. Ezért, közösen a Paksi Atomerőmű Zrt.-vel, az önkormányzattal és az Együtt a parlagfű ellen Alapítvánnyal egy oktatási anyagot készítettek. A gyerekek oktatását óvodában és első osztályban kezdték, majd bevezették második, idén ősszel pedig harmadik osztályban is. Az oktatásban idén már 800 kisgyermek vesz részt. Pakson kívül még két kistelepülésen végeznek szemétszállítást. Azokon egyelőre szelektív gyűjtőszigetek nincsenek. A BONYKOM Kft. igazgatója, Magyari Tamás ismeretei szerint az elsők között voltak, akik a szelektív hulladékgyűjtést megszervezték a megyében. Hat éve kezdték kiépíteni a bonyhádi rendszert, jelenleg 24 gyűjtősziget van a városban. További tíz településen végeznek szemét- szállítást, de ezeken egyelőre nincsenek szelektív gyűjtőedények. Azokat majd a REKOM Kft. fogja kihelyezni. A hulladékkezeléssel foglalkozók gyakran emlegetik a REKOM Kft.-t, mely a cikói hulladéklerakó, a szekszárdi, komlói és mohácsi átrakó, továbbá mintegy tíz hulladékudvar működtetésére jött létre. A cég tulajdonosa 104 önkormányzat, melyek több mint fele Tolna megyei. Az ügyvezető, dr. Sárosi József Gábor kérdéseinkre elmondta: Cikón jelenleg próbaüzem folyik, januárban várhatóan elindulhat élesben a beszállítás, szelektálás, újrahasznosítás. Akkor majd új gyűjtőszigeteket létesítenek az apró- falvakban is. Az edények már megvannak ehhez. Hulladékgyűjtésben, -szállításban részt vevő szolgáltatók Szolgáltató Székhely Érintett települések (db) Alisca Terra Kft Szekszárd 33 BIOKOM Ka Pécs 2 BONYKOM Ka Bonyhád 11 DC DUNAKOM Ka Paks 3 DÉL-KOM Ka Pécs 10 Kaposvári Városgazdálkodási Zrt. Kaposvár 40 EgyébDunaújváros, Sárbogárd, Polgárdi, stb. 10 Összesen 109 *egyéni megállapodások alapján FORRÁS: WGYOntS Ezernél több komposzüádát helyezett már ki a Zöldtárs Alapítvány a Szekszárdi kistérségben egy EU-s program során. Ennek részeként a kistérség déli részén levő települések összes háztartásába eljuttatnak egy Környezettudatos családi praktikum című kiadványt is. Ezt a tegnap Bogyiszlón tartott kistérségi ülésen a polgármestereknek bemutatta Baka György, az alapítvány kuratóriumának elnöke. A füzet arra emlékeztet, hogy életünkön, környezetünkön csak mi tudunk változtatni, és ez sokszor apróságokon múlik. A kiadványban szerepel a hulladékcsökkentés, a vegyszermentes háztartás, a tudatos étkezés, az energiatakarékosság és a gyógyszermentes egészség is. Nyolc év börtön rablásért nem jogerős Az ügyész és a védelem is fellebbezett Nyolc év börtönbüntetésre ítélte a Tolna Megyei Bíróság dr. Sárecz Róbert vezette büntetőtanácsa a dombóvári postarablás elkövetőjét, K. Tamást. További hat évre el- ültották a közügyek gyakorlásától. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész súlyosításért, a védelem pedig enyhítésért, illetve az aljas céllal elkövetett személyi szabadság megsértése bűntettében felmentésért fellebbezett. Utóbbi mellett a bíróság bűnösnek mondta ki a férfit jelentős értékre elkövetett fegyveres rablás bűntettében. Felmentették viszont a felfegyverkezve elkövetett, hivatalos szermély elleni erőszak bűntettének vádja alól. E tekintetben az ítélet jogerős, ugyanis az ügyész is felmentést indítványozott, a vádlott pedig természetesen nem fellebbezett. A bíróság a megyei főügyészség több ponton módosított vádiratát fogadta el az ítélkezés alapjául. A férfi korábban jól menő cégei a gazdasági válság mi■ A korábban jól menő cégei a gazdasági válság miatt tönkrementek. att tönkrementek, emiatt sodródott először kisebb gazdasági bűncselekményekbe, majd pedig a rablásba. Hitelt nem kapott, 17,9 millió forint magánköl- csönt vett fel, s játékgépezésbe menekült. Nem tervelte ki előre a rablást, de bent a két postai alkalmazottat székhez kötöztetett egy harmadikkal, utóbbit maga rögzítette ragasztószalaggal. Az egyik kezében az elrabolt 22 millió 647 ezer forinttal, a másikban gázpisztollyal futott kifele a postáról, amikor az egyik helyszínre érkező rendőrt elsodorta anélkül, hogy tudta volna, kiről van szó. A rendőrök vallomásai ellentmondásosak voltak. Egyikük gázsprayt használt, amikor a vádlott elfutott mellette, de a permet a másik rendőrt és azt a postást érte, aki az aznapi újságokat hozta. Az utcán, amikor rájött, hogy rendőrök üldözik, a vádlott megadta magát Az egyik rendőr lövései hátulról érték. ■ 1.1.
