Tolnai Népújság, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-10-03 / 39. szám
2010. OKTÓBER 3., VASÁRNAP 7 INTERJÚ Andy vájná A filmben és a gasztronómiában is a különlegességeket keresi. Szerinte nincs művészfilm, csak jó és nem jó. Eddig világsztárokat, most a japán konyhát hozta Budapestre. „AZ UTÁNOZHATATLANT KERESEM” „Attól a fogalomtól, hogy művészfilm, kiráz a hideg. Egy film vagy tetszik, vagy nem tetszik”- mondja Andy Vájná. Fábos Erika- Eddig, ha Andy Vájná sok időt töltött Budapesten, általában született egy film. Most azonban éttermet nyitott. A fik mezés már nem olyan fontos?- A filmezés örök, de a gasztronómia régóta foglalkoztat, és úgy gondoltam, eljött az ideje, hogy valami igazi különlegesség is legyen ezen a palettán. A Nobu a japán konyhát a dél-amerikai elemekkel fűszerező globális csúcsgasztronómiai lánc első étterme Közép-Európában, de az egész világon is csak 23 nagyvárosban van jelen. így nemcsak különleges, de több is, mint egy étterem, mert Nobu Macuhisa szakácsművészete önmagában turisztikai vonzerő is lehet.- A csúcsgasztronómia azt is jelenti, hogy olyan luxus, amely megfizethetetlen?- Sok olyan étterem van Budapesten, amelyik a Nobunál drágább. Ez az étterem egy kényelmes, jó hangulatú és megfizethető hely. Az igazi különlegességeket leszámítva 7-10 ezer forint körüliek az árak, amiért cserébe olyan minőséget és kiszolgálást kap a vendég, amely egy különleges kategória. ,Az az ember, akinek el kell temetnie a gyermekét, már nem mondhatja magát szerencsésnek, és tavaly volt egy nagy küzdelmem a rákkal'- Nem gondolt arra, hogy az ön nevével a magyar gasztronómiának is hatalmas reklámot csinálhatott volna?- Annyira gondoltam rá, hogy a következő tervem egy magyar étterem, amelyben a tradicionális magyar konyha különleges ízeit szeretném majd megkeresni és világszínvonalon bemutatni.- Japán vagy magyaros ételeket eszik szívesebben?- Mindenevő vagyok, de minden konyhában az utánozhatatlant keresem. Ez nem jelenti azt, hogy sznob lennék, ha evésről van szó, ezeket ugyanis legtöbbször nem a legpuccosabb helyeken lehet megtalálni. Ha például egy jó borjúpörköltet ennék galuskával, biztosan nem valami elegáns étterembe megyek, hanem elugrom Józsi kifőzdéjébe a Margit hídhoz, mert ott van olyan íze, ami nosztalgiát ébreszt bennem.-12 éves volt, amikor 1956- ban elment Magyarországról. Tényleg egyedül vágott neki gyerekfejjel, vagy ez csak legenda?- Nem legenda, de kevesebb benne a romantika, mint elsőre hallatszik. Nem a kommunizmus elől menekültem, nem ideológiai megfontolásból vagy hatalmas tervektől vezérelve hagytam el Magyarországot. Ezt én - valóban gyerekfejjel - úgy éltem meg, hogy részt veszek valami izgalmas kalandban. Elindultam a nagynénémhez Amerikába, aki karácsonyra mindig gyönyörű játékokat és finom édességeket küldött nekem. A szüleim pedig engedtek, mert akkor nem valami jó idők jártak errefelé és azt gondolták, jobb lesz nekem. Később utánam is jöttek.- Tisztán gyermeki kalandvágy volt, vagy valami olyan alaptulajdonság, amely a későbbi sikereihez is hozzásegítette?- Naiv és gyermeki volt, de a kalandvágy, azt hiszem, megmaradt bennem, és talán az is, hogy sosem féltem semmitől. Mindig figyeltem, és ha jött valami lehetőség vagy új ötlet, nem gondoltam, hogy nem fog menni, belevágtam és csináltam.- Ez lehet a siker titka?- Nem tudom, mi lehet a titok, egy biztos, a kíváncsiság elengedhetetlen ahhoz, hogy az ember mindig tovább tudjon lépni. Engem mindig érdekeltek az emberek. Izgat, miről mit gondolnak, szeretem figyelni őket, beszélgetni velük, hallgatni őket, tanulni tőlük. Ez nagyon fontos. Anélkül, hogy valaki ne ismerné jól az embereket - a közönséget -, nem lehet jó filmet csinálni. Ahhoz, hogy valaminek hatása legyen, tudni kell, mit akarunk mondani, de azt is, hogy ezt úgy tudjuk „csomagolni”, hogy egy 14 éves és egy 50 éves is bele tudjon valamiért feledkezni, és megértse.- A Rambóval mit akart elmondani?- Annak a filmnek az alapötlete úgy született, hogy azt gondoltam: hihetetlenül érdekes, a vietnami katonákat ahelyett, hogy a vállára venné Amerika, és büszke lenne rájuk, inkább leköpi őket. Ezt akartam megmutatni. A Terminátor például abból a gondolatból jött létre, hogy a számítógépek vajon képesek-e uralni totálisan a világot. Az persze, hogy ezeket a gondolatokat hogyan csomagoljuk, más kérdés. A jó film az, amit szeretnek nézni az emberek.- Csinált már filmet itthon is. Nehezebb, mint Amerikában?- Filmet csinálni mindenhol nehéz. Drága, és nagyon sok gond van vele, mire elkészül. Éppen ezért én csak úgy vagyok képes filmet csinálni, ha szerelmes vagyok az ötletbe, amelyből születik. Gondolja meg, másként feladná az ember százszor, mert nap mint nap van valami megoldandó probléma, amitől elveszítené az érdeklődését. Mondjuk a Szabadság, szerelem az egyik legnehezebb filmem volt életemben, igaz, a legkedvesebb is.- Ha már a hazai filmgyártásnál tartunk, mit szól ahhoz, Névjegy ANDREW 6. VÁJNÁ 1944. augusztus i-jén született Budapesten. 1956-BAN HAGYTA EL Magyar- országot. Fodrász és parókagyáros volt, később pedig farmereket készített. Kaliforniában folytatott tanulmányokat, mielőtt producer lett. Az etyeki Korda Filmstúdió társ- tulajdonosa, az Intercom Zrt. elnöke. FILMJEI: Rambo 1-3, Terminátor 1-3, Elemi ösztön 1-2, Cliffhanger - Függő játszma, hogy a kormány gyakorlatilag befagyasztotta az állami filmfinanszírozás rendszerét?- Az állam így is támogatja a filmgyártást, és a válság óta mindenütt a világon nehéz idők járnak a filmgyártásra. Itthon is öt olyan területet fel tudnék sorolni, kezdve az egészségüggyel, amelynek nagyobb szüksége van az állami támogatásra, mint annak a száz filmesnek, aki itthon filmet csinál.- Nincs jó véleménye a magyar filmkészítésről?- Vannak kivételek, ám nagyrészt azt látom, hogy a magyar filmek csak keresik a közönséget, de nem találják. Persze nem gondolom azt, hogy nincs szükség arra, hogy támogassa az állam a kultúrát és ezen belül a filmet is, de szerintem egy jó ötlet eladja önmagát.- Egyszóval nincs értelme Európában közpénzekből keveAz éj színe, Reneszánsz ember, Dredd bíró, A skarlát betű, Die Hard - Az élet mindig drága, Evita, A miniszter félrelép, Amerikai rapszódia, Szabadság, szerelem. sek által nézett művészfilmeket finanszírozni?- Attól a fogalomtól, hogy művészfilm, kiráz a hideg. Egy film vagy tetszik, vagy nem tetszik. Mindegy, hogy mekkora költség- vetésből készül, hogy drámai eszközökkel vagy könnyedebben, az a lényeg, hogy képes-e megragadni az embereket, képes-e minden mozzanatával megfogni a nézőt, és szórakoztatva befolyásolni őt. Ha igen, az jó, ha meg nem, az nem művészet, az nekem értelmezhetetlen mint vállalkozás.- Azt mondja, szórakoztatva befolyásolni. Ezek szerint a világ leggazdagabb, a filmiparba is befektető embereinek van lehetőségük, hogy kedvük szerint formálják a világ közízlését?- Aki a filmiparba beleteszi a pénzét, azt csak az érdekli, hogy mikor és mennyi térül meg belőle. Neki az egy olyan befektetés, mint bármelyik másik, nincs vele koncepciója, és nem is lehet. Az már a filmkészítő dolga, mi lesz a filmben.- Angelina Jolié Budapesten forgat fél évig. Ez azt jelenti, hogy Magyarország valóban felkerült a filmgyártás térképére, vagy ez csak szerencse?- Budapest gyönyörű város, és építészetileg nagyon szerencsés filmes szempontból. Az Evita forgatása során Buenos Aires utcáit imitálta, 2005-ben Münchenné változott Spielberg kedvéért. Szóval nem most került fel a térképre, de az tény, hatalmas dolog, hogy egy ekkora világsztár itt van. Ha Angelina Jolié jól érzi itt magát, biztonságosan, kényelmesen tud dolgozni, az egész biztosan azt is jelenti, hogy hozzá hasonló nívós sztárok jöhetnek Magyarországra forgatni.- A film önnek munka, vagy szórakozás is? Tud úgy nézni egy mozit, hogy önfeledten szórakozik, vagy mindig figyel?- Persze, munka is, tehát van, amit csak a tájékozottság kedvéért nézek meg, de többnyire az a célom, hogy kikapcsolódjak. Imádom a filmeket, főként ha valami magával ragad és beszippant. Ha egy film működik, képtelen vagyok a részletekre koncentrálni. De ha elkezdem figyelni a zenét, a vágást, akkor biztos, hogy az a film nem működik.- Mi tetszett mostanában nagyon?- A Gettómilliomos. Magával ragadó, és komoly mondanivalója van, drámai, és mégsem dráma. Az egy művészfilm? Nem. Pedig szerintem az egy igazi művészfilm. A legnagyobb művészet ugyanis egy ilyen témával megtalálni a közönséget.- Utoljára mit látott?- Az Eredetet. Érdekes volt. Kicsit túlbonyolították, de az ötlet és néhány részlete nagyon tetszett.- A klasszikusok közül?- A Kabaré az első számú kedvenc, de Bob Fosse több filmjét is nagyon szeretem. Bob Fosse nézőpontja, gondolatai vannak rám talán a legnagyobb hatással, és nagyon szeretem még az Ama- deust Milos Formántól.- A filmeken kívül mivel tud még kikapcsolódni?- Ha főzök. Az teljesen kipucol az agyamból mindent. A filmek és a gasztronómia - ez a két hobbim.- Szerencsés ember. Erről szól az élete is: a filmekről és a gasztronómiáról.- Vannak talán szerencsés mozzanatok az életemben, például az, hogy nem kell olyasmivel foglalkoznom, amivel nem szeretnék, de alapvetően nem tartom magam szerencsés embernek. Már nem. Voltak olyan drámai pontok az életemben az elmúlt időben, amelyek miatt ezt nem mondhatom. Az az ember, akinek el kell temetni a gyermekét, már nem mondhatja magát szerencsésnek, és tavaly volt egy nagy küzdelmem a rákkal.- Meggyógyult?- Azt mondják az orvosok, de ami fontosabb, én is úgy érzem, hogy meggyógyultam.- Megváltoztatta a betegség?- Mindenkit megváltoztat egy ilyen harc az életért. Érdekes módon egy pillanatra sem gondoltam vagy éreztem azt, hogy rossz vége lesz. Annyit mindenképpen változtatott rajtam, hogy még inkább biztos vagyok benne: ami az ember gondolataiban, lelkében van, az hatással van a testére, a sejtjeire, és csak pozitívan és optimistán szabad kezelni a dolgokat.
