Tolnai Népújság, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)
2010-10-20 / 245. szám
6 GAZDASÁG 2010. OKTÓBER 20., SZERDA A BUX index 2010. október 19-én 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2010.10.19. Mól 20 800 2,58 5202 Fotex 430 0,46 21 FHB 1190 0,08 141 Émász 21400 0,00 1 VESZTESEK _________ ______FORRÁS: BÉT Ré szvény Vätas» iKN PannErgy 1070-3,07 155 Synergon 592-2,95 9 Egis 22 735-2,84 446 Danubius 3 755-1,70 6 TVK 3 610-1,63 8 Rába 969-1,22 68 A BUX index az elmúlt napokban 23 800 23 700 23649 23100. ______________________ po rt/ 10.1110.12 10.13 10.14 10.15 10.18 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 10.19.) Új elszámolási ár EUR0BÚZA 2010. december 56200 TAKARMÁNYBÚZA 2010. december 51400 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. november 46750 TAKARMÁNYÁRPA 2010. december 47000 OLAJNAPRAFORGÓ 2010. október 116 500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. október 19-én 1€ 1$ 1CHF III III III 4 4 4 27 5,90 Ft 198,03 Ft 206,45 Ft-0,87 Ft-1,59 Ft-0,65 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) §§ 2 hó 3 hó 1 Allianz Bank 4,15 4,25 Banco Popolare 3,20 3,25 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 FHB3 6,75* 6,00 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank2 3,00 5,00 Raiffeisen Bank2 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 FOKOZÓDÓ 3X2 HÓNAPOS FORINTBETÉT 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 10.19.) Vételi Eladást j Allianz Bank 269,41 283,23 Budapest Bank 267,48 284,03 CIB Bank 265,30 287,40 Citibank 264,80 286,86 Erste Bank 268,47 283,93 K&H Bank 268,86 284,36 MKB Bank 269,81 283,65 OTP Bank 270,47 284,34 Raiffeisen Bank 270,37 282,53 A részmunkaidős foglalkoztatottak között a nemzetközi trendnek megfelelően Magyarországon is több a nő, létszámuk nőtt a válság miatt Ösztönző kedvezmény részmunkaidő Sereghajtók vagyunk az anyák foglalkoztatásában Még kérdéses a szakértők szerint, hogy a járulékcsökkentéssel mennyire tudják ösztönözni a nők részmunkaidős foglalkoztatását. Hampl Márta A második gazdasági akcióterv keretein belül a kormány lehetővé teszi, hogy azok a munkáltatók, akik legalább két nőt négy órában foglalkoztatnak egy munkahelyen, a szokásos 27 helyett csak 20 százaléknyi járulékot fizessenek az államnak a részmunkaidős munkavállalók után. „Jelenleg túlságosan drága a részmunkaidős foglalkoztatás ahhoz viszonyítva, hogy gyakorlatilag egy fél ember munkájáról van szó” - véli Hárs Ágnes, a Kopint- Tárki ZrL vezető kutatója. Ebből a megközelítésből így akár még ösztönző is lehet a járulékkedvezmény. Hárs szerint nem csupán a nők esetében kellene ilyen kedvezményeket adni a munkáltatóknak. Az egykulcsos adórendszer bevezetése a kutatónő szerint egyáltalán nem arra ösztönzi majd a nőket, hogy vállaljanak részmunkaidős, ebből kifolyólag szerényebb keresetet biztosító munkát. Wimmer István, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének főtitkára úgy vélte, a bejelentett járulékkedvezmény nagyságrendileg is jelentős könnyebbséget jelent a munkáltatóknak, így ösztönözheti is őket rugalmas munkaerő foglalkoztatásra, amire nagy szükség lenne. Magyarországon egyelőre gyerekcipőben jár a részmunkaidős foglalkoztatás: a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint számuk 2010 első negyedévében 213,4 ezer fő volt, alig ezerrel több, mint egy évvel korábban. Létszámuk növekedése az elmúlt egy-két évben elsősorban a világgazdasági recessziónak tudható be, nem a munkavállalók és munkáltatók együttes döntése miatt alakult ki. A részmunkaidős foglalkoztatottak között a nemzetközi trendnek megfelelően Magyarországon is több a nő. 2010 első negyedévében 74,8 ezer férfi és 138,6 ezer nő dolgozott részidőben Magyarországon. Vagyis a foglalkoztatottak körében ez a férfiak esetében 3,7 százalékos, a nőknél pedig 7,8 százalékos aránym .v felel meg. Ez utóbbi igencsak elmarad az uniós átlagtól, a részmunkaidőben foglalkoztatott, munkaképes korú nők aránya ugyanis a 27 tagállamban együttvéve átlagosan 31 százalék, de Dániában a 38, Svédországban a 41, Hollandiában a 75 százalékot is eléri. A legutóbbi, 2007-es QECD- felmérés szerint Magyarország sereghajtó a kisgyermekes anyák foglalkoztatásában is. A világ fejlett országai közül Magyarországon a legalacsonyabb a két éven aluli gyermeket nevelő nők foglalkoztatottsága: míg itthon 20 százalék alatti a ráta, addig Svédországban, Dániában és Portugáliában 70 százalék körüli. A 3-5 éves gyermeket nevelőknél Magyarország 55 százalékos foglalkoztatási rátájánál az unióban nincs alacsonyabb. A 3 gyermekes magyar nőknek alig több mint 35 százaléka dolgozik Magyarországon, ennél csak Máltán rosszabb az arány. A részmunkaidős foglalkoztatás elterjedésének egyik legfőbb korlátja a munkavállalóknál az alacsony kereseti szint és az előmenetel lehetőségének hiánya. A munkáltatóknál pedig a fajlagosan magasabb költségek és a munkaszervezési problémák. Itthon elsősorban a szolgáltatásban lehet hatékony ez a foglalkoztatási forma, ahol a munkaerőigény egy napon vagy egy héten belül hullámzik. Ebben szektorban viszont általában alacsonyak a keresetek, az elérhető jövedelem még a teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében is. Az előzmény: a Start Plusz program az ELŐZŐ KORMÁNY Start programja szintén járulékkedvezménnyel akarta a növelni a foglalkoztatást A Start Pluszban egy éven keresztül csupán 10, a második évben pedig 20 százalékos járulékterhet fizet a munkáltató, ha gyesről, gyedről visszatérő munkavállalót vesz fel a családtámogatás kifutása utáni egy éven belül. Ugyanez a kedvezmény, ha tartósan munka nélkül lévő dolgozóval kötnek foglalkoztatói jogviszonyt A Start Extra az 50 év felettiek és a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők elhelyezkedését segíti. Az első évben teljes járulék- mentességet, a másodikban 10 százalékos járulékterhet kell utánuk fizetni a szokásos 27 százalék helyett Nyugdíj-kiegészítés novemberben korrekció Egy átlagnyugdíjas hatezer forinttal kap többet évente A november havi ellátással egyidejűleg, egy összegben folyósítják a nyugellátások és a baleseti járadék kiegészítését - áll a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletben. A nyugdíjak kiegészítésről szóló rendelet szerint „az egyösszegű kifizetés összege megegyezik a jogosult részére folyósításra kerülő” ellátások november havi összegének 7,2 százalékával. Nagy Anna kormányszóvivő korábban közölte, a nyugdíj-kiegészítés összege egy átlagnyugdíjas esetében átlagosan hatezer forint évente. Korábban 4,1 százalékos pénzromlást jósoltak, de az idén várható fogyasztói árindex 4,7 százalékra módosult, a nyugdíjasokra pedig 4,4 százalékos árindex vonatkozik. A kormány a nyugdíjkorrekciónál a 4,7 százalékos inflációt veszi alapul, ez 0,6 százalékos különbözetet jelent a januárban tervezetthez képest. Az ennek megfelelő összeget januártól visszamenőlegesen, egy összegben kapják a nyugdíjasok. Az intézkedés 2,73 millió ember érint. A nyugdíj-kiegészítést az éves várható infláció mértékéig a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény írja elő. Az MSZP szerint ismét meglopták a nyugdíjasokat, mint 1998 és 2002 között, mivel a kabinet nem a nyugdíjas fogyasztói kosárral számolt. Az indokolt emelés így nem 0,6, hanem 1,1 százalék lenne. ■ Átlagban havi ötszáz forinttal több pénzt kap 2,7 millió nyugdíjas Az unió saját bevételeit növelné a bizottság Az EU saját bevételeinek növelésére is javaslatot tett az Európai Bizottság az uniós költségvetés felülvizsgálatáról kiadott tegnapi állásfoglalásában. Brüsszel a tagállami befizetések körüli csatározásokra utalva megjegyzi, hogy a nemzeti hozzájárulások 1988-ban még csak 10 százalékos aránya mára 70 százalékra duzzadt az EU büdzséjében. A bizottság most azt a lehetőséget ajánlja megfontolásra a kormányoknak, szüntessék meg az áfaalapú befizetéseket, és helyette fokozatosan vezessenek be egy vagy több saját forrást. A lehetséges bevételek között megemlítik, hogy az EU részesedést kaphatna egy majdani pénzügyi tranzakciós (vagy a pénzügyi tevékenységekre kivetendő), illetve egy uniós energiaadóból. A közös büdzsét gazdagíthatná, ha aukciókon értékesítenének szén-dioxid-kibocsátási kvótákat, és uniós sarcot vezetnének be a légi közlekedésre. A legtöbb vitát azonban alighanem az az ötlet váltja majd ki, ■ Különálló EU-áfa- kulcsra tett javaslatot az Európai bizottság. hogy bevezethetnének egy különálló EU-áfakulcsot is, illetve az EU részesülhetne egy majdani uniós társasági adó bevételeiből. Ez utóbbi kapcsán a bizottsági közlemény nem teszi egyértelművé, hogy az elképzelés vajon a társaságiadó-kulcsok már évekkel ezelőtt elakadt harmonizációjának a felmelegítését is magában foglalja-e. A költségvetési felülvizsgálat bemutatásakor Jósé Manuel Barroso, a bizottsági elnöke hangsúlyozta, a reform során nem feltétlenül a kiadások növelésére, hanem azok jobb hasznosulására kell összpontosítani. Janusz Lewandowski költségvetési biztos szerint az uniós pénzeket azokra a területekre kell csoportosítani, ahol „egy euró több hasznot hoz, mint ha nemzeti vagy regionális szinten költenék el”. Ezek közé sorolta a kutatási és innovációs beruházásokat, a transznacionális infrastruktúrafejlesztéseket, a zöldtechnológiák és -szolgáltatások térnyerését segítő programokat. ■ Emelkedtek az első nyolc hóban a reálkeresetek A reálkeresetek - a fogyasztói árak 5,2 százalékos növekedése mellett - 3,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit az év első nyolc hónapjában, döntően a személyi jövedelemadó-szabályok változása miatt - közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. Augusztusban a reálkereset 2,0 százalékkal növekedett az egy évvel ezelőttihez viszonyítva, júliusban az emelkedés 0,5 százalékos volt. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete január-augusztusban 202 000 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 204 900 forint, a költség- vetési szervezeteknél alkalmazásban állók esetében 199 000 forint. ■ !
