Tolnai Népújság, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-06 / 207. szám

5

2010. SZEPTEMBER 6., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG

INTERJÚ

döntés Amikor tudjuk, hogy mit akarunk, s ehhez kellő felhatalmazással rendelkezünk, akkor az időhúzás visszaélés a választói akarattal. A közmédia hossszú évek óta

tartó működésképtelenségének a felszámolása társadalmi érdek

n

KÉTHARMADNYI FELELŐSSÉG

Ha a huszonnégy órás hírfolyam nem tényeket, hanem véleményeket, nem összefüggéseket, hanem szenzációkat közvetít, akkor emberek nem juthatnak olyan megbízható információkhoz, amelyek alapján döntéseiket biztonsággal meghozhatnák. Ilyen helyzetben lépni kell - mondta dr. Puskás Imre országgyűlési képviselő (Fidesz), a parlament kulturális és médiabizottságának tagja.

Lengyel János- Sokak szerint a média a negyedik hatalmi ág, ezért minden vele kapcsolatos történés a téma fontosságát is mutatja - mondta dr. Puskás Imre. Hozzátette: mondhatnánk persze azt is, hogy viszonylag kevesen dolgoznak újságnál, rádióban, televízióban, miért foglalkozunk ennyit velük. A lényeg viszont egészen más. A média tevékenysége szinte mindenkit érint Társadalmi hatása elvitathatatlan.- A pártok és politikusok éveken át küzdöttek a média szabályozásának megváltoztatásáért hiába, most szinte egyik napról a másikra módosult a törvény...- A korábbi médiatörvény megszületése előtt volt egy hosszú előkészítő szakasz. Mivel a törvény sok kompromisszumot tartalmazott, nem működött. Most viszont meglehetősen gyorsan több jogszabályt is módosítottunk, mégpedig jelentős mértékben. A hatósági feladatok szabályozásával együtt megszületett a médiaalkotmányként ismert törvényjavaslat is. Erről majd ősszel szavazunk.- Miért volt ilyen sürgős?- A köztévékért és a rádióért, valamint a Magyar Távirati Irodáért különböző közalapítványok feleltek, de ezek kuratóriumai lényegében nem működtek. Ha ugyanis a választások után megváltozott a pártok aránya a parlamentben, annak tovább kellett gyűrűzni a kuratóriumokban is. Ez nem volt ilyen egyszerű, s döntések sem születhettek meg. Sokszor alakult ki patthelyzet, működésképtelen volt az MTV-t, a Duna TV-t és a Magyar Rádiót működtető közalapítvány. Kis túlzással e testületekben több volt a fék, mint a hajtóerő. A vezetőválasztás felért egy külön műsorral, a megegyezésre alig volt esély, ennek hiányában pedig általános lett a vezetőnélküliség. Két éve nincs elnöke az MTV- nek. Hosszú időn keresztül elnök nélkül dolgozott az Országos Rádió és Televízió Testület is.- A korábbi törvényben kódolt volt a működésképtelenség?- Lényegében igen. Hiszen a korábbi szabályozás, amely úgymond a pártok egyensúlyára épült, működésképtelenné tette a közmédiát. Ez - mint tapasztaltuk - tarthatatlan helyzet volt, amelynek gyorsan véget kellett vetni. A vita kapcsán a parlamenti felszólalásomban is arról beszéltem: a Fidesznek élnie kell a kétharmados többségével, azonnal módosítani kell a korábban működésképtelenséget okozó jogszabályokat. Erre kaptunk felhatal■ Dr. Puskás Imre a parlament kulturális és médiabizottságának tagjaként részt vesz a médiaalkotmány létrehozásában.

mazást a választóktól. Ugyanakkor persze azt is tudjuk: a kétharmad nem csak lehetőség, felelősség is.- A kétharmad totális felhatalmazást jelent? Azaz mindent meg kell változtatni?- Nem mindent, de azt mindenképpen, ami nem, vagy nem úgy működik, ahogy azt a társadalom elvárja. Mindenki tudja: a közmédia eladósodott, életképtelen, s különböző ügyeket (például székházügy) produkál. A működőképessé tétel tehát nem öncél, hanem egy folyamat, amely több elemből áll. Az elmúlt évek tapasztalatai mutatják: változtatni kell. Átalakításra szorul az önkormányzati rendszer, kisebb, olcsóbb testületek kellenek, elég egy kisebb parlament. Beteges ön- korlátozás lenne, ha a választóktól kapott kétharmados felhatalmazást csak elvi okok miatt nem érvényesítenénk. Minden jogszabály-módosításkor hosszasan egyeztethetnénk végeláthatatlan vitákkal. Ezzel csak időt veszítenénk. Ez álságos magatartás lenne.- Adott a lehetőség, amely felelősség is. Meddig tart a bizalom?- A felelősség nehéz helyzetben fokozottan jelentkezik. Szó sem lehet hatalmi duhajkodásról, mert az visszaüt. Nem szeretnénk eljátszani a bizalmat. Nincs szükségünk hatalmi erőfitogtatásra sem, nem erre kaptuk a felhatalmazást. Megoldandó feladatok vannak, de abból rengeteg. Vállaljuk a következményeket is. A legnagyobbat akkor hibáznánk, ha a társadalmi-gazdasági szempontból rosszul működő rendszereket nem alakítanánk át.- Az MTV évek óta elnök nélkül működik. Úgy is lehet?- Ezen az alapon egyáltalán nincs szükség vezetőkre. Ez viccnek is rossz. Az első számú vezető felelőssége minden szervezet életében elvitathatatlan. Egy működőképes rendszer lehet csak hatékony.- Milyen megoldások születtek például a médiatörvényben, s ezekkel megoldották-e a problémákat?- Remélhetően, de majd a gyakorlat dönt. Igyekeztünk vonalat húzni a jövő felé. Egyrészt a jövőben egy szervezet lesz, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. Ez önmagában is takarékoskodás. Másrészt, olyan összehangolást tesz lehetővé, amely a társadalmat szolgálja. A feladat nem a piac diktálta információverseny megnyerése, hanem a közmédiától elvárható tájékoztatás lesz. Ennek kapcsán is szükség van egy olyan kódexre, amely meghatározza a közvetített tartalommal kapcsolatos elvárásokat. Egyszerűbb lesz a vezetőválasztás is. A médiatanács elnöke tesz javaslatot a vezérigazgatókra. Két jelölt közül kell választani a médiatanácsnak. Egyszerű, átlátható és működőképesnek ígérkező a rendszer.- Közszolgálatiság, piac, verseny- képesség. Melyik elsőbbsége érvényesül?- A közmédiumnak nem az a feladata, hogy versenyezzen. A hirdetésekért, a nézettségért folytatott harc rossz irányba visz. Enélkül még lehet ésszerűen, gazdaságosan működtetni az intézményeket. A közmédia lehet részes olyan versenyben, amely értékvesztéssel jár.- Azért fontos a nézettség is...- Az értékrend fontos, duális médiaszerkezetben a közszolgálati média feladata egészen más. Az embereknek tudniuk kell, hogy vannak olyan csatornák, ahol megbízható tényékhez, összefüggésekhez, alapos elemzésekhez, mértékadó véleményekhez juthatnak.- Milyen legyen a közmédia?- A tartalom a fontos. Az elvárásokat a médiaalkotmány rögzíti, de nem olyan részletességgel, mint amit sokan mondanak róla. Csupán azokat az elveket fogalmazza meg, amelyeket célszerű követni. Nemzeti, közösségi, identitást erősítő értékeket, amelyeket őrizni, erősíteni kell.- A szabad internetválasztás időszakában van értelme szabályozni ezt a vüágot?- Igen, mert talán soha nem volt ilyen nagy szükség stabil pontokra, kapaszkodókra, ellenőrzött információkra. A sajtószabadság megőrzése komoly feladat, de ez csak addig terjedhet, amíg nem sérti mások szabadságát. A sajtó szabadsága szabályozott szabadság. A fogyasztók, az érintettek és az újságírók szabadságát együtt kell garantálni. A játékszabályokat a feleknek be kell tartaniuk. Ettől még a sajtó szabad. A szabadság és kötelezettség együtt jár.- Mit jelent a tájékoztatás kötelezettsége? Ki mondja meg, hogy mikor és miről kell tájékoztatni?- Nem arról van szó például, hogy a Paprika tévében készítsenek híradót. A médiának összességében kell ezt a funkciót ellátnia. A megfogalmazott magatartási kódex orientál és nem szankcionál.- Miért csúsznak félre az érvelések? Úgy tetszik, a média olyan mint a foci: mindenki ért hozzá...- A politikusok érdekeik szerint érvelnek. Az ellenzéknek az a dolga, hogy kritizáljon. Most is ezt teszi. Azt mondják: a törvény alkotmány- ellenes, sérti a szabadságjogokat stb. Az ördög a részletekben rejlik. Ha valami gyorsan történik, akkor máris gyanús. Tényleg gyorsan készült az előterjesztés. Meghallgattuk a szakembereket is: szokás szerint hárman háromfélét mondtak. Viszont dönteni kell, ez a politikusok dolga. Lehetett volna húzni, mint a rétestésztát, tarthattunk volna konferenciákat, de nem jutottunk volna közelebb a célhoz. Az ilyen álságos és képmutató időhúzás.- Az is elhangzott: ilyen szabályozás mellett kizárólag a Fidesz akarata érvényesül a testületek megválasztása során...- A parlamenti jelölőbizottságba minden párt képviselőt delegál. Itt először konszenzussal kell dönteni, ha ez nem valósul meg, akkor következik a kétharmados szabály. Nagy baj lenne, ha továbbra is helyben járnánk. A működésképesség kulcskérdés.- A válaszadás joga is okozott gondot.- A médiában dolgozók egy része könnyen alkot véleményt másokról. Elég nehéz ezzel szemben ellenvéleményt mondani. Eddig is ott volt a bírósági út, de ha a közlés nem tartalmazott valótlan tényeket, akkor a bíróság nem mondhatta ki a helyre- igazítást, hiszen véleményt nem is lehet helyreigazítani. A parlamenti vitában kiderült: számos módosító javaslat van, sokkal kiérleltebb, cizelláltabb, szakmailag megalapozottabb lesz az új jogszabály. A szabályozásnak a működésről szóló része egyszerűbb volt, gyorsan döntöttünk. Az úgynevezett médiaalkotmány nem egy kőbe vésett tervezet, hanem keret. Meggyőződésem: mire eljut a végszavazásig, eltűnnek a korábbi aggályok is. A törvények akkor töltik be eredeti küldetésüket, ha a média szabályozott, értéket hordozó, értéket közvetítő rendszer lesz. A médiaalkotmány minden médiumra kiterjed majd, nemcsak a köztévére és rádióra, hanem a nyomtatott sajtóra, az internetre, a versengő médiára is. A médiatörvény módosításának tehát az volt a célja, hogy végre egy egészséges lelkületű társadalomban élhessünk. Ehhez kiegyensúlyozott, tényeken és a vélemények sokszínűségén alapuló tájékoztatásra van szükség, hogy ne a szenzációhajhászás, az el- sivárosodás legyen a meghatározó. A kormány csak így érheti el, hogy megszűnjön a társadalom morális szétesése, a széthúzás és az egymásnak feszülés.