Tolnai Népújság, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-10-17 / 41. szám

2010. OKTOBER 17., VASARNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ Mesék, amik jól végződhetnek terápia Boldizsár Ildikó mesékkel gyógyítja a lelkileg sérült embereket Boldizsár Idikó meseku­tató szakmai vezetésével megnyílt a világ első' me­seterápiás központja Paloznakon. A kutató, akinek most jelenik meg Meseterápia című köny­ve, azt mondja, nincs olyan emberi probléma, amelynek ne lenne párja a meseirodalomban. Mézes Gergely Mese habbal - szoktuk monda­ni, ha valaki túlzásokba esik. A mese szó ma a valóságban nem létezőt jelöli, jobb esetben a gye­rekek számára kitalált szóra­koztató történeteket. Kevesen tudják, hogy a mesék mondása és hallgatása a XIX. századig a felnőtt mulatságok körébe tarto­zott. Boldizsár Ildikó mesekuta­tó szerint a mesék ugyanazt a funkciót látták el akkor is, mint most: segítettek a világ és ön­magunk megértésében. A me­sék révén olyan dolgokat élhe­tünk át, amelyeket a valóságban nem, ráadásul a történetek kö­zös jellemzője éppen az, hogy egy bizonyos esemény (sárkány, gonosz mostoha stb.) az élet megszokott folyamatát veszé­lyezteti. „Felborul az egyensúly, a főhős pedig megkeresi a kiutat a veszélyhelyzetből. A lényeg, hogy az adott hős elinduljon va­lamerre, ne féljen a változástól” - mondja Boldizsár Ildikó, aki szerint tulajdonképpen ez a me­seterápia kiindulópontja. „Nincs az életben olyan szitu­áció, amelynek ne lenne meg a párja a mesékben. Én megkere­sem a legmegfelelőbb mesei min­tázatot, azt, amelyik a legjobban illik az adott problémára. A terá­pia során eljutunk ahhoz a pont­hoz, ahol a páciens elakadt. És ha jól dolgozunk együtt, végül lezár­hatja azt a mesét, amibe belera­gadt, és egy új történetet kezd­het el” - magyarázza a kutató, majd hozzáteszi, a legrövidebb terápia fél évig, a leghosszabb há­rom évig tartott „Én felnőttekkel foglalkozom, de vannak terapeu­ták - például a Mosoly Alapít­ványnál -, ahol gyerekeknek se­gítenek az én módszerem alap­ján. A legfiatalabb betegem 16 éves volt, a legidősebb hetven” - fogalmaz a kutató, majd kérdé­Boldizsár Ildikó mesekutató szerint minden lelki bajra megtalálható az orvosság a mesékben Első a világon szeptember 30-ÁN, a Nép­mese napján nyílt meg a vi­lág első Meseterápia Köz­pontja a Balaton-közeli Paloznakon. A központ fő célcsoportjai az állami gon­dozottgyerekek, a kimagas­lóan tehetséges gyerekek és az anyagi, lelki gondokkal küszködő családok. A köz­pont karitatív alapon műkö­dik, és egész évben tíznapos turnusokban fogadja az ér­kezőket maximum 20 fős csoportokban. A Központ két épületből, gazdálkodásra al­kalmasföldterületből és egy Madárparkból áll. sünkre elmondja: betegei köré­ben szinte minden probléma elő­fordul, így szenvedélybetegsé­gek, párkapcsolati problémák, haláleset utáni traumák. „Több útkereső ötvenes férfit is keze­lek” - teszi hozzá. Amikor arról kérdezzük, mi­ben különbözik az ő módszere a pszichoterápiától, azt válaszolja, hogy a meseterápia közben nem a múltra koncentrálnak, hanem arra, hogy mit lehet kezdeni a sú­lyos történésekkel az életünk­ben. „A meseterápia cselekvésre buzdít, ezért sokak szerint gyor­sabban hat, mint a pszichoterápa” - vélekedik. Mint mondja, minden kezelés az is­merkedéssel kezdődik, felmérik az illető mesékhez való viszo­nyát, a képalkotó képességét és az érzékszervei érzékenységét is. „Erre azért van szükség, mert csak a jól működő érzékszervek által lehet megélni a történet mélységét” - teszi hozzá. Van­nak, akik a saját meséjüket hoz­zák, másoknak ő választ. „Ha va­laki mai történetet hoz, például egy rajzfilmét, amiben több me­setípus is található, akkor igyek­szem úgy kanyarítani a történe­tet, hogy megtaláljuk az autenti­kus mesékkel a kapcsolódási pontot.” Amikor arra kérjük, írja le, hogyan zajlik a terápia, azt vá­laszolja, hogy nem lehet tipizál­ni a kezelést. „Ha egy nap öt Hó- fehérke-típusú nő jön hozzám, Névjegy 1963-ban született Dunaúj­városban. Az ELTE Bölcsé­szettudományi Karán vég­zett esztétika-magyar- népművelés szakon. Az egye­tem után az Országos Szé­chényi Könyvtárban, majd a Pesti Szalon Kiadóban dol­gozott szerkesztőként, 2000- ben a Nemzeti Tankönyvki­adó Társadalomtudományi Szerkesztőségének főszer­kesztője tett, 2004-től 2008- ig a Magvető Kiadó főszer­kesztője. 1998-ban nyerte el a nép­rajztudomány kandidátusa fokozatot. Elárom gyermeke van. kötetei: Amália álmai - Me­sék a világ legszomorúbb boszorkányáról (mesekönyv, 1991), a Fekete Világkerülő Ember (mesekönyv, 1997), Varázslás és fogyókúra - Mesék, mesemondók, motí­vumok (1997, 2003), Mese­poétika (2004). Két mese­könyve mellett 14 meseköny­vet állított össze és rendezett sajtó alá, valamint olvasó­könyveket írt az általános is­kola 2., 3., és 4. osztálya számára. Meseterapeuta­ként 1996-ban kezdett dol­gozni, gyerekkórházakba járt mesét mondani a bete­geknek. Díjai: Az Év Könyve- díj, Az Év Gyerekkönyve IBBY-díj, Fitz József- díj, Aranyalma-díj, Az Év Köny­ve IBBY-díja, József Attila-díj. mind az öt esetben másként ala­kul a terápia, hiszen az egyéni ta­pasztalatokat kötöm össze a me­sék mintázataival” - mondja. Boldizsár Ildikó most megjele­nő, Meseterápia című könyvében írta le tapasztalatait. Mint mond­ja, összefoglalta az elméleti és gyakorlati hátteret. Azt azonban hozzáteszi: senkinek nem ajánl­ja, hogy a kötet alapján nekiálljon kezeléseket végezni. „Aki a gye­rekének akar segíteni, az inkább meséljen minél többet. Ahhoz, hogy valaki terapeutává váljon, meg kell ismernie a világban fel­lelhető mind a 2000 mesetípust" - tanácsolja Boldizsár Ildikó, majd hozzáteszi: az elvárások ellenére sokan szeretnének vele dolgozni. HÍRSÁV Telegdi-KovácsÁdám kiállítása az Aranytízben A múlandóság mámora címmel nyílt meg a buda­pesti Aranytíz Művelődési Központban (1051 Arany János u. 10.) Telegdi-Kovács Ádám kiállítása. A tárlaton porcelán és üveg dísztár­gyak, domborművek, kis­plasztikák láthatók október 17-én, 23-án és 24-én. A világörökség része lesz a gondola is? a gondola világörökségi el­ismerését javasolja Velence a hagyományos gondolaépí­tészet védelme érdekében - a muranói üveg és a velen­cei csipke mellett. A javas­latokat egy október 22-én Velencében kezdődő kong­resszuson terjesztik elő. Képzőművészeti kiállítás az Allatkertben zooart néven nyílt képző- művészeti kiállítás a Fővá­rosi Állat- és Növénykert Barlangtermében. A no­vember 15-ig látható tárla­ton száznál is több alkotás látható. A kiállítóterem elő­terében olyan alkotásokat is láthat a közönség, ame­lyeket állatok készítettek. Tátrai Tibor lesz a sztárvendég MICHELLER MYRTILL és Pintér Tibor duója Voice and gui­tar címmel mutatja be új műsorát kedden a budapes­ti Új Színházban. A reperto­árba a formáció mindkét le­mezéről kerültek be dalok, köztük slágerek, örökzöldek is. Az est sztárvendége Tát­rai Tibor gitáros lesz. Micheller Myrtill és Pintér Tibor Fotóhónap: kiállítások országszerte fesztivál Lucien Hervé-, Escher Károly-, Hemző Károly-tárlat is nyílik Újra Budapesten zenél a The Tarantinos A Szépművészeti Múzeumban kap helyet a kétévente megrende­zett Fotóhónap rendezvénysoro­zat fő kiállítása, amely a magyar és nemzetközi fotótörténet egyik kiemelkedő alakjának, Lucien Hervé születésének 100. évfordu­lójára emlékezik. Az október 28- ától látogatható tárlaton a 2008- ban elhunyt fotográfus teljes élet­művét bemutatják mintegy száz darab vintázs fotón és egyéb do­kumentumokon keresztül. A ki­állítás hangsúlyos része a művész építészeti tárgyú képeiből áll, de bemutatják a zsánerfotóit, csendéleteit is, amelyek a kurátor, Baki Péter szerint ugyanakkor művészi erővel bírnak. Baán László, a mú­zeum főigazgatója az eseményt beharangozó sajtótájékoztatón el­mondta: a fotóművészet a hazai képzőművészet egyik sikerága­zata, amit érzékeltet az is, hogy a Taté Modern a kortárs művészet legnagyobbjait felsoroló listáján hazánkat négy fotográfus képvi­seli: Kertész, Brassai, Moholy- Nagy és Capa. Három kiállítás is megemléke­zik a 120 éve született Escher Károlyról, tárlat nyílik a Magyar Fotográfusok Házában, az Orszá­gos Széchényi Könyvtárban és a VI. kerületi József Attila Klubban is. A Nemzeti Múzeumban Hemzőváros címmel rendeznek kiállítást a 82 éves Hemző Károly fotóművész képeiből november 4­Lucien Hervé: Önarckép tői, a Ludwig Múzeumban pedig már látható a modern fotózsur- nalizmus egyik legnagyobb úttö­rője, Martin Munkácsi életmű­vét bemutató tárlat. Mint Oltai Kata, a tárlat egyik kurátora elmondta: a Think While You Shoot című tárlat a többi közt Hamburg, San Francisco, Moszkva és New York után érke­zett Budapestre, és vélhetően ez lesz az utolsó állomása. A Fotóhónap keretében a klasszikusnak számító kép­anyagok mellett számos kiállí­tás nyílik kortárs fotográfusok munkáiból, valamint érkeznek tárlatok külföldről is. A továb­bi kiállítások megtalálhatók a www.fotohonap.hu weblapon. ■ Négy év után ismét Budapesten, a Petőfi Csarnokban koncerte­zik a londoni The Tarantinos ze­nekar, amely olyan kultikus fil­mek jól ismert slágereit játssza, mint a Kill Bill, a Kutyaszorító­ban, a Jackie Brown, a Grind- house, vagy éppen a legújabb remekmű, a Becstelen Brigan- tyk. Szinte biztos, hogy budapesti fellé­pésükön is elhang­zik majd a Miserlou, a Bang Bang, a Woo Hoo, a Green Hornet, a Jungle Boogie, a Son of a Preacher Man és persze sok más Quentin Tarantino filmjei által halhatatlanná lett sláger. A zenekar tagjai emellett jelmeze­ikkel, hangbejátszásokkal, sőt komplett jelenetek előadásával idézik meg a kultrendező film­jeinek egyedi hangulatát. A Ta­rantinos nagy sikerrel turnézott az Egyesült Királyságban, Dáni­ában, Svájcban, Olaszország­ban, valamint Kelet- Európa számos or­szágában, fellépett a többi között a Mont- reux-i Jazz Fesztivá­lon és a Sziget Fesz­tiválon is. Az utóbbi években olyan sztárok előzenekaraként állhatták színpadra, mint a Limp Bizkit, Van Morrison, a Prodigy és Pink. Az október 21- i koncertet parti követi az elmúlt 30 év slágereivel. ■ ■ A koncertet buli követi az elmúlt évtizedek nagy slágereivel i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents