Tolnai Népújság, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-11-21 / 46. szám

2010. NOVEMBER 21., VASARNAP

7

INTERJÚ

heller ágnes A filozófus szerint a női politikusokkal nem a politika lesz jobb, hanem a nők helyzete. Bizakodó emberek nélkül egyetlen párt sem tud jobb jövőt teremteni.

„A SZOKÁSOKBAN A NŐK IS LUDASAK”

Heller Ágnes nem azért áll ki amellett, hogy több nő legyen a politikai döntéshozásban, mert attól jobb lesz a közélet, hanem az esélyek egyenlősége miatt. A politikát amúgy életszükségletének tartja és úgy gondolja, minden párt felelős azért, hogy nincs civil bátorság és rogyadozik a liberális demokrácia hazánkban.

Fábos Erika- A meztelen Till Attila mellett pózol felöltözve egy plakáton, ahol saját könyvével takarja el a műsorvezető férfiasságát. Nehéz volt rábeszélni a fotózásra?- Nem volt nehéz, mert nagyon fontosnak tartom a célját. Rajtam kívül még sok ismert nő vállalta ezt, nemsokára Mészáros Márta szerepel egy hasonló plakáton. A fotó a Népszavazás | a nőkért! című kampány része- s ként készült. A Nők a pályán ci- 1 vil kezdeményezés ötletgazdái % ezzel is szeretnék felhívni a fl- I gyeimet arra, hogy kevés a nő a politikai közéletben és ahhoz, hogy ez megváltozzon, női kvótára lenne szükség, vagyis olyan rendelkezésre, amely előírja, hogy csak olyan uniós, helyhatósági vagy parlamenti listát lehessen bejelenteni, amelyen egymás után váltakozva hol az egyik, hol a másik nemhez tartozó személyek szerepelnek. A cél az, hogy sikerüljön összegyűjteni a szükséges aláírást a népszavazáshoz. Az iráni parlamentben is több a nő, mint a magyar országgyűlésben. Szerintem szégyen, hogy nálunk a parlamenti képviselők 91 százaléka férfi és csak 9 százaléka nő. Európában csak Máltán rosszabb a helyzet. Nem gondolom, hogy a magyar nők képtelenek lennének képviselni az érdekeiket.- Férfi is képviselheti egy nő érdekeit, nem?- Elvben igen, de ez mondjuk kicsit ahhoz hasonlít, mintha azt mondanánk, hogy ezután a miskolciak képviseljék a budapestieket. Márpedig a magyar parlamentben teljes arányosággal van képviselete a kisebbségeknek, a településeknek, de a nőknek nincs. Amerikában van egy mozgalom, ami arról szól, hogy nem adózunk képviselet nélkül. Magyarországon a nőknek nincs parlamenti képviselete. Egy 91 százalékban férfiak által dominált parlament pedig, ahol mindenki a saját székét félti, semmilyen kormányzás esetén nem fogja a női kvótát elfogadni, ahogy az erre irányuló kezdeményezés 2007-ben el is bukott. Népszavazás nélkül ezt nem lehet megoldani.- Férficentrikus országban vagy inkább világban élünk, ez nem magyar sajátosság.- El nem tudja képzelni, milyen hatalma van a szokásoknak, és ebben a nők is ludasak. Azt szoktuk meg, hogy egy nő fel akar nézni a férfire, mert a férfi az okosabb, a tanultabb és

„Kell valamiféle bizakodás ahhoz, hogy jobbá alakítsuk a jövőt.

Én nem osztom a magyar pesszimizmus hagyományait."

Az iráni parlamentben is több a nő, mint nálunk. Nem gondolom, hogy a magyar nők képtelenek lennének képviselni az érdekeiket.

ettől tiszteletre méltó és a férfi is olyan nőt akar feleségül venni, aki felnéz rá. Ez a magatartás pedig tradicionálisan alátámasztja ezt az előítéletet. Egyébként Európa, főként az északi része, a skandináv országok már egyre kevésbé férficentrikusak.- Jobb lenne attól a politika, ha több nő szerepelne benne?- Nem gondolom azt, hogy egy nő jobb politikus lenne, éppen olyan jó vagy rossz politikus lehet, mint egy férfi, ezt nője válogatja, mint ahogy minden más szakmában. Ezt a kezdeményezést nem azért tartom fontosnak, mert attól jobb lesz a politika, hanem azért, mert attól jobb lesz a nőknek. Egyenlőségről és esélyekről beszélünk, ez a kezdeményezés az egyenlő esélyek miatt fontos. A nők, minden területen - ahonnan nincsenek kitiltva - bebizonyították, hogy megállják a helyüket. Régen az is elképzelhetetlen volt, hogy egy nő értelmiségi pályára lépjen, jogász, fizikus, tudós legyen. Ma több nő tanul az egyetemeken, mint férfi, és ezen ma már nem is gondolkozunk.- Sok hasonló közéleti szerepet vállal és politikai ügyekben is rendre kiáll a véleményével. Törvényszerű, hogy egy filozófus politizál?- Egész életemben érdekelt a politika, a Kádár-rendszerben taccsra voltam téve, de amikor hazajöttem, megragadtam a lehetőséget, hogy honpolgár legyek. Nem értek egyet azzal, hogy a politika valami piszkos dolog lenne, nagyon értékes tevékenységnek tartom, életszükségletem. A filozófia meg a szerelmem. A régi filozófusok tanácsokat adtak a politikusoknak. Én nem gondolnám, hogy ma ez lenne a dolga egy filozófusnak, inkább az, hogy nyilvánosság előtt mondja el, amit gondol.- Nagy vitát kiváltott írásában azt állította, hogy a liberális demokrácia épületének lerombolása zajlik, ami azonban be volt kódolva Magyarország elmúlt húsz évébe és minden politikai erőnek van felelősége abban, ami most történik.- Ha egy politikai döntés rossz helyzetfelismerésen alapul, az hiba, de a bűnök fontosabbak. Bűnnek azt tekintem, amikor saját tényleges vagy vélt közvetlen politikai érdekeket előnyben részesítenek a jogállamiság szellemével szemben, ha a demokratikus jogrendet szándékosan megsértik, a demokrácia írott szabályai ellen cselekednek.- Melyik pártnak mi a bűne?- Néha sok hiba többet árt, mint a bűn. Kezdődött azzal - és ez minden rendszerváltó párt közös hibája -, hogy úgy döntöttek, a parlamenti többség válasz- sza az államelnököt, csak azért, hogy Pozsgay Imre ne legyen a demokratikus Magyar Köztársaság elnöke. Az MDF nagy hibát követett el, amikor Antall József kormánya négy százalékról öt százalékra emelte a parlamenti bejutáshoz szükséges küszöböt, holott egy kis országban a négy százalék is túl magas volt. Szerintem jobb lett volna a három, ezzel sokszínűbb lehetett volna a többpártrendszer, több ember érezhetőé, hogy képviselete van és minél több a párt, annál nagyobb lenne az esély és a kényNévjegy

HELLER ÁGNES 1929-BEN született Budapesten.

1951-ben szerzett magyar-filozófia szakos középiskolai tanári oklevelet a Budapesti Egyetemen.

1967-ben lett a filozófiai tudományok doktora. az 1956-os forradalom után politikai okokból elvesztette akadémiai állását. 1963-73 között az MTA Szociológiai Kuszer is a kompromisszumokra. A Fidesznek az a legnagyobb bűne, s nem pusztán vétsége, hogy nem viselkedett ellenzékként, nem á kormányprogramot kritizálta, nem a választópolgárok érdekét kérte számon, hanem kizárólag a kormánybuktatásra játszott. A kordonbontás vagy az egészségügy reformját megakadályozó népszavazás is kizárólag hatalmi ambíciókról és a kormány tekintélyének megsemmisítéséről szólt. Az SZDSZ bűne, hogy a 2006-os rendőri brutalitás ellen nem lépett fel, pedig liberális pártként alapvető kötelessége kellett volna legyen vigyázni a liberális jogrendre. Az MSZP sok hibát követett el, a Medgyessy-féle felelőtlen gazdasági program, a Gyurcsány- beszéd súlyos hibák voltak, és, mint mondtam, sok vétek sokra megy.- Minden csak a pártok és a politikusok felelőssége, a választópolgár semmiről nem tehet?- Mindig van kölcsönhatás a választott és a választópolgár között. De ne felejtsük el, hogy a mai választópolgárok zöme a Kádár-korszak alatt nőtt fel, a mai huszonévesek persze nem, de őket jelentősen befolyásolja a család. Szóval az még annak a rendszernek a hagyatéka, hogy

tatócsoport munkatársa. 1968- ban tiltakozott a Csehszlovákia elleni szovjet invázió miatt. 1973-ban a pártirányítás döntése értelmében ismét elvesztette akadémiai megbízatásait. 1973-77 KÖZÖTT „politikai mun kanélkülikén t ” fordításokból élt. 1977-ben Ausztráliába emigrált. 1986 óta a New York-i New School egyetem professzora. 1989-ben tért haza és lett nyugdíjazásáig az ELTE esztétika és a JATE filozófia tanszékének egyetemi tanára.

nem gondolkozunk, csak szavazunk, és úgy tekintünk a választásra, hogy az nem is olyan nagy ügy, hogy az nem is olyan fontos. *z emberek többségét nem érdekli a politika, rövid távú érdekben, rokonszenvekben és ellenszenvekben gondolkodnak.- Talán mert az emberek többsége már úgy érzi, hogy a politika nem az ő érdekében van és nem róla szól.- Ez a magyar rendszerváltás egyik alapvető hibája, ha nem is vétke. Minden az emberek feje felett történt, nem érezhették, hogy közük volt hozzá. Hogyan érezhetnék akkor most, hogy a szabadság vagy a jogrend fontos? Hogyan érezhetnék a fenyegetett alkotmányt a magukénak?- Egy új generáció, új politikai erők kellenének ahhoz, hogy ez változzon, vagy ez már reménytelen?- Kell valamiféle bizakodás ahhoz, hogy jobbá alakítsuk a jövőt. Én nem osztom a magyar pesszimizmus hagyományait. Szerintem, ahogy az amerikaiak mondják, minél sötétebben látjuk a jövőt, annál sötétebb lesz. A történelmi példák is azt mutatják, hogy amennyiben kitartóan van egy szükséglet, bekövetkezik, eljön, ami kielégíti a szükségletet. Polgárosodásra lenne szükség és civil bátorságra, amihez egy új erő, egy valódi, konzervatív liberális párt kellene. Lehet, hogy ma még ennek nem látszik az esélye, mégis úgy gondolom, hogy vannak olyan politikai erőterek Magyarországon, amelyekből ez kialakulhat. A saját táboron belüli önálló vélemények elhallgatása vezethet egy olyan türelmetlenséghez, hogy a Fidesz szétszakadhat, abból is létrejöhet, de az SZDSZ vagy az MDF is feléledhet ilyen formában és az MSZP-ben Gyurcsány körül is kialakulhat egy ilyen erő. Azt mondom, várjunk két évet.

/