Tolnai Népújság, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-30 / 253. szám

3 2010. OKTÓBER 30., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR SZÓRÓL SZÓRA MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ Almát, pirosat általános iskolai tanul­mányainkból tudjuk, hogy a jelző leggyakrabban a jelzett szó előtt áll: piros alma (minőségjelző), nyolc leány (mennyiségjelző), apám könyve (birtokos jel­ző). Ilyenkor csak a jelzett szót látjuk el jelekkel és ragokkal, a jelzőt nem: pi­ros almát, nyolc leánnyal, apám könyvébe. ha azonban e jelzők bár­melyike a jelzett szó mögé kerül, értelmező vagy más szóval hátravetett jelzővé válik: alma, piros; leány, nyolc; könyv, apámé. Eb­ben az esetben a jelző, az immár értelmező, megvál­toztatja magatartását, és felveszi a jelzett szó jeleit és ragjait; vagyis a jelzőt nyelvtanilag is egyeztet­jük a jelzett szóval: Hoz­tam neki almát, pirosat. Sétáltam a lányokkal, mind a nyolccal. (Nana!) Beleolvastam a könyvbe, apáméba. Még azt is illik tudni, hogy beszédben mind az értelmezettre, mind az értelmezőre kü­lön hangsúly esik, és ap­rócska szünettel, kis nyo­matékkai; míg írásban vesszővel választjuk el őket egymástól. van azonban az értelmező jelzőnek egy másik fajtája is: Dóra, a tanítványom jött el hozzám. Az ilyen értelmező jelzőnek az a szerepe, hogy pontosabbá tegye, azonosítsa az értel­mezett szót. Ekkor a mon­datban szereplő értelmező jelző és értelmezett szó - általában - akár helyet is cserélhet; fölcserélhetők egymással: A tanítvá­nyom, Dóra jött el hoz­zám. Az értelmező jelző azonban mindkét mondat­ban felveszi a jelzett szó toldalékait: Dórát, a tanít­ványomat láttam. A tanít­ványommal, Dórával talál­koztam. ka tehát az értelmező jel­zőt tudatosan és helyesen használjuk, védjük is a nyelvünket! Mind másként emlékezünk mindenszentek A magyar szokások fakadnak igazán a lelkűnkből Szolgálati halottjairól idén is gyertyagyújtással és koszorúzással emlékezett meg tegnap a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság Képgaléria a TEOLIlU-n A hétvégén a legtöbb em­ber kilátogat a temetőbe, hogy tiszteletét tegye el­hunyt szerettei sírjánál, gyertyát gyújtson lelki üdvükért, virágát helyez­zen sírjukra. Arról sem árt megemlékeznünk, ele­ink hogyan rótták le ke­gyeletüket. Hargitai Éva A hétvégén és a jövő hét elején mindenszentek és halottak nap­ján azokra emlékezünk, akik már nem lehetnek velünk. Ugyanakkor egyre nagyobb te­ret nyer hazánkban is más an­golszász hagyományokkal együtt halloween ünnepe, így a töklámpások, jelmezes progra­mok is egyre gyakoribbak ek­kortájt. Természetesen szép más nemzetek szokásait megismer­ni, de nem szabad azt sem elfe­lejtenünk, mennyire gazdag az örökség, amit elődeink hagytak ránk.- Nem igazán örülök az ide­gen népszokások térnyerésé­nek, hiszen rendkívül bősége­sek, és igazán magyar lélekből fakadóak sajátjaink is, amelye­ket életben kellene tartani ­mondta dr. Balázs Kovács Sán­dor néprajzkutató. A mindenszentek, a halottak napja, sőt a protestánsok lakta te­rületeken a reformáció napja szo­rosan összefonódó ünnepek. A magyar parasztság körében min­dig is jelentős volt a halottkul­tusz, a halált az élet természetes velejárójának tekintették. Szemé­lyesebb élményként élték meg hozzátartozóik elvesztését, mint a későbbi nemzedékek, hiszen ők nem kórházakban, hanem a csa­ládtagok között töltötték utolsó óráikat is. így talán nem is féltek annyira az elmúlástól, mint nap­jainkban az emberek. Mindenszentek napja eleinte azoknak a keresztény szentek­nek az ünnepe volt, akikről a naptár nem emlékezik meg névszerint - derül ki dr. Balázs Kovács Sándor Tolna megyei népszokásokat összefoglaló munkájából. Később azonban az ünnep az utána következő halot­tak napja miatt elsorvadt, és in­kább annak előestéjévé vált. Mindenhol szokás ilyenkor a sí­rok megtisztítása, virágokkal dí­szítése, valamint a gyertyagyújtás a ha­lottak lelki üdvéért. Emellett azonban számos helyi nép­szokás kötődik az ünnephez. No­vember elseje általános dologtil­tó nap volt. A bátaiak és az ozo­raiak szerint különösen a mo­sástól kellett tartózkodni, mert úgy gondolták, ha mosnak, ak­kor a halottaik a vízben úsznak. Várdombon este litániát tartot­tak, majd a fúvószenekar játszot­ta gyászindulók kíséretében vo­nultak a temetőbe szeretteik sír­jához. Páriban úgy tartották, hogy a mindenszentekről halot­tak napjára virradó éjszaka a holtak miséznek a templomban. Pincehelyen nemcsak a sírok­ra helyeztek gyertyát, hanem a házaik ablakába is, mert úgy gondolták, annak hívogató fénye ha- zavonzza elhunyt családtagjaikat. Csikóstőttősön pe­dig gulyáslevest hagytak éjsza­kára az asztalon, hogy azzal ven­dégeljék meg a hazalátogató lel­keket. Az andrásfalvi bukovinai székelyek nem külön-külön a sí­roknál, hanem együtt emlékez­tek meg halottaikról. Minden­szentek délutánján a pap vezeté­sével kivonultak a temetőbe, an­nak négy sarkában imádkoztak, majd visszatértek a templomba. Szokás volt a gyertyák osztoga­tása is, így a halottak hetének estéin nemcsak saját, hanem egymás elhunyt rokonaiért is imádkoztak. Bölcskén ilyenkor is, akárcsak búcsúkor, .húsvét- kor és karácsonykor, gondoskod­tak a szegénysorsúakról, szá­mukra kolduscipót sütöttek. Mórágyon és Kistormáson pedig mindenszentekhez kapcsolódott a búcsú napja, a maga színes ha­gyományaival. Péntekig még a nyári temető-nyitvatartás érvényes a szekszárdi alsóvárosi és új­városi temető november 5-ig 6 és 20 óra között látogatható, azt követően pedig 7 és 18 óra között A bonyhádi temetők november 5-ig a nyári rend szerint, azaz 7 és 20 óra kö­zött, a dombóvári sírkertek pe­dig 8 és 20 óra között fogad­ják a megemlékezőket Pak­son az evangélikus, a refor­mátus és a két római katoli­kustemető a nap bármely szakában nyitva áll a kegyele­tüket leróni kívánók előtt. A református temetőben pedig hétfőn 15 órai kezdettel meg­emlékező áhítatot tartanak. ■ November má- sodika halottak napja. Szeretnék megoldani a fogorvosi ellátást símontornya Szeptember 1- je óta helyettesítéssel oldják meg a város és vonzáskör­zetének fogorvosi ellátását, ugyanis dr. Dési Iván nyug­díjba vonult. A végleges megoldás már felmerült a régi testület utolsó ülésén. Ekkor meghallgatták Váczi Péter fogtechnikus ajánla­tát. Elviekben egyetértettek a megoldással, de néhány konkrétumot még várnak az ajánlattevőtől. A tervek szerint a novemberi testüle­ti ülésen tárgyalják újra az igen fontos fogorvosi kér­dést. (vl) A természet csodája vagy a micsodája fadd Nem mindennapi sárgarépa termett Faddon, Balogh János kertjében. A különleges alakú zöldség különféle képzettársítás­okra alkalmas, mindenki­nek fantáziája és esztéti­kai érzéke szerint. Bizto­san vannak, akik a termé­szet csodájaként tekinte­nek erre a képződményre, míg mások esetleg a ter­mészet micsodáját látják meg benne, (sk) Továbbiak a TEOLhu hírportálon ■ ön takarékoskodik-e rendszeresen? Szavazzon honlapunkon hétfő 16 óráig: TEOLhu és A szavazás eredményét a keddi számunkban közöljük. Alinak a szakályi lakosság szolgálatára völgység-hegyhát takarék Megújult a fiók, átadták az első bankautomatát Bátaszéki alkotók műveit állították ki Belgiumban szakály Megújult épületben, korszerű körülmények között intézhetik ezentúl az ügyfelek pénzügyeiket a Völgység-Hegy­hát Takarék szakályi fiókjában. Pénteken délután ünnepélyes körülmények között adták át az épületet a településen. Dr. Pálos Miklós, a megyei közgyűlés al- elnöke beszédében kiemelte: a takarékszövetkezet a nép bank­ja. Az országban 1800 takarék­szövetkezeti fiók van, amely a pénzintézetek körében páratlan hálózatot jelent. A jelenlegi kor­mányzat szándékai szerint a jö­vőben a kis- és középvállalkozá­sok finanszírozásában lesz je­lentős szerepük a takarékszö­vetkezeteknek. Varga Antal, az Országos Ta­karékszövetkezeti Szövetség el­nöke elmondta, a magyar bank­hálózat közel felét adják a taka­rékszövetkezetek, ügyfeleik szá­ma 1,1 millió. Ez azt jelzi, hogy a lakosság körében sikeres az üzletpolitikájuk, mindenütt ott vannak, és számukra az átlagos igényt támasztó magyar ügyfél nagyon is megfelelő. Brauer János, a Völgység- Hegyhát Takarék elnök-ügyve­zető igazgatója örömmel szá­molt be, hogy szövetkezetük az ország legjobbjai közé tartozik. A szakályi fiókról elmondta, a mintegy 1400 lakosú települé­sen 460 bankszámlát - közöt­tük több mint 60 vállalkozóit - kezel a Völgység-Hegyhát. A pénzintézet megújult fiók­ját - amelyben helyet kapott a település első bankautomatája is - a nemzeti színű szalag átvá­gásával dr. Pálos Miklós és Var­ga Antal adta át jelképesen a kö­zönségnek. ■ V. M. BÁTASZÉK, QUAREGNON Bátaszéki művészek munkáiból nyílott kiál­lítás a belgiumi Quaregnonban. A két település kapcsolata a két év­vel ezelőtti Euromóka elnevezésű nemzetközi ifjúsági találkozón kezdődött, ám az akkor felmerü­lő ötlet, miszerint ren­dezzenek kiállítást az itteni alkotók műveiből, csak most vált valóra. A quaregnoni városházán Csíki János, Elter Istvánná „Mama”, Jakab Rita és Kiss Eszter 7-7 festménye, vala­mint Székely Lázár fafaragó 14 munkája kapott ideiglenes he­lyet Az alkotásokat Bognár Jenő polgármester és Riglerné Stang Erika, a művelődési ház igazgató­ja vitte el Belgiumba, tolmácsként pedig László János nyugalmazott gimnáziumi tanár volt segítsé­gükre a megnyitón. Az ünnepsé­gen köszöntőt mondott rajtuk kí­vül Quaregnon pol­gármestere, Guy Ro­land, az ottani műve­lődési központ igaz­gatója, Christian Leroy és a felügyelőtestület elnö­ke, Jean-Pierre Roland. A rendez­vényen részt vett a szicíliai Assoro küldöttsége is, a megnyi­tó után pedig a brüsszeli Clari Good klarinétnégyes adott kon­certet Az alkotások november vé­géig maradnak Belgiumban, ha­zahozatalukról a vendéglátók gondoskodnak majd. ■ H. E. Törő Péter polgármester, dr. Pálos Miklós, Brauer János és Varga Antal ■ November vé­géig látható a kiállítás. t > » l )

Next

/
Thumbnails
Contents