Tolnai Népújság, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-11-21 / 46. szám

2010. NOVEMBER 21., VASARNAP 7 INTERJÚ heller ágnes A filozófus szerint a női politikusokkal nem a politika lesz jobb, hanem a nők helyzete. Bizakodó emberek nélkül egyetlen párt sem tud jobb jövőt teremteni. „A SZOKÁSOKBAN A NŐK IS LUDASAK” Heller Ágnes nem azért áll ki amellett, hogy több nő legyen a politikai dön­téshozásban, mert attól jobb lesz a közélet, ha­nem az esélyek egyenlő­sége miatt. A politikát amúgy életszükségleté­nek tartja és úgy gondol­ja, minden párt felelős azért, hogy nincs civil bá­torság és rogyadozik a li­berális demokrácia ha­zánkban. Fábos Erika- A meztelen Till Attila mellett pózol felöltözve egy plakáton, ahol saját könyvével takarja el a műsorvezető férfiasságát. Ne­héz volt rábeszélni a fotózásra?- Nem volt nehéz, mert na­gyon fontosnak tartom a célját. Rajtam kívül még sok ismert nő vállalta ezt, nemsokára Mészá­ros Márta szerepel egy hasonló plakáton. A fotó a Népszavazás | a nőkért! című kampány része- s ként készült. A Nők a pályán ci- 1 vil kezdeményezés ötletgazdái % ezzel is szeretnék felhívni a fl- I gyeimet arra, hogy kevés a nő a politikai közéletben és ahhoz, hogy ez megváltozzon, női kvó­tára lenne szükség, vagyis olyan rendelkezésre, amely előírja, hogy csak olyan uniós, helyható­sági vagy parlamenti listát le­hessen bejelenteni, amelyen egymás után váltakozva hol az egyik, hol a másik nemhez tar­tozó személyek szerepelnek. A cél az, hogy sikerüljön össze­gyűjteni a szükséges aláírást a népszavazáshoz. Az iráni parla­mentben is több a nő, mint a ma­gyar országgyűlésben. Szerin­tem szégyen, hogy nálunk a par­lamenti képviselők 91 százaléka férfi és csak 9 százaléka nő. Eu­rópában csak Máltán rosszabb a helyzet. Nem gondolom, hogy a magyar nők képtelenek lenné­nek képviselni az érdekeiket.- Férfi is képviselheti egy nő érdekeit, nem?- Elvben igen, de ez mondjuk kicsit ahhoz hasonlít, mintha azt mondanánk, hogy ezután a mis­kolciak képviseljék a budapes­tieket. Márpedig a magyar par­lamentben teljes arányosággal van képviselete a kisebbségek­nek, a településeknek, de a nők­nek nincs. Amerikában van egy mozgalom, ami arról szól, hogy nem adózunk képviselet nélkül. Magyarországon a nőknek nincs parlamenti képviselete. Egy 91 százalékban férfiak által dominált parlament pedig, ahol mindenki a saját székét félti, semmilyen kormányzás esetén nem fogja a női kvótát elfogadni, ahogy az erre irányuló kezdemé­nyezés 2007-ben el is bukott. Népszavazás nélkül ezt nem le­het megoldani.- Férficentrikus országban vagy inkább világban élünk, ez nem magyar sajátosság.- El nem tudja képzelni, mi­lyen hatalma van a szokások­nak, és ebben a nők is ludasak. Azt szoktuk meg, hogy egy nő fel akar nézni a férfire, mert a férfi az okosabb, a tanultabb és „Kell valamiféle bizakodás ahhoz, hogy jobbá alakítsuk a jövőt. Én nem osztom a magyar pesszimizmus hagyományait." Az iráni parlamentben is több a nő, mint nálunk. Nem gondolom, hogy a magyar nők képtelenek lennének képviselni az érdekeiket. ettől tiszteletre méltó és a férfi is olyan nőt akar feleségül venni, aki felnéz rá. Ez a magatartás pedig tradicionálisan alátá­masztja ezt az előítéletet. Egyéb­ként Európa, főként az északi ré­sze, a skandináv országok már egyre kevésbé férficentrikusak.- Jobb lenne attól a politika, ha több nő szerepelne benne?- Nem gondolom azt, hogy egy nő jobb politikus lenne, ép­pen olyan jó vagy rossz politi­kus lehet, mint egy férfi, ezt nő­je válogatja, mint ahogy minden más szakmában. Ezt a kezdemé­nyezést nem azért tartom fon­tosnak, mert attól jobb lesz a po­litika, hanem azért, mert attól jobb lesz a nőknek. Egyenlőség­ről és esélyekről beszélünk, ez a kezdeményezés az egyenlő esé­lyek miatt fontos. A nők, min­den területen - ahonnan nincse­nek kitiltva - bebizonyították, hogy megállják a helyüket. Ré­gen az is elképzelhetetlen volt, hogy egy nő értelmiségi pályára lépjen, jogász, fizikus, tudós le­gyen. Ma több nő tanul az egye­temeken, mint férfi, és ezen ma már nem is gondolkozunk.- Sok hasonló közéleti szere­pet vállal és politikai ügyekben is rendre kiáll a vé­leményével. Törvényszerű, hogy egy filozófus politizál?- Egész életemben érdekelt a politika, a Kádár-rendszerben taccsra voltam téve, de amikor hazajöttem, megragadtam a le­hetőséget, hogy honpolgár le­gyek. Nem értek egyet azzal, hogy a politika valami piszkos dolog lenne, nagyon értékes te­vékenységnek tartom, életszük­ségletem. A filozófia meg a sze­relmem. A régi filozófusok taná­csokat adtak a politikusoknak. Én nem gondolnám, hogy ma ez lenne a dolga egy filozófusnak, inkább az, hogy nyilvánosság előtt mondja el, amit gondol.- Nagy vitát kiváltott írásában azt állította, hogy a liberális demokrácia épületének le­rombolása zajlik, ami azon­ban be volt kódolva Magyaror­szág elmúlt húsz évébe és minden politikai erőnek van felelősége abban, ami most történik.- Ha egy politikai döntés rossz helyzetfelismerésen alapul, az hiba, de a bűnök fontosabbak. Bűnnek azt tekintem, amikor sa­ját tényleges vagy vélt közvetlen politikai érdekeket előnyben ré­szesítenek a jogállamiság szelle­mével szemben, ha a demokra­tikus jogrendet szándékosan megsértik, a demokrácia írott szabályai ellen cselekednek.- Melyik pártnak mi a bűne?- Néha sok hiba többet árt, mint a bűn. Kezdődött azzal - és ez minden rendszerváltó párt közös hibája -, hogy úgy döntöt­tek, a parlamenti többség válasz- sza az államelnököt, csak azért, hogy Pozsgay Imre ne legyen a demokratikus Magyar Köztársa­ság elnöke. Az MDF nagy hibát követett el, amikor Antall József kormánya négy százalékról öt százalékra emelte a parlamenti bejutáshoz szükséges küszöböt, holott egy kis országban a négy százalék is túl magas volt. Sze­rintem jobb lett volna a három, ezzel sokszínűbb lehetett volna a többpártrendszer, több ember érezhetőé, hogy képviselete van és minél több a párt, annál na­gyobb lenne az esély és a kény­Névjegy HELLER ÁGNES 1929-BEN született Budapesten. 1951-ben szerzett magyar-filo­zófia szakos középiskolai taná­ri oklevelet a Budapesti Egyete­men. 1967-ben lett a filozófiai tudo­mányok doktora. az 1956-os forradalom után politikai okokból elvesztette akadémiai állását. 1963-73 között az MTA Szociológiai Ku­szer is a kompromisszumokra. A Fidesznek az a legnagyobb bű­ne, s nem pusztán vétsége, hogy nem viselkedett ellenzékként, nem á kormányprogramot kriti­zálta, nem a választópolgárok ér­dekét kérte számon, hanem ki­zárólag a kormánybuktatásra játszott. A kordonbontás vagy az egészségügy reformját megaka­dályozó népszavazás is kizáró­lag hatalmi ambíciókról és a kor­mány tekintélyének megsemmi­sítéséről szólt. Az SZDSZ bűne, hogy a 2006-os rendőri brutali­tás ellen nem lépett fel, pedig li­berális pártként alapvető köte­lessége kellett volna legyen vi­gyázni a liberális jogrendre. Az MSZP sok hibát követett el, a Medgyessy-féle felelőtlen gazda­sági program, a Gyurcsány- beszéd súlyos hibák voltak, és, mint mondtam, sok vétek sokra megy.- Minden csak a pártok és a politikusok felelőssége, a választópolgár semmiről nem tehet?- Mindig van kölcsönhatás a választott és a választópolgár kö­zött. De ne felejtsük el, hogy a mai választópolgárok zöme a Kádár-korszak alatt nőtt fel, a mai huszonévesek persze nem, de őket jelentősen befolyásolja a család. Szóval az még annak a rendszernek a hagyatéka, hogy tatócsoport munkatársa. 1968- ban tiltakozott a Csehszlová­kia elleni szovjet invázió miatt. 1973-ban a pártirányítás dön­tése értelmében ismét elvesztet­te akadémiai megbízatásait. 1973-77 KÖZÖTT „politikai mun kanélkülikén t ” fordítások­ból élt. 1977-ben Ausztráliába emigrált. 1986 óta a New York-i New School egyetem professzo­ra. 1989-ben tért haza és lett nyugdíjazásáig az ELTE esztéti­ka és a JATE filozófia tanszé­kének egyetemi tanára. nem gondolkozunk, csak szava­zunk, és úgy tekintünk a válasz­tásra, hogy az nem is olyan nagy ügy, hogy az nem is olyan fontos. *z emberek többségét nem ér­dekli a politika, rövid távú ér­dekben, rokonszenvekben és el­lenszenvekben gondolkodnak.- Talán mert az emberek többsége már úgy érzi, hogy a politika nem az ő érdekében van és nem róla szól.- Ez a magyar rendszervál­tás egyik alapvető hibája, ha nem is vétke. Minden az embe­rek feje felett történt, nem érez­hették, hogy közük volt hozzá. Hogyan érezhetnék akkor most, hogy a szabadság vagy a jog­rend fontos? Hogyan érezhet­nék a fenyegetett alkotmányt a magukénak?- Egy új generáció, új politi­kai erők kellenének ahhoz, hogy ez változzon, vagy ez már reménytelen?- Kell valamiféle bizakodás ah­hoz, hogy jobbá alakítsuk a jövőt. Én nem osztom a magyar pesszi­mizmus hagyományait. Szerin­tem, ahogy az amerikaiak mond­ják, minél sötétebben látjuk a jö­vőt, annál sötétebb lesz. A törté­nelmi példák is azt mutatják, hogy amennyiben kitartóan van egy szükséglet, bekövetkezik, el­jön, ami kielégíti a szükségletet. Polgárosodásra lenne szükség és civil bátorságra, amihez egy új erő, egy valódi, konzervatív libe­rális párt kellene. Lehet, hogy ma még ennek nem látszik az esé­lye, mégis úgy gondolom, hogy vannak olyan politikai erőterek Magyarországon, amelyekből ez kialakulhat. A saját táboron be­lüli önálló vélemények elhallga­tása vezethet egy olyan türelmet­lenséghez, hogy a Fidesz szétsza­kadhat, abból is létrejöhet, de az SZDSZ vagy az MDF is feléledhet ilyen formában és az MSZP-ben Gyurcsány körül is kialakulhat egy ilyen erő. Azt mondom, vár­junk két évet. /

Next

/
Thumbnails
Contents