Tolnai Népújság, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-09-05 / 35. szám

2010. SZEPTEMBER 5., VASARNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ HÍRSÁV Frida Kahlo-kiállítás nyílt Bécsben ÁTFOGÓ KIÁLLÍTÁS látható Frida Kahlo műveiből Bécs­ben, a Kunstforumban. Az ötven művet felvonultató retrospektív tárlat először mutatja be Ausztriában a mexikói festőnő életművét. A kiállítás december 5-ig látható. Izraeli Kulturális Intézet nyílt Budapesten Izrael sokszínű „mozaik­kultúrájának” minden szegmensét be kívánja mu­tatni a pénteken megnyílt, oktatási funkciókat is ellátó budapesti Izraeli Kulturális Intézet. A Paulay Ede utcai Mala Zisser-házban helyet kapó központ hangverse­nyekkel, kiállításokkal és klubrendezvényekkel várja majd vendégeit. Hajdú Szabolcs filmje Párizsban A MAGYAR FILMSZEMLE fődí­ja után, a berlini, Los Ange- les-i és melbourni premie­reket követően a hétvégén Franciaországban is bemu­tatkozik Hajdú Szabolcs Bibliothéque Pascal című játékfilmje a L’Étrange film­fesztiválon. Az alkotás 20 vetélytárssal együtt verse­nyez a Canal Plus díjáért. Jancsó Miklós életműdíjat kap A 88 éves Jancsó Miklós kapja a Miskolci Nemzetkö­zi Filmfesztivál, a Jameson CineFest életműdíját. A díj­átadás a fesztivál záróün­nepségén lesz, szeptember 18-án. A szervezők retros­pektív sorozatot is összeál­lítottak Jancsó műveiből. „Szeretném meglepni a nézőket" színház A Katona József Színház új igazgatója, Máté Gábor a fiatalok felé nyitna Jancsó Miklós filmjeit vetítik házat annyira fontosnak. Egy­szóval dinamikus, fiatalos, nyi­tott színházat szeretnék.- Most nem az?- A Katonában van valamiféle arisztokratizmus, kényelmesség. Igaz, ez lehet a közönség vissza­hatása is. Ön is azt mondta első­ként, hogy hónapokig nem lehet jegyet kapni, a fodrászom pedig egyenesen úgy gondolja, hogy valami különleges képesség kell ahhoz, hogy jegyet szerezzen ide. Közben mi néha azt tapasztaljuk, hogy a nézőtéren igenis vannak üres helyek.- Kikre számít a jövőben a színház vezetésében?- Zsámbéki Gábor a színház tagja marad, ugyanannyit fog rendezni, mint eddig. Ascher Tamás lesz a főrendező. To­vábbra is itt dolgozik Gothár Péter. Fiatal rendezőket is sze­retnék megnyerni. Ebben az évadban két fiatal rendez, az egyikük még egyetemi hallga­tó, Kovács Dániel, a másik, Dö­mötör András szintén a tanítvá­nyom volt.- A társulatban lesznek válto­zások?- Úgy vélem, az elmúlt évek legjobb társulata van a Katoná­ban, sokszínű tehetségekkel dol­gozhatunk. Persze az élet hozhat változást, és rákényszerülünk, hogy új tagokat keressünk. Alap­vetően a kiszolgáló személyzetet szeretném megerősíteni, a mar­ketinget, a PR-t. Olyan emberek­re van szükség, akik képesek egy új modellt kialakítani a szín­ház kommunikációjában.- Az évad egyik első premier­jét Ön rendezi, Tersánszky Jó­zsi Jenő Cigányok című vígjá­tékát. Miért ezt választotta?- Csak egy darabig fogjuk Tersánszky művét játszani. írat­tam ugyanis egy második részt Grecsó Krisztiánnal. így ez egy­szerre lesz egy régi magyar da­rab színrevitele és az ősbemuta­tója egy új magyar színműnek. Azért választottam ezt a darabot, mert a cigányság és a többségi társadalom viszonyát tartom az egyik legégetőbb társadalmi problémának ma. Erről szeret­nék színházi formában a nézők­nek beszélni. A többi legyen meglepetés. 2011. február 1-jétől Máté Gábor színész-rendező tölti be a budapesti Kato­na József Színház igazga­tói posztját. A leendő di­rektor elmondta: szeret­né, ha több fiatal rendező kapna lehetőséget a teát­rumban, de továbbra is itt dolgozik Zsámbéki Gá­bor, Ascher Tamás és Gothár Péter. Mézes Gergely- Nyár elején, a POSZT-on na­gyon óvatosan fogalmazott, amikor arról kérdezték, szeret­ne-e színiigazgató lenni. Ak­kor már tudta, hogy pályázni fog?- Akkor még bizonyos dolgo­kat magam sem gondoltam vé­gig. így nem lett volna értelme konkrétumokat mondani.- Azóta mi történt? Végül mi­ért pályázott?- A kérdés csak azért került elő, mert az alapító-igazgató, Zsámbéki Gábor nem akart újra pályázni. Tehát az eszembe sem jutott, hogy most már eljött az én időm, színházat szeretnék igazgatni. A Katona alanyi jogon az ő színháza. Úgy gondolkod­tam, hogy ameddig idegekkel bírja ezt a kemény munkát, ad­dig én ott leszek mellette, segí­tek neki. Máté Gábor büszke tanítványaira, akik közül sokan a társulatban vannak- Ön huszonhárom éve a Kató- | na társulatának tagja. Lát kor- | szakokat? J- Természetesen. Persze az £ ember egyéni sikerei, kudarcai nem feltétlenül esnek egybe a színházéval. Az én esetemben például nem volt felhőtlen az ér­kezésem és az utána eltelt né­hány év. Sőt nyugodtan mondha­tom, hogy amíg a Platonovot el nem kezdtük játszani, mintha gödörben lettem volna. Eközben a Katona ragyogott, a fénykorát élte. A színház erős időszakai azért erősen kötődnek egy-egy nagy színész nagy korszakához. Például a legendás Három nővér idején ott volt Básti Juli, Udvaros Dorottya, Szirtes Ági, Horváth Jó­zsef, Vajda László, Sinkó László, Balkay Géza... Azt hiszem, ez a színház egyik legnagyobb kor­szaka volt.- És ha a saját pályafutására tekint? Önnek melyik volt a legjobb időszaka?- Erre nehéz válaszolni, hi­szen a színház éppúgy hétköz­napok sorából áll, mint bárme­lyik másik szakma. Sok minden az adott pillanatban nem tűnik valami fényesnek, aztán a szín­házi élet mégis kiemelkedőként őrzi meg azt az emlékezetében. Büszkeséggel tölt el, hogy ne­kem is köszönhető, hogy a fiatal színészgenerációból oly sokan dolgoznak jelenleg a Katoná­ban. Többen a tanítványaim vol­tak, és jó látni, hogy meghatáro­zó szerepeket játszanak. Ez a hosszú és alapos munka követ­kezménye. Volt olyan időszak, amikor a fiatalok a Katonában amolyan posztgraduális képzést kaptak.- A Katona előadásaira hóna­pokkal előre kell jegyet foglal­ni, így nem igazán vállalkoz­hat a nézőszám növelésére. Milyen változásokat tervez?- A mai körülmények között a nézőszám megtartása már ön­magában eredmény, főleg, ha ugyanezen a színvonalon visz- szük tovább az előadásokat. Én mégis a közönséggel való kap­csolatot szeretném intenzívebbé tenni. A mai világban kényel­mesnek tűnik az a színházcsiná- lás, hogy mi játsszuk az előadá­sokat, ti, nézők pedig gyertek és nézzetek minket.- Több vendégjátékra gondol?- Nem. Inkább arra, hogy a jövő színházlátogatóit fogjuk megszólítani. Például az isko­lákba kell elvinni az előadáso­kat. Drámapedagógusok, dra­maturgok segítségével beszél­getni az előadásokról. Mert né­ha úgy tűnik, mintha a tanárok sem akarnák már annyira el­vinni a diákokat színházba, mintha ők sem éreznék a szín­Névjegy 1955-ben SZÜLETETT Buda­pesten. 1980-ban diplomá­zott a Színművészeti Főisko­la színész szakán Major Ta­más és Székely Gábor tanít­ványaként. A kaposvári Csiky Gergely Színház szer­ződtette. 1981-ben rendez& ként is bemutatkozott, 1987- ben szerződött a budapesti Katona József Színházhoz. vendégként rendszeresen rendez az egri Gárdonyi Géza Színházban és a Zsámbéki Színházi és Művé­szeti Bázison. 1993 óta tanít a Színművészeti Egyetemen. Számos szakmai díj birtoko­sa, 1984-ben Jászai Mari-dí­jat, 2009-ben Kossuth-díjat kapott. A mai körülmények között a nézőszám megtartása már önmagában eredmény, főleg, ha ugyanezen a színvonalon visszük tovább az előadásokat. A közönséggel való kapcsolatot szeretném intenzívebbé tenni. Zenétől hangos ma az Andrássy út évforduló Erkel Ferenc kétszáz, Gustav Mahler százötven éve született Magyar Dal Napja: tíz vidéki város csatlakozott Zenés korzóvá változik a buda­pesti Andrássy út a mai napon: öt helyszínen lesznek majd koncer­tek az Oktogon és a Bajcsy-Zsi- linszky út között az Erkel, Mahler és Liszt Belvárosa programsoro­zat részeként. Ez az év a magyar klasszikus zenei élet számára kettős jubile­um: az idén lenne 200 éves a Him­nusz komponistája, Erkel Ferenc, míg a zeneszerző és karmester Gustav Mahler 150 évvel ezelőtt született. Jövőre pedig Liszt Fe­renc születésének 200. évfordu­lója lesz. A szervezők azért válasz­tották a programsorozat helyszí­néül az Andrássy utat, mert itt ta­lálhatók azok az intézmények, amelyek megalakulása, felvirá­3 É 2 Az Andrássy útra kihelyezett zongorákon bárki játszhat majd goztatása a három zeneszerző nél­kül elképzelhetetlen lett volna. A dzsessz és a szalonzene mellett klasszikus darabok átiratait, Er­kel, Mahler, Liszt és a három mű­vész kortársainak műveit bemu­tató előadással, valamint a gyere­keknek szóló Csoki koncertszín­paddal is találkozhat a közönség. Fellép mások mellett Szilasi Alex, Szokolay Balázs, Hauser Adrienne, Nagy Péter, Csalog Gá­bor és Ökrös Öttó. Este hat órakor avatják fel az Operaházban Gus­tav Mahler mellszobrát és nyit­ják meg a Gustav Mahler Buda­pesten című kiállítást. Az Opera szezonnyitó koncertjén Gustav Mahler II. (Feltámadás) szimfó­niája csendül fel. ■ Budapest mellett tíz vidéki tele­pülés ad otthont a magyar dal napja koncertjeinek szeptember 12-én. Presser Gábor, a rendez­vény ötletgazdája hangsúlyozta, a kezdeményezés fő célja, hogy az ismert fellépők mellett helyi előadók is szín­padra álljanak. A vidéki hely­színek közül elő­ször állít színpadot Boldog, Debrecen, Mosonma­gyaróvár, Salgótarján, Szentend­re és Szombathely, így ország­szerte 33 színpadon szólhat a ma­gyar dal. Az idén először ítélték oda a Magyar Dal Fővárosa címet; Eger ezt pályázat útján érdemel­te ki. Itt hét színpadon rendeznek koncerteket, a Dobó tér házigaz­dája a Csík Zenekar lesz, fellép Presser Gábor, a Ferenczi György és a Rackajam s a Kiscsillag is. A tizenhat budapesti helyszín közül a Zöld Pardonban áll majd a Szerzők rockszínpad, itt a 30Y, az Irie Maffia és a villamos Péterfy Bori and Love Band lesz a fő műsorszám. A Mil­lenáris Fogadó egy dixielandgálának és bluesestnek is otthont ad, de lesznek koncer­tek az óbudai Kobuci kertben, a Hungexpón és a Gödör Klubban is. A rendezvény érdekessége, hogy ma, illetve 12-én délután a 4-es villamos vonalán tíz együt­tes zenél majd az utazóknak. ■ ■ Ma a 4-es vonalán lesznek koncertek.

Next

/
Thumbnails
Contents