Tolnai Népújság, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)
2010-10-30 / 253. szám
2010. OKTÓBER 30., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 KÖRKÉP Meg kell gyógyítani a gazdaságot^ PERCES INTERJÚ látlelet A rendszerváltás után sok lett a kényszervállalkozó, tapasztalat nélkül Nyitottabb lett a jogászegylet kis seftelők, ügyeskedők magukat azzal mentették és mentik fel ma is, hogy náluk nagyobb kutyák sokkal többet csaltak, loptak. Nagyon sok kényszervállalkozás alakult, sokan a munka- nélküliség elől menekültek ide. Közben a kormány is lépett. Megalakította a bírósági végrehajtói hálózatot, hamarosan vállalkozásba küldve azokat is. Egy csomó hiéna vette körül a végrehajtókat. A közjegyzői kamara lobbi tevékenységének köszönhető, hogy a banki hitelszerződéseket közjegyzői okiratba foglalva közvetlenül végrehajtást lehet indítani. Ez kiszolgáltatottá teszi a hitelfelvevőt.- Ilyen lenne a magyar valóság?- Igen, a körbetartozások országa vagyunk. A becsületesebb vállalkozók is mindig várnak valamilyen pénzre, ami egyik hónapról a másikra átlendíti őket. Ugyanakkor a kisvállalkozókat, kiskereskedőket teljesen tönkretették a múl tik, a napi ügyeskedésre rá vannak kényszerítve ahhoz, hogy talpon maradjanak. Ugyanez vonatkozik az építőiparban dolgozókra is. Közben a felszámolóbiztosok tevékenységét sem lehet követni. Én úgy látom, maga a rendszer rossz. Miért van az, ha egy magyar kikerül Svédországba vagy Amerikába nem seftelő, hanem sikeres üzletember lesz? A hazai társadalmigazdasági rendszer beteg, ezen kell változtatni.- Mi a kiút a jelenlegi helyzetből?- El kell kezdeni egy normális társadalmi rendszert építeni. A vezető pozícióban lévő embereknek példát kell mutatniuk. A hatóságokat ellenőrzéskor ne a büntetés, hanem a segítés, tájékoztatás vezérelje. Egy útépítés után kinnfelejtett 30-as sebességkorlátozó tábla mögé bújt traffipax, vagy a szüret idején megjelenő kommandós ellenőrzés nem jó irány. Kiszámítható, egyszerű adórendszert kell kidolgozni, az adóbevételek fel- használása legyen átlátható. Kiút tehát van, de ha erkölcsileg nem tud hitelessé válni az ország, akkor nincs olyan gazdasági csoda, mely rajtunk segíteni tudna. Ismét dr. Kovács Zoltánt, a megyei rendőr-főkapitányság rendészeti igazgatóját választotta meg elnökének a Magyar Jogászegylet Tolna Megyei Csoportja. Szervezetileg önállóak, de részei az országos egyletnek.- Hogyan áll össze a megyei program?- Éves rendezvényterv alapján dolgozunk. A foglalkoztatási csoportok, bírák, ügyvédek, ügyészek, jogtanácsosok, közigazgatásban dolgozók jelzik az igényeiket az elnökségnek, amely igyekszik fórumokat szervezni, ahol neves szakemberek tartanak előadásokat. Erőteljes tempójú jogszabály-előkészítő munka folyik, ennek következtében a jogalkalmazók közt bizonytalanság van, amelyet igyekszünk eloszlatni.- Vannak a szervezetnek hagyományos rendezvényei.- Ezek közé tartozik a jogásznap, a bál. Utóbbi iránt is megnőtt az érdeklődés, mint ahogy a taglétszámunk is 250 felé közelít A Kávézót általában évente két-három alkalommal szervezzük meg.- Milyen új törekvései vannak az elnökségnek?- Már nyitottunk más szervezetek, mint például a Köz- igazgatási Kamara, a bírói egylet rendezvényei felé, s mi is várjuk az ő tagjaikat Tizenhárom tagú lett a vezetőség, hogy egy-egy emberre kevesebb feladat jusson, még célirányosabban. Két-három fős csoportokat szeretnék létrehozni, például az utánpótlás, a rendezvények, a kommunikáció szervezésére. El tudom képzelni városi csoportok működését is. ■ 1.1. Dr. Kovács Zoltán megyei elnök A gazdaságelemzők szerint jelentősen megnőtt a fizetésképtelenné vált cégek száma, a körbetartozás mára társadalmi probléma. A laikusban felmerül a kérdés, mi vezetett idáig, illetve van-e kiút. Mauthner Ilona- Ha tisztán szeretnénk látni, akkor több mint két évtizedet kell az időben visszamennünk - véli dr. Gáli Ferenc, szekszárdi ügyvéd, bank-sZakjogász. - A rendszerváltás előtt közvetlenül egy végletekig kivérzett, gazdaságilag lerongyolódott ország volt a miénk, 1988-ban már nem volt titok, hogy az addigi rendszer meg fog szűnni. Az átmeneti Időszakot - az első szabad választásukig - az állami vezetés igyekezett a saját ízlése szerint átalakítani. Ekkor, 1988-ban hirdették ki a gazdasági társaságokról szóló törvényt A korábbi, nagy, állami vállalatokat, szövetkezeteket vagy ezek egy részét megszerezhették azok az emberek, akik eddig is vezető beosztásban voltak, így alakultak az első kft-k, rt.-k. Rá egy évre, 1989-ben pedig még egy törvényt fogadtak el a képviselők, ez a vállalatok átalakításáról szólt. Ez lehetővé tette az állami vállalatok teljes egészében történő privatizálását.- Közben kárpótlási jegyen is lehetett cégeket venni. Az egyszerű emberek miért nem vásároltak?- Az egyszerű embereknek halvány elképzelésük sem volt arról, hogyan kell vállalkozni, azt sem tudták mi az a kft, rL A többség ahhoz szokott, hogy megmondják neki, mit kell gondolnia, szeretnie, dolgoznia. Ezzel szemben az „üzemi négyszög”, a nagy, állami vállalatok igazgatói, főmérnökei, könyvelői és párttitkárai képben voltak, pontosan tudták, mit jelent számukra a privatizáció. Ők szerezték meg az igazi értékeket, az épületeket, a berendezéseket és a területet Ráadásul - mint az állami cég vezetői - addig is jó kapcsolatot ápoltak a bankárokkal, akiktől hatalmas hiteleket kaptak, természetesen kedvezményes kamattal. És megkockáztatom a feltevést, ebből alig ment vissza valami a A dolgozóknak csak a sallangokat hagyták meg, amivel csak a gond volt dr. gall ferenc szerint a TOTÉV épületét és a hozzá tartozó eszközöket kiprivatizálták a közösből, mert sokat értek. Nem kellett hozzá vállalkozói véna, hogy az értékük megmaradjon. Az asztalosműhely hatvan dolgozóval nem kellett senkinek. A dolgozók vért izzadva szedtek össze egymillió forintot, hogy kfL-t alakítsanak, és meg mentsék a munkahelyüket őket azonban a vállalkozásra nem tanította senki, nem volt se kapcsolatul^ se tapasztalatuk, se pénzük. így a vállalkozás halálra volt ítélve. Ráadásul akinek a kft megszüntette a munkaviszonyát, azt végkielégítés illette, amit nem a TOTÉV-vel, hanem végső soron az asztalosműhely dolgozóival fizettettek ki Ugyanis 1993-ban a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalásban kötelezte munkajogi jogutódként a kft-t az állami vállalat helyett a végkielégítés kifizetésére. A KFT.-K megalakulásakor '89- Vfrben ezt az állami döntést még senki sem sejthette. Dr. Gáli Ferenc szerint van kiút: el kell kezdeni egy normális társadalmi rendszert építeni bankhoz. Nem véletlen, hogy 1993 és '96 között a legfontosabb lépése volt az akkori kormánynak, hogy a bankok konszolidációját elfogadja. Vagyis az államtól kaptak pénzt a bankok, hogy helyre tegyék azt a hiányt. Közben ugyanis az „új vállalkozók” bebuktatták az általuk privatizált cégeket, megtartva azok jobb részeit - egy másik kft-be, rt-be átmentve -, és ott hagyták a felvett milliós hiteleket Vegyes érzéseket keltett itt a megyében abban az időben az Agroker, a KSZE, a húsipari vállalat sorsa.- Ezzel együtt az infláció 30- 35 százalékra ugrott.- És ebben a helyzetben kellett volna a magyar gazdaságnak, a hétköznapi vállalkozásoknak megizmosodniuk. Nem csak anyagilag, de főleg erkölcsileg tették tönkre az országot. A Magyarságukra esküdtek ünnep Hat fiatal állampolgárral gazdagodott Szekszárd A természet a motiváció ökoberuházás Még szebb lett a lengyeli erdei iskola szekszárd Szem nem maradt szárazon, amikor tegnap hat fiatal, köztük egy kislány tett állampolgári esküt a városháza házasságkötő termében, dr. Haag Éva alpolgármester előtt. Magyar állampolgárrá lett a Marosvásárhelyről érkezett Nagy István, aki ápolói végzettségét már Szekszárdon szerezte, Töl- cséres Árpád energiatanácsadó Sepsiszentgyörgyről, akinek szekszárdi menyasszonya van. A bánffyhunyadi Horváth Zoltán Sándor és felesége, a nagyenyedi | származású Horváth Emese is l megfogadta, hogy hazáját erejé- J hez mérten megvédi és képessé- S geinek megfelelően szolgálja. Mindketten ápolók a kórházban. Gál-Pál Zita és kislánya, a hétéves Nagy Katalin Gyergyószentmik- lósról érkezett Magyarországra. Az anyuka már Szekszárdon szerzett tanítói diplomát, férje szekszárdi. Dr. Haag Éva alpolgármester azt kívánta a hat magyarnak, akik állampolgárrá lettek, hogy teljesüljön minden álmuk, amit e hazához fűztek. ■ 1.1. lengyel-annafürdő Felavatták a Gyulaj Zrt lengyel-annafürdői erdei iskolájának kibővített épületét péntekem Az átadón Nagyné dr. Szászka Éva, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságának osztályvezetője dicsérte a beruházást, hiszen az ökotechnikájával jócskán kitűnik az ország többi erdei iskolája közül. Az elmúlt másfél évben két épületet újítottak föl környezet- barát módon a Túrisztikai és Természetismereti Központ területén. Az erdei iskola új tetőterében foglalkoztatót alakítottak ki, és természetrajzi kiállítást rendeztek be. Nagy változást jelent a ház energiafelhasználásának mérséklése, szélerőgépet, napelemeket, napkollektorokat helyeztek el körülötte. A takarékos vízhasználat érdekében pedig szürkevíz- hasznosító rendszert építettek ki. ■ A több mint 80 millió forintos fejlesztést támogatással valósították meg. A másik felújított épület a Szentkúti kunyhó. A romos házat ökoházzá alakították át A kirándulók itt szembesülhetnek azzal, hogy közművesítés nélkül is minden elérhető. Az energiaellátásról napelem, napkollektor és szélkerék gondoskodik, a vízhez hírt kútból lehet hozzájutni, a meleget cserépkályha adja, sütnifőzni a búbos kemencében és a takaréktűzhelyen lehet, a szennyvizet nádgyökérzónás tisztító kezeli. A megközelítéshez kerékpárokat biztosítanak. A siker legjobb mércéje azonban Gál László projektvezető szerint az érdeklődő iskolák növekvő száma. És ahogy a Nemzeti Fejlesztési Bank képviseletében felszólaló Nagy András, valamint a Gyulaj Zrt. vezérigazgatója, Gőbölös Péter is fogalmazott, a gyerekeknek a természet jelenti a legnagyobb motivációt a tanuláshoz. Kupás Deák Zoltán erdészetvezető a kollégák megszállottságáról sem feledkezett meg, amely lehetővé tette a beruházás megvalósulását. ■ H. E. Nagy István (balról), Tölcséres Árpád és Horváth Zoltán Sándor koccintanak az eskü után dr. Haag Éva alpolgármesterrel Képgaléria a TEOLIlU-n
