Tolnai Népújság, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)
2010-10-19 / 244. szám
6 2010. OKTÓBER 19., KEDD GAZDASÁG A BUX index 2010. október 18-án 23 700 23 600 23 500 i 23400 23 300 23 200 23100 23 ! Nyitóérték: |..............Záróérték: 23411 ............. 23408 El őző heti záróérték: 23415 [Változás: -0,36% T 15.30, a New Vork-tí1' tőzsde nyitása /| 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 I ORRÁS: BÉT NYERTESEK OTP 5926 2,97 17 125 Rába 981 1,65 65 FHB 1189 0,59 24 PannErgy 1104 0,54 65 ANY 739 0,00 0 VESZTESEK FORRÁS: BÉT UaSoáttRí Vitesat) Mimit TVK 3 670-1,87 5 Danubius 3 820-1,79 2 Richter 47 000-1,67 1364 Mol 20 275 riUT5 1 53 70 Mtelekom 591-1,50 2136 23648 23527 A BUX index az elmúlt napokban 23800 ~ 23700 23600 23500 23400 23300 23200.............................................. 23100, ___:___________________ po rt/ 10.0810.1110.12 10.1310.14 10.15 FORRÁS: BÉT 23417 23406 23499 23415 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 10.18.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2010. december__________56200 TAKARMÁNYBÚZA 2010. december___________51400 TA KARMÁNYKUKORICA 2010. november 46750 TAKARMÁNYÁRPA 2010. december 47 OOO OLAJ NAPRAFORGÓ 2010. október 114500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. október 18-án 1€ 1$ 1CHF f f t mmm mm 276,77 Ft 199,62 Ft 207,10 Ft +2,17 Ft +4,84 Ft +3,12 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 2 hó 3 hó| Allianz Bank 4,15 4,25 Banco Popolare 3,20 3,25 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 FHB3 6,75* 6,00 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank3 3,00 5,00 Raiffeisen Bank3 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTIU 2 FOKOZÓDÓ 3X2 HÓNAPOS FORINTBETÉT 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 10.18.) Vételi Eladás!) Allianz Bank 268,21 281,97 Budapest Bank 266,19 282,66 CIB Bank 263,73 285,71 Citibank 263,77 285,75 Erste Bank 267,19 282,59 K&H Bank 267,30 282,70 MKB Bank 267,27 280,97 OTP Bank 269,49 283,31 Ralffelsen Bank 270,95 283,15 Válságstábok alakulnak a válságadó miatt az energiacégeknél Közmegrendelésekre várva építőipar Jövő elejétől kerülhet növekedési pályára az ágazat A közrendelések megújítása segíthet a továbbra is csökkenő teljesítményt mutató építőiparnak. Bisztricsány Julianna Tovább csökkent ugyan az építőipar teljesítménye, ám kissé lassult a visszaesés üteme - értékelte a legfrissebb statisztikai adatokat Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke. Ha marad ez a tendencia, elvileg a jövő év elejétől már növekedési pályára kerülhet az ágazat - vélekedett. Ugyanakkor a megkötött szerződések állománya nem ad okot a bizakodásra, különösen aggasztó, hogy ez év augusztusában 35,4 százalékkal kevesebb új szerződés köttetett, mint egy évvel korábban. S ezen belül az egyéb építmények kategóriájában - ahová az út-, vasút-, híd- és mélyépítések is tartoznak - csaknem felére zuhant a friss megállapodások volumene. Az ÉVOSZ számításai szerint az év egészében a termelés 10 Százalékkal lesz alacsonyabb szintű, mint tavaly. Ezt drámainak minősítette az alelnök, már csak azért is, mert az ágazat utolsó jó évéhez képest 40 százalékos az elmaradás, a lakásépítési szektor pedig 60 százalékos piacvesztést szenvedett el. Koji László a közmegrendelések újraindulásában látja a kivezető utat. Ám, mint mondta - a tervezési időszakoktól függően -, a nagy állami beruházásokról leghamarabb október végén, november elején lehet döntésre számítani, az ön- kormányzatok pedig jövő év február-márciusban határozhatnak az elindítandó munkákról. Az Új Széchenyi-terv épületfelújítási, otthonteremtési, energetikai programjaiban is lát fantáziát a szakma. Ugyanakkor azt is tudni kell - figyelmeztetett a szakember -, hogy a döntések meghozatalától a tényleges kivitelezés elkezdéséig csaknem egy teljes év telik el, vagyis az építőipar egyhamar nem éviekéi ki a válságból, így legfeljebb a jövő év második felében kezdődhet meg az ágazatban az élénkülés. Addig is folytatódik a cégek vegetálása, jövedelmezőségük romlása és veszteségeik halmozódása. Mindez - megtetézve a lánctartozások súlyos hatásaival - a mikro- és kisvállalkozások tömeges tönkremenetelét eredményezte már eddig is. Sőt \ már a nagyobb építőipari cégek közül is egyre többen dobják be a törülközőt - fogalmazott Koji László. A többek között téglát, térkövet, kéményt, födémeket, zajvédő falakat előállító győri Leier Hungária Kft. ügyvezető igazgatója, Komlós Andor már „látja az alagút végét”. Mint lapunknak elmondta, cége igencsak megérezte az elmúlt időszak építőipari mélyrepülését, amelynek legfeljebb annyi hozadéka lehet, hogy elkezdett tisztulni az ágazat. A kicsi, nem stabil vállalkozások jelentős része kiesett a versenyből. Bár az is igaz - tette hozzá -, azok, akik csődbe visznek egy-egy céget, másnap már újat alapíthatnak. Az utóbbi időt főként az jellemezte, hogy kevesebb lett a munka, viszont jóval nagyobb versenyben kellett megküzdeniük a megbízásokért, s az árak is egyre lejjebb csúsztak. Soha olyan olcsón nem lehetett építkezni, mint az idén. Ugyanakkor most már az is látszik - mutatott rá -, hogy azok, akik minőséget szolgáltatnak, stabil partnerként viselkednek, s ezt az áraikban is mindinkább elismertethetik. Komlós Andor úgy látja: nagyot lendítene a hazai építőipar helyzetén, ha gyakorlattá válna a kormány lakásépítést ösztönző politikája. Mindenekelőtt a finanszírozási gondokon kellene szerinte segíteni, például államilag támogatott, nagyon alacsony kamat mellett kínált hitelek révén. Ez az államnak is hasznos lehet - vélekedett -, hiszen a pénzből építőanyagot vásárolnának, amelynek a 25 százalékos áfája azonnal befolyna a költségvetésbe. Válságstábok alakultak az energiacégeknél, hogyan reagáljanak az együtt befizetendő, 80 milliárd forintnyi és árbevételük arányában kalkulált válságadóról szóló tegnapi döntésre - értesült lapunk. Nem kizárt, hogy petíciókkal állnak elő. Sok hazai energiacéget veszteségessé tesz a teher, mert eleve nincs az adó mértékének megfelelő nagyságú, egyszázaléknyi nyereségük. A tavaly 1,9 milliárd forintos eredményt elért Panrusgáz Zrt.-nek például ötmilliárdos válságadót kell majd befizetnie. Nem lenne meglepő, ha a pluszterhet továbbhárítaná fő vevőjére, az E.On Földgáz Trade-re, ha mérlegelné, hogy jelen formában fenn kíván- ja-e tartani működését. Az E.On Földgáz Trade-re 15 milliárdos többletterhet ró a válságadó, holott szintén van olyan tevékenysége, ahol az árrése egy százalék alatti vagy tartósan veszteséges, mint például a gáz-nagykereskedelem. Kutas István szóvivő hangsúlyozta lapunknak, hogy a csoport az adót be fogja fizetni, nem fogja vissza az áram- és gázellátás biztosításához szükséges befektetéseket sem, és szándéka szerint nem is hárítja tovább az ■ A Mólnak mintegy 35 milliárdot kell befizetnie a szakértők szerint. adót az ügyfelekre. Ugyanakkor az E.On az elmúlt nyolc évben többet fektetett be Magyarországon, mint az üzemi eredménye. Összesen 330 milliárd forintot költött az ellátásbiztonság javítására, viszont eredményének csak elenyésző részét fizette ki osztalékként. Az E.On tavaly 19 milliárd forintot fizetett és 5 000 munkatársa után több mint 6 milliárd forint járulékkal járult hozzá a közterhekhez. „A forintárfolyam ingadozása és ügyfeleink rossz fizetőképessége komoly gondot okoz. Reméljük, az új adó stabilizáló hatása ezt a két problémát hosszú távon orvosolni tudja” - tette hozzá. A Mól elnök-vezérigazgatója csütörtökön újságíróknak csak annyit mondott, cége részvényeseinek az adóterheknél fontosabb a makrogazdasági környezet alakulása. A Mólnak elemzők szerint mintegy 35 milliárd forintot kell befizetnie. ■ B. H. L. Ellentétes folyamatok a termelésben az építőipari termelés volumene a statisztikai hivatal tájékoztatója szerint az első nyolc hónap alatt 10,8 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban. A két fő építménycsoport termelése ellentétesen alakult: augusztusban az épületek építésének volumene 12,8 százalékkal felülmúlta a tavalyi alacsony bázist, az egyéb építményeken (például útépítéseken) végzett munkáké viszont 17 százalékkal elmaradt a 2009. augusztusitól. Zár alatt az olajfinomítók Franciaország Napok óta tüntetnek a nyugdíjreform ellen Újra bővülésnek indult a magyar mobilpiac A francia benzinkutak mintegy tíz százaléka hétfőn üzemanyag- hiánnyal küzdött az olajfinomítóknak a nyugdíjreform elleni sztrájkja miatt. A teherszállítók és a vasutasok sorra foglalják el a nagy olajtárolókat, hogy megakadályozzák az üzemanyag-ellátás biztosítását. Forgalomlassító demonstrációkkal több kilométeres dugókat okoztak a nagyobb városok körül. Csak a vonatok fele közlekedik. Francois Fiiion miniszterelnök ígéretet tett, hogy ha szükséges, visszafoglalják az olajtárolókat a tüntetőktől, miután leálltak a finomítók. A felsőház holnap szavaz a nyugdíjreformról, a nyugdíjkorhatár 60-ról 62 évre emeléséről, mely ellen már hat napja tüntetnek országszerte. ■ A tüntetők sorra foglalják el a nagy olajtárolókat, akadályozzák az ellátást Szeptemberben újra növekedésnek indult Magyarországon a mobilpiac. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legutóbbi jelentése szerint a nyár végéhez képest közel 25 ezerrel, 11,833 millióra nőtt a három hazai mobiltelefon-szolgáltató teljes előfizetői száma. A valóban aktív, vagyis a három hónapon belül hívást indító és/vagy fogadó ügyfeleké is hasonló mértékben, 22 ezerrel bővült, számuk szeptemberben 10,855 millió volt. Az NMHH gyorsjelentése szerint szeptemberben a magyarországi mobilpenetráció 118,3 százalék volt, azaz 100 főre már 118,3 SÍM kártya jut. Augusztusban ez az érték 118,0, egy évvel Nyárhoz képest 25 ezerrel több előfizető van. korábban 117,6,2009 végén pedig 117,7 volt. Az előfizetői körnek még mindig nagyobb részét alkotják a feltöltőkártyás ügyfelek, számarányuk azonban folyamatosan csökken, szeptember végén 54,5 százalék volt, szemben az egy évvel korábbi 58,1 százalékkal. Ami a szolgáltatók teljesítményét illeti, a kilencedik hónapban a T-Mobile és a Vodafone növelni tudta az előfizetői bázist, a Telenoré viszont csökkent A teljes piac alapján a T-Mobile részesedése az augusztusi 43,46 százalékról 43,50-ra, a Voda- fone-é 22,02 százalékról 22,06- ra nőtt, míg a Telenoré 34,52 százalékról 34,44-ra csökkent. ■ \
