Tolnai Népújság, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-09-05 / 35. szám
4 A HÉT TEMAJA 2010. SZEPTEMBER 5., VASARNAP mmmmfflfflfflommmmmmmmmmmmmmmmmmmmm véradás Magyarországon nem fizetnek érte, de még nem volt súlyos vérhiány. A munkahelyi rendezvények helyett az egyéni meggyőzésé a jövő. Sokan a sör-virsli adta hangulatot hiányolják. // KARNYIUTASNYIRA AZ ELETWIENTESTOL Semmit nem adnak ingyen, csak a vért. Az elmúlt években mégsem csökken Magyarországon a véradók száma, igaz, a véradásokat egyre nehezebb megszervezni. A vérellátó újabb és újabb, egyre személyesebb módszerekkel próbálkozik. Fábos Erika „A szerelem az egyetlen lélekdo- nor” - énekli a színpadon Caramel, miközben a hűvös idő ellenére is egyre-másra jönnek a vérdonorok, hogy részt vegyenek a Retro Véradáson a budapesti Városmajorban. Fekete Dávid, a következő fellépő éppen az egyik sátorban üldögél, arra vár, hogy vért adhasson. Amúgy a színpadon szereplő Caramel is rendszeres véradó, nem véletlenül vállalták a fellépést. A rendezvény azért „retro”, mert ahogy a régi szép időkben, sör, virsli jár a véradóknak. Másodszor szervezték meg, és a korán beköszöntött, hirtelen ősz ellenére is több mint négyszázan jöttek el, hogy vért adjanak. t „Három éve vagyok rendszeres véradó, de nem ilyen rendezvényeken, hanem a vérellátóban szoktam megjelenni 3-4 havonta - mondta Némethi Kálmán. - A feleségem talált rá erre a programra, és jó bulinak tartottuk, ezért eljöttünk.” Fodri Krisztina hiába fáradt, szomorúan újságolja, hogy nem adhat vért. „Allergiás vagyok, és a gyógyszereim miatt, amiket szedek a szezonban, nem engedték.” Több gyógyszer is van, amely kizáró ok, ahogy a krónikus betegség, a vérszegénység, a fertőző betegségek, de a megfázás is. Csak 18 évesnél idősebb, egészséges ember adhat vért. „Ilyenkor a leggyakoribb kiszűrési ok az allergia, télen az influenza, fiatalok esetében pedig a tetoválás és a piercing - mondta Tóth Anikó, a Budai Regionális Vérellátó Központ osztályvezetője. - Sajnos azt kell, hogy mondjuk, minden évben egyre több embert szűrnek ki a véradók közül, ami azzal magyarázható, hogy a donorbázis erősen öregszik, a 300-350 ezer rendszeres véradó többsége ma 50 és 60 év közötti, ezért is nőtt az elmúlt években 2 százalékkal, 12 százalékra a donorok között az elutasítások aránya.” Magyarországon az európai átlagnál is jobban szervezett a véradás, manapság azonban nehezebb, mint régebben. A munkahelyi véradások ugyanis régen egyszerű és hatékony megoldást jelentettek. Ma azonban a legtöbb cégvezető nem örül, ha rabolják a munkaidőt, így elsősorban a nagyobb rendezvényeken igyekeznek régi és új véradókat toborozni. Az idén már a személyes kontaktust is igyekeznek kihasználni. így azokat, akiknek valamelyik hozzátartozója vért kap, tájékoztatják erről, és arról a lehetőségről is, hogy maguk is adhatnak vért. „Vegyes a fogadtatás, van, aki megérü, de van olyan is, aki felCsaládi program a véradás. A városmajori retrorendezvényen ismét sör és virsli volt a honorárium, ami sokak szerint visszaadta a hőskor hangulatát, és máskor is vonzerő lehet. háborodik, hogy elmondjuk: ahhoz, hogy a hozzátartozóján segíthessünk, valakinek vért kellett adni - mondta Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese. - Ez hangsúlyozottan csak kérés, a beteg ettől függetlenül hozzájut az operációhoz szükséges vérhez. Pusztán arról van szó, hogy akit közvetlenül megérint egy esetleges vérhiány következménye, jobban átérzi, mi is az önkéntes véradás jelentősége.” Pedig ez Angliában bevett gyakorlat, olyannyira, hogy az előre tervezett műtétek 30 százalékához eleve a hozzátartozók adnak vért. Ausztriában, Romániában vagy Szlovéniában fizetnek a véradásért, ahogy a legtöbb környező országban is jobban honorálják a donorokat. Nálunk csak energia- és folyadék-utánpótlást kapnak. így időről időre félvetődik: fizetni kellene a véradóknak, hiszen a kórházak is fizetnek a vérkészítményekért. Erre a szakemberek azt mondják, az intézmények nem reális árat, inkább csak hozzájárulást fizetnek a vérért, ráadásul a véradás megszervezése, a szűrések és a vérkészítmények előállítása is pénzbe kerül, tehát így sem olcsó a rendszer fenntartása. Ennek ellenére Magyarországon még sosem volt fenyegető vérhiány. Persze előfordulhat ciklikusság a vérellátásban, a nyár pedig mindig különleges helyzetet teremt. Az embereket nehezebb elérni, a munkahelyi véradások kevésbé hatékonyak, ezért nem olyan megnyugtató a vértartalék, de vészhelyzet még nem volt. „Magyarországon évente 422 ezer egység vérre van szüksége az egészségügynek, amit biztosítani tudunk - mondta Nagy Sándor. - Rendszeres véradó, vagyis olyan, aki évente legalább egyszer ad vért, 300 ezer van hazánkban, és az elmúlt években már nem csökkent a számuk. A 90-es években voltak rosszabb esztendők, és a 80-as évekhez képest valóban 40-50 ezerrel kevesebb évente a véradás, de az is hozzátartozik az objektivitásMa még a csapatszellem hozza a legtöbb donort, nem az egyéni meggyőzés Családi példa vagy megszokás OROSZ GERGELY, TANULÓ: A Szüleim sokszoros véradók, gyakran mentem velük, és teljesen természetes volt, hogy 18 éves korom után, amint lehetett, adtam vért. Engem nem motiválna, ha fizetnének érte, de a sörvirslit újra bevezethetnék, az adhatna valami személyes, jó hangulatot az egésznek. JUHÁSZ NIKOLETTA, TANULÓ: Amikor tavaly volt a ponthúzó buli a Millenárison, szerveztek egy véradást. Régóta gondolkoztam rajta, és kapóra jött, hogy ott volt helyben, csak be kellett sétálni. Azóta rendszeresen adok vért, mert jó érzés, hogy segíthetek, és egyre több fiatalt látok ezeken a rendezvényeken. KATONA LÁSZLÓ, NYOMDÁSZ: Én még katonakoromban, a pluszszabadság miatt kezdtem el, azóta meg amikor lehet, megyek. Én jól érzem magam utána, nagyon jó az immun- rendszerem, amit szintén ennek tudok be, szóval nem csak másokért, magamért is teszem. Idő :i ! .-••• dón n hoz, hogy akkor sokkal több volt a selejtes vér is. Ma sokkal kevesebbet kell kidobni a levett mennyiségből.” Egy ember 4,5 deciliter vért ad egy-egy alkalommal, ebből a mennyiségből háromféle készítményt tudnak előállítani: vörös- vérsejt-koncentrátumot, vérle- mezkéket és plazmát. Ezért mondják, hogy adott esetben egy véradással három emberéletet lehet megmenteni, és ez legfeljebb fél óránkba kerül. Vércsoport-statisztika MAGYARORSZÁGON azA Rh-po- zitív vér a leggyakoribb és az AB Rh-negatív a legritkább. Az emberek negyven százalékának A-s vére van, harminc százalékuké nullás, húsz százalékuk B-s és csak öt százalékuk AB-s. Az Rh faktor nyolcvan százalékban pozitív, húsz százalékban pedig negatív. Ki adhat vért? rendszeresen 18 és 65 éves kor között lehet vért adni, első véradó 60 évesnél idősebb nem lehet, utána az erek, a vérképző szervek már túl öregek a kellő regenerálódáshoz. Férfiak 5, nők 3 alkalommal „fekhetnek tű alá” évente, és 56 napnak el kell telni két véradás között. Krónikus betegség, bizonyos gyógyszerek szedése és fertőző betegség esetén nem lehetünk donorok, de a náthásokat is eltanácsolják. Hazánkban rendszeresen 300 ezer ember ad vért, vagyis ezer lakosra 4445 véradás jut, ami a nyugat-európai átlagnak felel meg, és jónak mondható. A véradáshoz tajkártya és személyi igazolvány kell, mert a véradókat nyilvántartják, hogy nyomon követhető legyen, ki mikor adott vért. Pénz nélkül bajba kerülhet a vérellátás? hamarosan bajba kerülhet a vérellátó mozgalom Magyarországon - állítja a Magyar Véradók Szövetsége, akik szerint a vérellátás biztonságának a megteremtéséhez - többek közt - annak a törvényi feltételét is meg kell teremteni, hogy pénzt kaphassanak az alkalmi, illetve nyugdíj korkedvezményt a rendszeres véradók. szerintük a véradás ingyenessége is egyre kevéssé vonzó, s a rendszeres véradók is nagyobb megbecsülést érdemelnének. Véleménye szerint a vérellátás biztonságát nó vélné, ha pénzt kapnának a véradók, hiszen ez az alacsony jövedelműek közül sok olyan embert véradásra késztetne, akik még sohasem vállalták a donor szerepét. A 100-150-200-szoros véradók nyugdíjkorkedvezménye, illetve nyugdíjkiegészítő támogatása pedig a társadalom megbecsülését fejezné ki azoknak, akik a vérüket adják másokért. a környező országokban 4-10 ezer forintot fizetnek egy-egy véradásért. nagy sfÁNDOR, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgatóhelyettese szerint azonban nem szabad honorálni a véradást pénzzel, ez ugyanis arra ösztönözheti a donorokat, hogy betegségeiket elhallgassák, és így pró báljának pénzhez jutni. AZON ORSZÁGOKBAN, ahol pénzt fizetnek a véradóknak, azt tapasztalják: akik pénzt kapnak a vérükért, érdekeltek abban, hogy vigyázzanak az egészségükre.
