Tolnai Népújság, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-01 / 229. szám

6 2010. OKTÓBER 1„ PÉNTEK GAZDASÁG A BUX index 2010. szeptember 30-án 23300 23200 Előző napi záróérték: Záróérték: 23240 ...1 ......... 2281 8 23000 Változás: 1,85% | jjf ! 22900 , „ „ .in J V 15.30,aNe*YorinP 22 800 jf 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2010.09.30. Részvény Utolsó »(ff) Változás (% ) ÉHÉ! Mól 21295 3,92 4 098 Rába 969 2,64 209 ANY 727 2,39 16 OTP 5 320 1,70 15 051 Richter 47 000 1,07 3 283 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Utolsó ár (FII Változás (%) Millió R Danubius 3730-1,71 28 Synergon 570-0,86 13 RFV 9550-0,52 112 PannErgy 995-0,50 44 TVK 3410-0,29 16 A BUX index az elmúlt napokban 23 000 22 950 22917 22 650 __________________________ po nj.09.22 09.23 09.24 09.27 0928 09.29 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 09.30.) |§pK Új elszámolási ár EUROBÚZA 2010. december 58300 TAKARMÁNYBÚZA 2010. december 53 500 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. november 46000 TAKARMÁNYÁRPA 2010. december 47000 OLAJNAPRAFORGÓ 2010. október 106000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. szeptember 30-án 1€ 1$ 1CHF t f f 277,33 Ft 203,43 Ft 208,24 Ft +1,21 Ft +0,30 Ft +0,14 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 2 hó 3 hó Allianz Bank 4,15 4,25 Banco Popolare 3,20 3,25 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 FHB1 6,75* 6,00 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank1 3,00 5,00 Raiffeisen Bank1 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 FOKOZÓDÓ 3X2 HÓNAPOS FORINTBETÉT 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS .AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 09.30.) Vételi Eladási Allianz Bank 270,82 284,71 Budapest Bank 269,40 286,06 CIB Bank 266,72 288,94 Citibank 266,46 288,66 Erste Bank 270,60 286,20 K&H Bank 269,31 284,83 MKB Bank 270,37 284,23 OTP Bank 269,10 282.90 Raiffeisen Bank 271,28 283,48 Apadnak a lakástámogatások kivonulás A tavalyi szigorítás óta szinte csak a régebbi hitelek után fizet az állam Lakástámogatások (milliárd forint) 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 * Előirányzat. VG-GRAFIKA Forrás:- Pénzügyminisztérium Meghozta a várt hatást a lakástámogatásokról szó­ló új, tavaly nyár óta ha­tályos kormányrendelet, hiszen a kedvezményes hitelek után egyre keve­sebb összeget fizet ki a költségvetés. Munkatársunktól Tavaly még csaknem 200 milli­árd forintot fizettek ki kedvez­ményes hitelek támogatására a büdzséből a Pénzügyminiszté­rium adatai szerint. 2010-re vi­szont már csak 147 milliárdról szól az előirányzat, amelynek augusztus végéig 63,7 százalé­kát, 94 milliárdot kellett állnia a büdzsének. A lakástámogatá­sokra fordított összeg 2005-ben érte el a csúcsát: akkor ezen a címen több mint 232 milliárd forintot fizetett ki a kincstár, amelynek az idén várható ösz- szeg alig több mint a 63 száza­léka. A eredetileg 2001-ben hatály­ba lépett kormányrendelet a pia­cinál jóval kedvezőbb kamatok és vállalható feltételek mellett engedte lakáshoz jutni a lakos­sági ügyfeleket. így néhány év alatt több százmilliárd forintot ért el a kifizetendő kamattámo­gatások összege. Ennek a több évre előre „beégetett" költségve­tési hatásnak így aztán többlép­csős szigorítás vetett véget: elő­ször 2003-ban történt módosítás a jogszabályban, majd tavaly el­fogadták a szinte teljesen új ren­deletet, amely gyakorlatilag le­nullázta az új folyósításokat. (A bankok nyilatkozatai alapján a támogatott lakáshitelek száma tavaly nyár óta alig éri el a szá­zas nagyságrendet) Mindez a jelenleg érvényes jogszabály tükrében nem csoda, hiszen az csak új lakás építésé­re, illetve a meglévő korszerűsí­tésére enged felvenni támoga­tott hitelt. A potenciális igény­BÉRLAKÁS-ÉPÍTÉSI PROGRAMOT sürgetnek az építészek és ci­vilszervezetek. A Társaság a Lakásépítésért Egyesület (TLE) koordinálásával ké­szült a munkaanyag. Mint Váncza László építész, a ja­vaslatok egyik kidolgozója el­mondta, a hazai 4,2 milliós lakásállománynak 9 százalé­ka bérlakás. Ez jócskán el­marad a régi uniós országok 35 százalékos átlagától, s igen messze van Svájctól, ahol a lakások kétharmada ilyen konstrukcióban épült Magyarországon a szakma elsősorban költségelvű, kö­Lakáshitelek* 2008 2009 2010. Forint 1545,7 1496,8 1483,7 Bw6 JllgK 54,2 210,0 261,9 Egyéb deviza 2318,7 2269,4 2505,7 ÁLLOMÁNY, LAKOSSÁ«, MJIJJÁRD FORINT. FORRÁS: MNB lök körét szintén erőteljesen le­szűkítette a rendelet: jelenleg csak az folyamodhat forintala­pú, támogatott kölcsönért, aki 35 év alatti vagy még nincs 45 éves, ám legalább két gyerme­ket nevel. A kölcsön felvételének zösségi bérlakások építését tartja fontosnak. Ez a bérből és fizetésből élőknek, a nyug­díjasoknak, pályakezdőknek, gyermekvállaló fiataloknak nyújtana lakhatást Az állam szerepe nélkülözhetetlen len­ne a programban. Ettől megmozdulna a munkaerő- piac, munkahelyek létesül­hetnek, fejlődhet a háttér­ipar, lökést kaphat a szak­képzés, kifehéredhet az épít& ipari szürkegazdaság stb. Évi 5-10 ezer bérlakás megépíté­se lenne indokolt a szakma szerint, a rendszer fokozato­san, 20-30 év alatt épülne ki. további feltétele, hogy az igény­lőnek ne legyen egyéb, állami támogatás mellett nyújtott hite­le - vagy azt az igénylést meg­előzően, illetve legfeljebb egy éven belül fizesse vissza -, és a már meglévő lakás is kizáró okot jelent. Meglehetősen szigorú feltéte­leket szab a jogszabály az érték­határokat illetően is. Budapes­ten és a megyei jogú városokban a lakás (vagy ház) áfával növelt értéke nem haladhatja meg a 25 millió, egyéb településeken pe­dig a 20 millió forintot. További szűkítést jelent, hogy a budapes­ti és megyei jogú városokban lé­vő ingatlanokra legfeljebb 12,5 millió, egyéb településeken pe­dig maximum 10 millió forint­nyi hitelt lehet felvenni, a lakás­korszerűsítéshez igényelhető összeg pedig nem haladhatja meg az ötmillió forintot. A szigorú szabályozás és a meglévő hitelek törlesztése-elő- törlesztése ellenére ugyanakkor még évekig igen jelentős kiadá­si tételekkel kell számolnia a büdzsének. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint még jelenleg is több mint 1400 milliárdnyi fo­rintlakáshitel van a háztartások­nál (ezek döntő hányada válto­zatlanul támogatott konstruk­ció). Igaz, a 2005-ös csúcshoz ké­pest ez már nagyjából 400 milli­árdos visszaesést jelent. Több bérlakásra lenne szükség Mélyponton az árak: nem esnek tovább? megállt a hazai lakásárak csökkenése az első fél év­ben. Fordulatról azért még korai beszélni, a 2010-es esztendő sem lesz jobb a ta­valyinál - hangzott el a leg frissebb FHB Lakásárindex bejelentésekor. A félévente közzétett mutató még min­dig relatíve alacsony: a 2008 első negyedévében mért 200,7-es szinthez ké­pest 179,1-174,2-es értéket ért el az első hat hónapban. Fogyasztói árindexszel kor­rigálva pedig az utóbbi ér­ték a 2000. éves bázisszám alá, 99,6 százalékra esett vissza. Ezzel az ingatlanpia­ci „kifulladás korszakának" nevezett periódusban reálér­téken 23 százalékos áresés következett be - mondta Harmati László, az FHB Jel­zálogbank Nyrt. vezérigaz­gató-helyettese. A HAZAI LAKÁSPIACON lelas­sult az árcsökkenés, s bár a legfrissebb adatok a ko­rábbinál már némileg ked­vezőbb képet festenek, a forgalom az utóbbi évtized legalacsonyabb szintjére esett. A tranzakciók száma 2009-ben mindössze 91 ez­res szintet ért el. 2008-ban még 158 ezerre rúgott az adásvételek száma, ám a tavalyi adatok tíz évet te­kintve is kiemelkedően ala­csonynak számítanak. A kereslet csökkenése merev kínálattal találkozik a la­káspiacon, amit csak to­vább torzítanak a kilakolta­tások. A nettó hitelezés a 2000-es évek elejének a szintjére zuhant. AZ ÚJ LAKÁSOK ÉPÍTÉSE 2009-ben mintegy 11 száza­lékkal esett vissza 2008-hoz képest, és változatlanul je­lentős az eladatlan lakások száma. Az építési engedé­lyek csökkenése pedig elérte a 35 százalékot. Az FHB a lakáspiacon a korábban várt 9 százaléknál kisebb, átlagosan 7 százalékos ár­eséssel számol. Rekordra szökött a lakossági hitelállomány eladósodás A 220 forint fölötti svájci frank soha nem látott szintre vitte a háztartások tartozását Soha nem volt még annyira el- adósodva a magyar lakosság, mint ez év augusztusában - ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank tegnap közzétett adatai­ból. A hazai háztartások 8746,7 milliárd forinttal tartoztak a kü­lönféle pénzügyi intézmények­nek, 300 milliárddal többel, mint egy hónappal korábban. A döbbenetes mértékű növekedés elsősorban a forint gyengülésé­vel magyarázható. A svájci frank árfolyama a hónap során bő 6 százalékkal, 222,44 forint­ra emelkedett, ennek következ­tében a svájcifrank-alapú ház­tartási hitelállomány ismét megközelítette a 4900 milliárd forintot. A teljes devizakölcsön-állo- mány emiatt a historikus csúcs­nak számító 5985,9 milliárd fo­rintra ugrott annak dacára is, hogy a lakosság a devizakölcsö­nök terén már régóta nettó hitel­törlesztőnek számít, a nyolcadik hónapban is több mint 40 milli­árd forintnyi adósságot fizetett vissza. A forinthiteleknél is sor­ra dőlnek a rekordok, itt azon­ban már a növekvő hitelfelvéte­leknek köszönhetően, amelyeket a kormányzat devizahitelezést nehezítő intézkedései is támogat­nak. Forintalapú lakáshitelből példáid öt éve nem helyeztek ki annyit, mint amennyit az idei nyolcadik hónapban. A hazai fi­zetőeszközben denominált fris­sen folyósított kölcsönök értéke augusztusban mintegy 29 milli­árd forinttal haladta meg a tör­Háztartások hitel* és betétállománya (milliárd forint) 8800 2009. jan.-2010. aug. VfrGRAFIKA forrás: MNB lesztésekét, így a teljes forinthi­tel-állomány - a szintén történel­mi csúcsnak számító - 2760,8 milliárd forintra gyarapodott. A betétesek ezzel szemben in­kább hátat fordítottak a bankok­nak. Csaknem 40 milliárd forin­tot vettek ki a számláikról, így megtakarításaik összege 7232,3 milliárd forintra zsugorodott. Eb­ben szerepet játszott az is, hogy a betétkamatok még mindig na­gyon alacsonyak. Augusztusban átlagosan 4,76 százalékot fizet­tek, ez ugyan néhány százalék- ponttal magasabb a korábbi két hónapban tapasztaltnál, de a megtakarítással rendelkezők szá­mára a jelek szerint még mindig nem elég vonzó. «VG Afolyószámlakölcsön is meglehetősen drága a betétekkel együtt a hitel­kamatok is nőttek augusztus­ban. A forintalapú folyószám- lakölcsönök után a rekord­nak számító 26,25 százalékos kamatot fizettették meg a ban­kok, a fogyasztási hitelek hi­telköltség-mutatója csaknem egy százalékponttal, 20,58 százalékosra, a lakáshiteleké 9 bázisponttal, 9,37 százalé­kosra emelkedett. Több mint 2 százalékponttal nőtt az euró fogyasztási hitelek THM-je. Az euró-lakáshiteleké viszont mi­nimális mértékben ugyan, de csökkent.

Next

/
Thumbnails
Contents